Egy év telt el a székelyudvarhelyi bentlakás-tragédia óta, és azt látom, hogy túl könnyen léptünk tovább. Vagy talán nem is léptünk, csak úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.
Egyben magyarázat arra, hogy a nép, bár keveset tud választottjairól, és örökké elégedetlen, mégis rájuk szavaz ama nagy napon.
Töprengések a tusványosi beszédről és arról, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni vele.
Nyakunkon megint az érettségi és ez egyet jelent: kezdődik a kegyetlen hajsza a jegyekért. Mikor tanulunk már belőle?
Hamar lehullott a kampánymaszk, és megmutatta azt az arcát a városi RMDSZ, amitől éppen tartottunk.
Az eredeti változat már úgyis idejétmúlt, nagy szükség volt korunk igényeihez igazítani.
Munkából jövet már éhes vagyok, és éhesen fura kérdések jutnak az RMDSZ-ről és a mi erdélyi magyar látszatéletünkről eszembe.
Miért akarnak az emberek inkább fiúgyereket, a lányok helyett? És hogyan lehetne a következő generáció lányainak befogadóbb, elfogadóbb társadalmat kialakítani?
- 1
- 2
- Következő »
