Az egyik „legtrendibb” problémával kerestük meg a háziorvost és kiderült, hogy gyermekkorunkban kell megelőznünk a bajt.
Fotó: unsplash.com
Hátfájással mentem a családorvosomhoz, Dr. Nagy Leventéhez, úgy határoztam, írok is belőle egy közérdekűt, hiszen akárkinek panaszkodtam a lapockám körüli szörnyű fájdalomról, azt mesélték, hogy nekik is voltak hasonló panaszaik.
A doktor úr szerint nagyon aktuális ez a probléma a túlhajszolt iskolai program, a sok irodai munka, a kevés mozgás, a hobbiszerű számítógép előtt ülés miatt. Varrónőknek, könyvelőknek és számítógép előtt dolgozóknak szakmai betegségnek számít a hátfájás, és nagy a veszély arra, hogy a most felnövő, okostelefonokat, táblagépeket, számítógépet használó generáció még problémásabb lesz ebből a szempontból.
Gyorstalpaló
Dr. Nagy Levente egy gyorstalpalót is tartott nekem a gerincről, élettani szerepéről, amit biológiai és élettani rugóhoz hasonlított. „A gerincoszlop a test tartóváza. Hibás a gondolat, hogy jó, ha egyenes, hiszen több élettani görbületének fontos szerepe van” – magyarázza. Éppen ez a rugószerű működése segít például a lépéseinknél a külső erőbehatások kivédésében.
A gerincünk csigolyákból áll, az egyes csigolyák közötti rugalmas összeköttetést pedig a köztük elhelyezkedő, kívül porcos, belül kocsonyás szerkezetű porckorongok biztosítják. A gerincet alkotó csigolyák bizonyos szögben illeszkednek egymáshoz, ha ez a szög megváltozik, módosul a gerinc statikája, aszerint alakul majd az egész gerincoszlop, ez meg másképp hat a környező porckorongokra, izmokra, inakra, és idegszálakra, „bántja” őket.
Ez a leglátványosabb a nyaki részen, amikor az ott található görbület túl nagy ívben görbül, vagy túl egyenes, akkor az idegszálak sérülhetnek, amelyek vesszőseprűként ágaznak ki onnan és ellátják a felső végtagokat. Ezért sokszor a fájó kéz miatt a nyaki csigolyák egymáshoz való viszonyulása a ludas. Ugyanígy okozhat lábfájdalmat egy alsó szinten, például a derékban jelentkező gerincprobléma.
Tehát, ha a gerincoszlop állása módosul akármilyen irányba, akár szemből, akár oldalról nézve, és a csigolyák másképpen illeszkednek egymáshoz, érinthetik azokat az idegszálakat, amelyek útja a csigolyák között vezet el, ezáltal fájdalmat okoznak.
Szól a hát, ha baj van
Nálam szerencsére közel sem volt szó idegszál becsípődéséről, Nagy Levente doktorúr szerint akkor sokkal nagyobb fájdalmaim lettek volna, talán idegsebészhez is kellett volna fordulnom.
Dr. Nagy Leventét korábban a kullancscsípésről kérdeztük. Azt az anyagunkat ide kattintva olvashatod el.
Van, hogy tovább, de ideális esetben csupán néhány napot tart a hátfájás, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tablettákkal és kenőcsökkel kezelhető – de mindez csak orvosi ajánlattal alkalmazva, figyelembe véve a mellékhatásokat. Amíg fennáll a fájdalom, kerülni kell a túlerőltetést. A nyak és hátfájást feszítés, megfázás vagy egy rossz testhelyzetben történő alvás is előidézheti.
Dr. Nagy Levente azt szokta ajánlani az embereknek, hogy álljanak szembe a tükörrel, mérjék meg a válluk és a fülük közötti távolságot, és éppen annyira legyen magas a párnájuk, ha oldalt fekve alszanak. Fontos, hogy éjszaka se törjön meg a nyaki gerinc, természetes állapotában maradjon. Sokan gondolják, hogy egészséges párna nélkül aludni, de a doktorúr felhívja a figyelmünket, egyáltalán nem az.
És ha a gerincoszlop helyes tartásánál járunk,
az orvos nagyon fontosnak tartja a helyes testtartást ülőmunka végzése idején is, aminek időnként javasolt a megszakítása egy pár izomlazító gyakorlattal. Ugyancsak javasolt a gyakori sportolás, napi tornagyakorlatok és a megfelelő, kényelmes lábbeli kiválasztása, amely ruganyosítja a járáskor vagy szaladáskor történő talajfogást, így védve a gerincoszlopot is a fölfelé haladó rezgéshullámoktól.
Nem mindegy, főként a gerincproblémásoknak, hogy milyen cipőket választanak, a vastagított, ruganyos sarkú lábbeliket részesítsük előnybe. A keménysarkú cipőben lépéskor koppan a sarok, és az ezáltal okozott rezgéshullám a deréktájban és a csípőízületben köt ki. A helyes cipőválasztásról a doktornak hosszabb írását is elolvashatod itt.
