Ha azt mondom, hogy Tusnádfürdő, ha nem is az első, de a második, harmadik dolog, ami eszedbe jut, biztosan a medve lesz. Már az 1800-as évek közepétől maradtak fenn újságcikkek, amelyek megemlítik a hajtóvadászatokat ellenük. A kommunizmus idején Ceaușescu ide járt medvére vadászni, ekkor a szóbeszéd szerint már be-bekacsingattak a városba a nagyvadak, de pontos adatok nincsenek erről a korszakból.
A kommunizmus bukása és a fogyasztói társadalom kialakulása, az egyre több szemét, maradék, az erdőirtások miatt pedig odáig romlott a helyzet, hogy pár éve akár naponta többször is riasztott a lakók telefonja a nagyvadak miatt. 2021-ben 149 értesítés érkezett a Ro-Alert vészjelző rendszeren keresztül, ebből 41 esetben kár is keletkezett – tekintünk vissza a múltra a WachBear & AdvoCity – medvék és emberek a közös jövőért elnevezésű program sajtótájékoztatóján a TusnadEcoBear csapatával.
A program az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, a Vox Iuventutis Egyesület és Tusnádfürdő Polgármesteri Hivatal partneségében jött létre még a tavaly annak érdekében, hogy az ember-medve együttélést javítsa, és a civil közösséget is bevonja az ezzel a témával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba.
Azt mondják, ha nem tudsz valamitől megszabadulni, akkor tanulj meg vele együtt élni. Valami hasonlóval próbálkoznak ők is, 2022-be már szerveztek medvés fesztivált meg medvés konferenciát is Tusnádfürdőn. De itt nem ér még véget a történet, van még bőven ötlet ott, ahonnan ezek jöttek. Hogy mik? Például medvés applikáció és medvés látogatóterem is, de nem csak.
Ami volt, az marad
A TusnadEcoBearFestet és TusnadEcoBearConfot az idén a turistaszezon végén, annak meghosszabbítása érdekében ősszel szervezik a bukaresti-i Summit utáni szombaton és vasárnap, ahol az emberek és a nagyragadozók közötti kapcsolat leglényegesebb kérdéseit vitatják majd meg szeptember 27-29. között.
Idén is lazább, kötetlenebb formában fogják megközelíteni a medvékhez kapcsolódó kérdéseket, lesz Tappancs placc, Gyerekerdő, Filmbarlang – sorolja Vadász–Szatmári Zita a macis elnevezésű programhelyszíneket.
Ahogy a nevek is mutatják, igyekeztek nagy hangsúlyt fektetni a gyerekprogramokra, lesznek kézműves foglakozások, előadások, filmvetítések, vásár, helyi fellépők, koncertek. Fontos, hogy érzékenyíteni tudják a gyerekeket, és hiteles információt adjanak át nekik.„ne a félelem legyen velük, hanem inkább az ismeret” – fogalmazott Vadász-Szatmári. Figyelmeztetett, hogy ez nem az a tipikus „tombolós fesztivál”, hanem „kicsit tanuljunk fesztivál”, ahol szórakozni és informálódni is lehet.
Merre járnak a macik?
Egy mára már állandósult narratíva szerint a romániai állomány már meghaladta a természetes élőhelyek eltartóképességét, azaz több medve van, mint amennyi az élőhelyeken „elfér”. De valójában nem is ismerjük Romániában a medvék természetes élőhelyeinek természetes eltartóképességét. Ahhoz, hogy az eltartóképességről pontosabb becsléseket végezhessünk, részletes információkra lenne szükség a táplálék összetételélről, a táplálékforrások tér- és időbeli eloszlásáról, a medvék számára megfelelő élőhelyekről, az állomány nagyságáról és eloszlásáról stb. Ilyen jellegű tudományos adatokra alapozott számításokat azonban mindeddig nem végzett senki Romániában, mondják a marosvásárhelyi Milvus csoport által készített ismeretterjesztő kisfilmben, amit levetítenek a sajtótájékoztatón.
Helyi szinten a tusnádiak válasza erre, hogy létrehoztak egy applikációt, a TusnadEcoBearWatchot a helyiek és turisták számára. Jelezni lehet rajta keresztül bármilyen medvékkel kapcsolatos eseményt, jelzést, nyomot vagy kárt.
Az alkalmazást az iOS-osok innen, az Androidosok innen tudják letölteni ingyenesen, rövid ímélcímes regisztáció után már lehet is használni.
Ezeket egy adminisztratív csapat kapja meg és hagyja jóvá pár órán, legtöbb egy napon belül, azért, hogy megelőzzék azt, hogy az alkalmazásban megjelölt helyek odacsalogassák a helyszínre az embereket. Csak a jóváhagyás után láthatják a lakosok, hogy melyik zónát kedvelik inkább a medvék, vagy hol van szándékos medveetetés stb. Remélik, az alkalmazás egyfajta „nyugtatóként” is tud majd működni, kiderül, melyek a medvék által leginkább és legkevésbé látogatott helyek, illetve azok a turisták kíváncsiságát is kielégíti majd.
