Fotó: PÁL Edit Éva
Kivan mind a négy kereked? A pót is? Lejárt-e a poroltó, az egészségügyi doboz? Milyen az olajszint az autódban? Mi a teendő, ha féked felmondja a szolgálatot az autópályán? Na, ugye.
Semmi pánik, segítségül hívtuk Szilágyi Ferenc közlekedési szakértőt, lentebb megtalálod, mivel készülj a nyári hosszú utakra, hogy ne legyen büntetés, több száz eurós vontatás és siránkozás a vége.
1. Milyen papírok legyenek nálad?
A személyi igazolványon és a jogosítványon kívül a következőket fontos napirenden és magunknál tartani.
A kötelező biztosítást – ez hiába ellenőrizhető online, akár a rendőr által is, jó, ha fel tudjuk mutatni papír alapon, olyan helyen is megállíthatnak, ahol nincsen jel. Az útadót rendszám alapján is tudják ellenőrizni.
A forgalmi engedélyt, azaz talont se hagyd otthon, amelyben pecséttel jelzik, mikor kell újra műszaki vizsgára vinni az autót.
Az autó papírjait nem jó a járgányban hagyni, hogy autólopás esetén tudjuk bizonyítani, hogy miénk a jármű. A törzskönyv nem elég, ha a kulcsot és a forgalmi engedélyt nem tudjuk felmutatni, olyan, mintha kölcsön adtuk volna.
2. RAR esetén mit néznek?
Lámpákat, füstkibocsátást, gumiméretet – hogy az autón találhatók mérete megegyezik-e az autó papírjaiban jelzett mérettel –, kéziféket, az orvosi láda és tűzoltó palack lejárati dátumát és hogy megvan-e a két figyelmeztető háromszög. Figyelem, az utóbbi hármat kimondottan erre alakított rutinellenőrzés során is lecsekkolhatják.
3. Mit ellenőrizz, mielőtt beindítod a motort és rálépsz a gázra?
Motorolajszintet, hűtőfolyadékszintet, ablakmosófolyadék-szintet, fékfolyadék-állapotot, a gumikban lévő levegő nyomását. Az utóbbi nyaraláskor jobb, ha nagyobb, ilyenkor nagyobb a súly a csomagok és az utasok miatt. Ha fogalmad sincs, mit jelentenek a felsoroltak, akkor se ijedj meg, ezek a rutinellenőrzések elvégeztethetők szervizeknél is. A téli gumi nyáron nem veszélyes, csupán jobban tapad a melegtől, nagyobb zajt csap és gyorsabban kopik lágy anyagösszetételéből kifolyólag.
Szilágyi Ferenc felhívta a figyelmet, ha bajba kerülünk például autópályán, az autópálya-rendőrség nem fogadja el, hogy „jön sógor, s elhúzza”, ők azonnal autómentőt hívnak, ami több száz eurós kaland is lehet. Ezért is jobb, ha elvégezzük ezt a pár elővigyázatossági lépést, valamint ha van nálunk pótkerék.
4. Van, amitől félned?
A nyári időszakban gyakoribbak az elterelések, útjavítások és útépítések, valamint településen való áthaladáskor a játszó gyermekek. Vakációznak, ezért a sofőröknek őket is figyelembe kell venni a baj megelőzése érdekében.
A nyaralások időszakában sokan idegen helyeken vezetnek, ahol nem ismerik a közlekedést, ezért eltéveszthetik az irányt, utolsó pillanatban veszélyes manőverekbe kezdhetnek, ezért jó a fokozott figyelem. Emellett sok sofőr a nyaralással járó utat teherként fogja fel, minél gyorsabban A-ból B-be próbál jutni, így a nagy sebességgel vezetők száma is megnő.
Sokan éjszakai utazást választanak, sokszor gyermekük miatt, hogy aludja végig az utat. Szilágyi szerint ezzel az a baj, hogy ilyenkor a sofőr egész nap tesz-vesz, autót mos, pakol, és este emiatt fáradtan indul el. Figyelmeztet, a hosszú utat nem utólag kell kipihenni, az azelőtti nap kell spórolni az energiánkkal. És arra is, hogy reggel kelet felé ne indulj, egész úton a szemedbe fog sütni a nap.
Az egyhuzamban levezetett, akár több mint ezer kilométeres út is veszélyes. Sokan Horvátországba, Montenegróba, Törökországba jelentősebb megállás nélkül, „két pisiszünettel” szeretnének eljutni, sajnálnak megszállni például Magyarországon. A közlekedési szakértő példával nyomatékosította mondandóját: a Székelyudvarhely–Budapest útvonalon közlekedő buszok sofőrjei csupán hatszáz kilométert kell vezessenek, de ezt is váltásban viszik véghez.
Nyáron is vannak olyan útviszonyok, amelyekhez igazodni kell, nyáron is csökkenhet a látótáv. A napokban jelent meg egy videó a Dobrogea TV Facebook-oldalán, amelyben homokviharban közlekedő autókat láthatunk az A2-es autópályán. Szilágyi tanácsa rövidült látótáv esetére, akár a pillanatok alatt megjelenő viharokkor, záporokkor a jelentős sebességcsökkentés, a lámpák, köztük a hátsó ködlámba beüzemelése. Vészjelzőt kell kapcsolni, ezt törvény is előírja. Félre kell húzni, a legközelebbi parkolót, benzinkutat kell megcélozni.
A légkondi is lehet veszélyes, nyakmerevséget, arcüreggyulladást okozhat. Nem egészséges, ha az autóban több mint öt fokkal hidegebb van, mint azon kívül.
A GPS elvihet rossz irányba is, hosszú útra indulás előtt megéri végigböngészi a főbb útvonalakat, amelyeken végighaladsz, ezt megteheted akár papírtérkép segítségével. Mindent memorizálni nem lehet, de egy-egy település nevének bemagolásával tudhatod, jó-e, amerre haladsz. A navigációs rendszer legtöbbször segít, ha nagy városokon haladsz át, előre jelzi, milyen irányba haladj a következő útkereszteződésben.
6. De mi van, ha minden kötél szakad?
Szilágyival kielemeztünk egy, nem túl gyakori, de lehetséges extrém esetet. Ha fékeid feladják a szolgálatot, több faktortól is függ, hogy mi a megfelelő lépéssorozat.
Ha klasszikus, karral operálható kézifék található az autódban, annak finom kezelésével lehet lassítani a járművet, azonban ez gombbal üzemeltethetőkkel nem működik.
Ha verdád manuális váltóval rendelkezik, visszaváltással, azaz motorfékkel is lassulhatsz, azonban ez hosszú távot és időt vesz fel.
Ha a fentiekből egyik sem igaz rád, esetleg előtted kocsisor, útkereszteződés található, esetedre is mondott megoldást Szilágyi. A prevenciós szakirodalom egyik extrém esete pont ez, az előírtak alapján, ha bal- vagy jobboldalt korlát vagy támfal található, súrlódj neki, ezzel lassítsd az autót. Jobb, ha sárvédő és ajtó nélkül mész haza, mintha egyáltalán nem tennéd.
Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!
Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!