A legtöbben előregörnyedve ülnek az iskolapadban, vagy az irodában. A képernyő nem szemmagasságban van, ezért meggörbítik a hátukat, a könyök nincs alátámasztva, így a vállak folyamatos lefele húzó erőfeszítésnek, terhelésnek vannak kitéve, hogy a billentyűzeten tudjanak dolgozni. „A nem szervi megbetegedésekhez, vagy traumához kötött hát-, nyak- és fejfájásnak ez a rossz tartás az oka” – tudjuk meg a doktorúrtól, aztán azt is, hogy konkrétan mi történik ilyenkor a szervezetben.
A rekeszizom felnyomódik az előre görnyedt pozíció miatt, a tüdő így nem tud szellőzni, a széndioxid felhalmozódik, az oxigénhiány miatt álmosodunk, csökken a szellemi teljesítményünk, csigolyáink illeszkedésének szögei módosulnak, mert órákon keresztül rossz pozícióban vannak.
Mozdulj meg, a vér is mozduljon meg benned!
Az ülőmunkát végzőknek az ideális az ergonomikus szék lenne, de ha nem is az, mindenképpen jobb, ha háttámlás széken ülünk, amelynek neki tudjuk vetni a lapockáinkat. Jó, ha a könyökünket a megfelelő magasságban megtámaszthatjuk, így tehermentesítve a nyaki gerincet, megelőzve a tenziós nyaki és fejfájást. Ugyanakkor ajánlott a képernyő szemmagasságban való elhelyezése, hogy ne kelljen a fentebb említett görnyedt pozícióban ülnünk.
Az óránkénti szünet az iskolában sem hiába van kitalálva, az ülőmunkát végzőknek ugyanígy óránként legalább egy öt-tíz perces szünetet kellene tartaniuk, mialatt megmozgatják magukat.
Visszatérünk a fiatal generációra, akiknek nagy baja lehet abból, hogy szinte egész nap helytelen a testtartásuk: így tanul otthon és az iskolában, amikor pihenőt tart, akkor is számítógép előtt vagy az okostelefonnal a kezében görnyed. Ehhez még sok esetben hozzájön a serdülőkori hanyag tartás, ami idővel rögzül. Közülük kerül ki majd a későbbi fiatal hátfájós betegek zöme, ők ezt már gyerekkorban megalapozzák.
Dr. Nagy Levente elmondja, ha egy gyerek bármilyen panasszal érkezik, mindig megvizsgálják a testtartását, hátgerincét is. Amikor látják a beesett mellkast és az előrehajló két vállat, akkor válik nyilvánvalóvá a testtartási hiba. Ekkor javasolják a helyes ülést, tartást, akár irányított gyógytornát, hátizom gyakorlatokat, úszást mely a legkomplexebb izomfejlesztő, ugyanis 17-18 éves korig még korrigálható a gerinc ferdülése.
„Mozgás nélkül mondhatni, berozsdásodnak az ízületek a gerincben és máshol is, utána nehezebben mozdulnak meg, sokszor látjuk azt a jelenséget, hogy már fiataloknál limitálódnak az ízületi mozgások” – magyarázza, miért szokta a szülőket arra biztatni, hogy ne mentessék fel gyerekeiket a tornaóra alól indokolatlanul. A gerincferdülés esetében nem ajánlott az ugrálás, esések, melyek traumatizálják a gerinccsigolyák közti porcokat.
Az időseknél
a fiatalkorban megalapozott gerincelváltozások miatt a hátfájás mellé jönnek a további problémák, mint a kopás, a reumatikus gyulladások, a csontritkulás és ezek együtt még több komplikációt és panaszt okoznak. „A kopási jelenséget úgy lehet elképzelni, hogy egy csőrszerű híd köti össze a két csigolyát. A hely, ahol az idegszál elfut közöttük, mozgásra még jobban összeszűkül, így nagyobb a lehetősége, hogy az idegszálat elérik. A kialakult csontelváltozások, amik módosultak, sajnos már visszafordíthatatlanok.
Jó hatású lehet a sósfürdőben való lebegés, fürdőzés, mert itt a vázizmok ellazulnak. „Amikor az ember lebeg a sósvízben, egy súlytalansághoz közelálló állapot jön létre. Ha egyenesen állunk, egy sereg izomcsoport dolgozik, de a sósvízben az izmok ellazulnak, a csigolyák eltávolodnak egy kicsikét egymástól, amely nagyon jótékony hatású. Nagyon fontos a gyógyvizek összetétele. Ezekben sok vegyi anyag található oldott állapotban, melyek bőrön át behatolnak, táplálják a porcszövetet, javítják a vérkeringést, csökkentik a gyulladásokat, ezáltal a hátgerinc és ízületi panaszokat” – magyarázza a doktorúr, miért ajánlja a gyógyfürdőket.
De főként, mint minden betegségben, a hátfájásban is fontos a megelőzés, fiatalon kell tennünk azért, hogy idős korunkra ne legyenek ilyen problémáink.
