Máris az idei évad harmadik bemutatójánál tart a Tomcsa Sándor Színház. Októberben így immár hat – Fagyi, Béka-királykisasszony, Hótündér, Kovács János meghal, A mi kis városunk és Káosz – előadást fognak váltakozva játszani.
A hétfői sajtókonferencián a Fagyi került a középpontba, az alkotók szinte teljes létszámban jelen voltak (Szűcs-Olcsváry Gellért és a zenészek kivételével), és az új előadást népszerűsítették.
Dunkler Réka, Nagy Pál, Barabás Árpád
A fotók a szerző felvétei.
– Nagyon rég nem rendezett Barabás Árpád, az utolsó rendezői munkája az Ibusár volt, azóta eltelt néhány év. Akik ismerik a munkáit, azoknak van egyfajta elvárásuk. Ez most nem biztos, hogy teljesülni fog, egy más típusú előadás lesz – árulta el mindjárt a legelején a színház igazgatója, Nagy Pál.
Hogyan lett a Fagyi?
– A darabot közel másfél éve olvastam egy színházi magazin mellékletében. Van nekem egy képzeletbeli tarsolyom, ahová berakosgatom, ha valami megtetszik, tervezgetem, hogy majd egyszer kezdek vele valamit. Nem nagyon szoktam keresgélni, mert hiszek abban, hogy elég szemlélődni, gondolkodni, befogadni, a dolgok majd megtalálnak valahogy. Ahogy a Fagyi is engem. Ez valahogy az élre került – emlékezett vissza a rendező.
A szereplőkön sem gondolkodott sokat, Bekő Fóri Zenkővel (az anya) és Kőmíves Borókával (a lánya) abszolút el tudta képzelni a színrevitelt a köztük lévő barátság és néhány év korkülönbség miatt.
Alkotók a színpadon túl
Deák Katalin, dramaturg és Barabás Árpád már az ötödik alkalommal dolgoznak együtt, úgyhogy lassan már alkotótársaknak tekinthetők. Gábor Zsófi, jelmeztervező Katalin ajánlására érkezett. Annyit tudni a jelmezekről, hogy van valami különlegességük, amit nem igazán lehet látni más színpadokon. A rendező csak annyit árult el, hogy egyszerre látványos és hasznos is az alkalmazott megoldás.
Gábor Zsófi és Deák Katalin
– A másik állandó munkatársam Szűcs-Olcsváry Gellért, ő a díszletért felel, most is épp munkálkodik valamin, és a zene is különleges lesz, a társulat két tagja, Pál Attila és Pásztor Márk írta. A mi kis városunk próbái közt jutott eszembe, hogy miért használjak igénytelenül letöltött Youtube-anyagokat előadászene gyanánt, amikor itt van két zenészember, és adott az, hogy az ő segítségükkel építsük fel az előadás zenei világát. Ahogy Pali is mondta, akik látták már a munkáimat, biztos van egyfajta elvárásuk – mondta a rendező.
Én a színházban kockáztatni szeretek.
– Nem a biztos köröket futni – folytatta –, nem azért teszek valamit, mert az már egyszer bejött, egyszer jó volt. Nem baj ha nem jön össze, de még mindig inkább ezzel próbálkozom, mint a biztossal, amin kacagnak a nézők, csapkodják a térdüket, de mindeközben olcsó és feledhető a produkció.
Nagyon intim lesz. Az egész egy nagy ékszerdoboz. Tele finom jelenetekkel. Épp ezért nem szerettem volna ha sokan ülnek a közönség között egyszerre. Inkább legyen kis nézőterű, de minden néző haza tudjon vinni legalább egy pillanatot belőle, és akkor az előadás máris elérte a célját, amit kitűztünk. Ez egyfajta viszonyt jelent az előadással, a témával: ne csak bejöjjön, megnézze, és azt mondja, ez jó volt, jót kacagtunk, kapcsolj egy RTL Klubot. Ez valami nemesebb! – tette hozzá.
Nem hiszem, hogy létezik olyan gyermek-szülő kapcsolat, ahol nincs valami kis kukac
– szólalt meg Zenkő. Mindenkinek bonyolult valahol a kapcsolata a szüleivel. Biztos mindenki talál majd valahol egy olyan pontot, ami rárímel az ő életére. Az szeretnénk, ha a nézők elgondolkodnának egy kicsit.
Bekő Fóri Zenkő és Kőmíves Boróka
Ha lehet ilyet mondani, akkor talán a legérzékenyebb előadás, amit valaha csináltam – folytatta Barabás Árpád –, ez nyilván a tematikának is köszönhető. Azt még fontos elmondani, hogy mi az eredeti darabot játsszuk, de az előadás szövegében rengeteg olyan dolog van, ami a mi személyes történetünk. A Kati, a Zenkő, a Boró és az én életem itt-ott jelenetekben visszaköszön, teljesen észrevétlenül. Úgy gondolom, hogy egy ilyen témáról nem lehet úgy beszélni, hogy magadat kiveszed belőle. Ez egy őszinte és húsbavágó kitárulkozás, amit másképp nagyon nehéz témaként felhozni, ilyen formában talán valamivel könnyebb.
Egy csomó fagyis meglepetéssel is készültek
a megható történet mellett. A címről megpróbáltak annyi réteget lehúzni, amennyit csak tudtak. Például lesznek székek aljára rejtett hűtőmágnesek – előadásonként három. Lehet nyugodtan keresgélni a székek alatt. Ezeket pedig a Manó fagylaltozóban anya-lánya nevezetű jégkrémekre lehet majd váltani. Illetve bemutató előtt lesz egy mobilfagyizó a színház előtt, ezt is meg lehet majd látogatni.
A bemutató október 2-án lesz, azonban erre már rég elfogytak a jegyek – hívta fel a figyelmet Dunkler Réka, a színház művészeti titkára –, így már csak a 10-ei alkalomra vannak szabad helyek. Erre jegyeket a jegypénztárban és telefonon (0040-266-212131) lehet foglalni 11 és 14, illete 15 és 17 órák között.
