2011 óta november 13-án, tehát ma, ünnepeljük a magyar nyelv napját. 1844-ben november 13-án fogadták el a magyart államnyelvként. Nekünk a magyar nyelv napjáról a helyesírás jut eszünkbe.
Betöltés ...A leggyakoribb helyesírási hibáink a metafóra (helyesen: metafora), a kultúrális (helyesen: kulturális), a szervíz (helyesen: szerviz), a dícséret (helyesen: dicséret), a nyitva tartás (helyesen: nyitvatartás) szavak.
Rákerestünk azokra a részeire a helyesírásnak, ami a legtöbbünknek fejtörést okoz.
Dátumok
Évek: Ha az évszám alanyként szerepel, akkor nem kell pont. A 2003 januárjában és a 2004 körül kifejezésekben sem használunk pontot (birtokos vagy névutós szerkezet).
A hónapok neve nem kezdő pozícióban, így évszám után is mindig kisbetűs; január, február stb. Ezt általában a szövegszerkesztők azon reflex-funkciója csinálja, hogy minden – így a dátumozásnál az évszám utáni – pontot követően (szóközzel) mondatkezdő nagybetűre javítja a hónap nevének első betűjét.
Hányadikán? Nem 8.-án, hanem 8-án, 9-én stb. (Nincs pont a szám és a kötőjel közt.) Akkor viszont van, ha a sorszám nem évet vagy napot jelöl: 5.-es tanuló, Templom utca 5.-ben.
Melyik nap? Nem január 1, hanem január 1., nem március 15, hanem március 15. stb. (a szám után pont van, kivéve kötőjel esetén: március 15-én)
Igekötők egybe- és különírása
Az igekötőt mindig csak azzal az igével írjuk egybe, amelyhez tartozik: ha az igekötő és a hozzá tartozó ige (főige) között segédige van, a segédigével nem írjuk egybe.
– „megtudom csinálni” → helyesen: meg tudom csinálni (← megcsinálni), mivel a meg- a csinálni igéhez tartozik.
– „eltudom képzelni” → helyesen: el tudom képzelni (← elképzelni)
A megvan igét egybeírjuk, ha a van nem segédigeként áll:
„meg van neked ez a könyv?” → helyesen: megvan neked ez a könyv?
de: meg van (lesz stb.) csinálva (← megcsinálva).
Az utóbbi esetben azonban a helyesírási javítás helyett érdemesebb átfogalmazni a mondatot, mert a „meg van csinálva” típusú szerkezetek magyartalanok, rosszul hangzanak.
Bizonytalanság esetén segít a mondat tagadása. Például: „nem tudom megcsinálni” – így rögtön világossá válik, melyik igéhez tartozik az igekötő.
Népek, vallások neve
A magyar nyelvben minden nemzetiségnevet, nyelvet, ételt, kultúrát, vallást stb. kisbetűvel írunk (tehát angol konyha és nem Angol konyha) kivéve, ha a mondat első szava.
Az intézmények (hivatal, szervezet cég stb.), tájegységekben szereplő neveket viszont nagybetűvel írjuk (pl. Francia-középhegység, Francia Intézet stb.).
Számok
Vessző használata a mondaton belül
„Több, mint” → akkor és csak akkor van vessző a „több” szó után, ha összehasonlításról van szó! (pl. „20 több, mint 10”).
Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni! Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km”.
Gyakori hiba – főleg hivatalos szövegekben – a vessző használata a mondat állítmánya előtt, amikor indokolatlan, ugyanis nincs utána kötőszó.
Példa: „A szükséges intézkedéseket, megtették.” → helyesen: A szükséges intézkedéseket megtették.
Mi azt szoktuk csinálni, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy megfuttatjuk az MTA hivatalos helyesírás ellenőrzőjében.
