Történnek olyan balesetek, előfordulnak vészhelyzetek, amikor az ember élete perceken, másodperceken múlik. Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Csak ismernünk és követnünk kell a BLS, azaz az alapszintű újraélesztés lépéseit. 

A stroke-ról (magyarul: agyi történés, népiesen: szélütés, gutaütés) és az alapszintű újraélesztésről beszélt dr. Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője kedden, augusztus 2-án, a városháza Szent István termében. Az előadás végén bábukon gyakorolhatták a jelenlévők az újraélesztést a székelyudvarhelyi mentőszolgálat csapatának segítségével.

Halló, 112? Baleset történt.

Vannak esetek, amikor a vészhelyzetben lévő ember élete azon a személyen múlik, aki mellette van: az ő gyors és hatékony cselekedetén, de azon is, hogy van-e szeretet benne embertársa iránt, magyarázta a jelenlévőknek dr. Péter Szilárd.

Fotók: Sata Zalán

„Van ugyanis, hogy történik egy autóbaleset, lesodródik az útról egy autó. Látja az utána következő autós, hogy baj van, de csak betelefonál, hogy Csík–Udvarhely között baleset történt, és továbbmegy. Neked jól esne, ha baleseteznél és mások csak elmennének melletted?” – tette fel a kérdést a mentőszolgálat vezetője, hangsúlyozva, mennyire fontos a segítség, s még fontosabb, hogy időben érkezzen.

Éppen ezért, nem elég ismerni a segélyhívószámot, tudnunk kell, mit kell mondani tárcsázáskor, hiszen hajlamosak vagyunk bestresszelni, a diszpécsernek pedig olykor harapófogóval kell kiszednie belőlünk az információkat.

Egyszerű: mutatkozz be, mondd el, kivel és mi történt, miért kell neki a segítség, hol történt a baleset. Ezzel nagyon le lehet rövidíteni az időt, amíg a mentő kijut a bajbajutotthoz. Hiszen ha valakit újra kell éleszteni, és 5 perccel később hívnak mentőt, már kevesebb az esélye az illetőnek – nyomatékosította a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője.

Újraéleszteni? De hogyan?

Az első és legfontosabb a segítő személy biztonsága, ezért először meg kell győződnünk róla, hogy biztonságos a helyszín, hozzáférhetünk a beteghez anélkül, hogy bajunk esne. Majd odamegyünk hozzá, és megrázzuk a vállát – ez az első lépés, a fizikai kontaktus, majd jön a verbális: „jó napot, mi történt?” – megszólítod a beteget. Ha a beteg nem válaszol, ne fogjunk neki egyedül az újraélesztésnek, kiáltsunk segítségért, mert könnyen elfáradhatunk, és ha ekkor hívunk mentőt, lehet, hogy már késő. Ha van segítő, akkor ő majd hívja a mentőt — tanácsolja a mentőszolgálat vezetője.

Ha nincs segítség a közelben, az első lépés – miután hívtuk a mentőket – a légutak szabaddá tétele: hajtsuk hátra a beteg fejét, emeljük előre az állkapcsot. 

Majd ellenőrizzük, van-e légzés: a beteg légzőszervei felé hajolva a fülünkkel hallhatjuk a légzés hangját, arcunkon érezhetjük a kilélegzett levegőt, szemünkkel figyelhetjük a beteg mellkasának mozgását. Ezt tíz másodpercig tegyük. Ha nem érzékelünk semmit, akkor rögtön neki kell fognunk az újraélesztésnek, hogy ne veszítsünk az időből. 

Mellkaskompressziót, azaz a mellkas két kézzel való összenyomását újszülötteknél 3:1, gyermekeknél 15:2, felnőtteknél 30:2 arányban kell végezni a befújással, „de ha laikusként nem tudod a 30 mellkaskompressziót és két befújást, viszont tudod a 30 mellkaskompressziót, akkor is életet menthetsz, hiszen fenntartod a vérkeringést” – magyarázta a mentőszolgálat vezetője.

Számolj ritmusra!

Nem elég csak nyomni 30 mellkaskompressziót és kettőt befújni, fontos, hogy helyes legyen, el kell érni a 100 nyomás/perc frekvenciát. Ez úgy jön ki, ha a számok kimondása közé egy és kötőszót, vagy egy -et ragot teszünk, de ha eszünkbe jut, gondolatban a Bee Gees Stayin’ Alive ütemére is végezhetjük.

Térdepeljünk le a beteg mellé, a vállak magasságában. Egyik tenyerünket helyezzük a két mellbimbót összekötő képzeletbeli vonalra, a szegycsont alsó harmadára, másik kezünkkel ujjainkat kulcsoljuk át, majd nyújtott karral, percenként 100-as frekvenciával kezdjük el a mellkas lenyomását. 

Legalább 45 percig, vagy a mentők kiérkezéséig kell végeznünk a mellkaskompressziót, amit úgy nem lehet csinálni, hogy közben ne törjön borda, de mivel jobb: bordatöréssel élni vagy nem bordatöréssel meghalni? – tette fel a kérdést Péter Szilárd.

Bénult arc, gyenge kar, zavart beszéd 

– ez a három tünet biztos, hogy a stroke jele. Ha bárki ezeket észleli, nem szabad időzni, azonnal hívni kell a mentőt – hívta fel a figyelmet Péter Szilárd. Hasonlóan a szívinfarktushoz, amelynek következtében megállhat a szív, az agynál is egy vérrög elzárhat egy fontos eret. Ha ez a fontos ér elzáródik, nagyon rövid időn belül be kell avatkozni. Ha nem részesül mielőbb trombolízisben a stroke-os beteg , akkor az agy egy bizonyos része nem kap oxigén-ellátást, és károsodik.

Fontos, hogy felismerjük és tanítsuk a stroke tüneteit, már a kisgyerekeknek is, hiszen ők több időt töltenek a nagyszülőkkel, akiknél esélyesebb, hogy történik valami.

Ha a beteg az első négy, legtöbb hat órában nem részesül ellátásban, maradandó elváltozások lehetnek, elveszíti az illető annak az esélyét, hogy teljesen felépüljön. A tünetek megjelenésétől ugyanis négy órán belül lehet elvégezni a vérrög gyógyszeres feloldását az elzáródott érből, erre a legközelebbi helyen Csíkszeredában, a Megyei Sürgősségi Kórházban van lehetőség. Ha a vérrögöt nem tudják feloldani, akkor van két óránk, hogy Marosvásárhelyen elvégezzék a vérrög műtéti eltávolítását. 

Udvarhely ebből a szempontból nagyon jó helyen van, mondja Péter Szilárd: Udvarhelyről Csíkba bemenni maximum egy óra, a kivizsgálásokkal, a CT-vizsgálattal, a trombus gyógyszeres kioldásával legtöbb három és fél óra alatt kész van a beavatkozás – ezért is fontos, hogy időben észrevegyük a tüneteket.

– 2021-ben a stroke-os betegek 21 százalékánál tudtak sikeresen beavatkozni. 460 betegről beszélünk, ennek a 21 százaléka fért bele a négyórás időbe, a többi 370 személy sajnos kifutott az időből. Több embernél lehetett volna beavatkozni, de valami gond volt: vagy nem hívták a mentőt, vagy későn vették észre a tüneteket.

„Mondjuk el ezt a három tünetet (bénult arc, gyenge kar, zavart beszéd), és biztos, hogy meg fogjuk tudni növelni ezt a statisztikát. A mentősök partnerek, én partner vagyok, ti partnerek lesztek, hogy növeljük ezt a százalékot? – tette fel a kérdést a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. 

Az idei BLS és Stroke maratonnak éppen ez a célja, összesen 25 Hargita megyei településre látogatnak el. Székelykeresztúron pénteken, augusztus 5-én 13 óra 30-perctől tartanak a stroke-ról és az alapszintű újraélesztésről szóló elméleti és gyakorlati előadást.

A közeljövőben tervezik, hogy a megye óvodásainak és kisiskolásainak is beszéljenek a stroke-ról, hiszen mindenki hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy ember életét megmentse, vagy egy ember életét jobbá tegye – hangsúlyozta a mentőszolgálat vezetője.

Egy korábbi, szintén hasznos, az elsősegélynyújtás alapjait középiskolásoknak középiskolásokkal megismertető előadásról, melyet az UIET szervezett, itt írtunk korábban.