Medvebarlang a wellnessben
Utóbbi miatt jött létre a TusnadEcoBearCave is, azt szeretnék üzenni vele, hogy itt mindent meg lehet tudni, nézni, tapogatni, nem kell a természetbe menni érte, magyarázza Imecs István, a TusnadEcoBear munkatársa. „Tusnádfürdő és a medve elválaszthatatlan egymástól, ennek akarunk elébemenni. Ha medve, akkor gyere, nézd meg itt!” – egészíti ki a válaszát Vadász-Szatmári.
MEDVÉKRŐL MÁSKÉPP
Az RMDSZ politikusainak meghívására Háromszékre látogatott az EP bizottsága annak érdekében, hogy a helyszínen győzzék meg őket arról, hogy meg kell emelni a medvekilövési kvótát, olvasható az rmdsz.ro-n.
A transtelex.ro tudósítását a delegációt követő sajtótájékoztatóról itt találod.
A terem a Thermal Wellness Tusnád – ahogy leereszkedünk a tusványosi helyszínre, még a vonatsínek előtt – emeletén található. Nem nagy, de minden sarkot, falat kihasználtak, és bármerre nézel, van valami, ami medvével kapcsolatos.
Az egyik sarkában egy fotós összeállítás látható képekkel és számokkal ellátva, a barnamedve életciklusát követi végig nyolc részben a születéstől. Az első fázis a születés, ez a téli időszaktól a tavaszig jellemző, körülbelül 20 centi hosszúak a medvék, nem látnak, és teljes mértékben anyjukra vannak utalva mind a táplálék, mind a hőforrás terén. A második fázisban a bocsok felfedezik élőhelyeiket. Ez már igen eltérő lehet, a felső sorban az az út látható, amelyet akkor járnak be a bocsok, ha természetes élőhelyen nevelkednek, az alsóban pedig, ha emberközelségben.
Ezután jön a „gyerekkor”, amikor anyjuk segítségével kezdik tanulni a természetben vagy az emberi világban a túlélést. Majd következik az alkalmazkodás. Ekkor már nagyobbak, leválnak az anyjukról, és kezdik élesben kivitelezni az első két év alatt tanultakat. A hatodik fázis, a fiatalkor, amikor még eléggé befolyásolhatók, könnyen tanulnak új dolgokat és változtatják meg szokásaikat külső hatásra. A hetedik szakaszra már teljesen kialakult a jellemük, viselkedésük, nehezebb őket befolyásolni. Az utolsó fázis a nyolcadik, melyre két véglet jellemző, az egyik, amikor annyira közel merészkedik az emberhez, az ember élőhelyéhez a medve, hogy sajnos áthelyezésre, valamint visszavadításra szorul, vagy amikor a természetben egyszerűen párosodik és továbbadja a tanultakat, sorolja Sipos Csongor, a szervezet munkatársa.
Ürülék, nyakörv és csontok
Egy asztalkán sok-sok üvegdobozka, benne ürülékminták. Ezekben felfedezhetünk fűféléket, gyümölcsök magvait, rovarok, állatok maradványait, sőt, még nejlonzacskót is. Azt is megtudjuk, hogy a medvék étrendjében a legnagyobb arányban a fűfélék vannak, ezután következnek a gabonafélék, a gyümölcsök és a műanyag, aztán kisebb százalékban a makkok, rovarok és más állati maradványok.
Két nőstény medve koponyája és egy péniszcsont árulkodik a medvék csontozatáról.
A leglátványosabb eleme a szobának egy kitömött medve villanypásztorral elkerítve.
Nem internetről rendelt műanyag, ez igazi medve – hangsúlyozza Sipos, majd rámutat arra, hogy egy medvék ellen felszerelt hatékony villanypásztor hogyan kellene kinézzen: nagyjából 25 centis közökkel felszerelt ötsávos, vastag szálú. – A várost körbejárva sajnos nem ilyeneket látunk. A lépcsőházban kifüggesztett medvés képek nagy részét Gál László ökológus készítette, mondja még el Sipos, mielőtt megosztaná a teremmel kapcsolatos terveiket.
Terveznek egy „könnyebb útvonalat” is, egy játékosabb verziót, a gyerekek számára interaktív játékkal, kvízekkel. Ő egyébként nem most kezdte, hét iskolában tart előadásokat, már több mint ötszáz diáknak sikerült bemutatnia ezt a témát.
A terem megnyitója a tusnádfürdői városnapokon lesz egy hónap múlva, ekkortól lehet majd regisztrálni, ha meglátogatnánk a „medvebarlangot”.
De mit tudnak tenni a gyakorlatban?
– Mondhatni, az emberek nagyon kíváncsiak arra, hogy gyakorlatban is mit tudunk tenni. Mert ugye ezek főleg elméleti dolgok, de nagyon fontosak amiatt, hogy hogyan kommunikálunk a helyiekkel, a turistákkal a témáról – tér át a gyakorlati dolgokra Imecs. A 2022-es konferencián elindult egy beszélgetés a város vezetése és a helyi civil szervezetek között arról, hogy talán lehetne egy közös projektjük a WWF-fel. Ez a projekt most indult be, mondja, majd átadja a szót WWF munkatársának,Sallay–Moșoi Alexandrának és Gál László ökológusnak.
A már említett információhiányt orvosolnák ők. Megnéznék, hogyan működik a medvék élete a természetes zöld folyosónak a kellős közepébe épült Tusnádfürdőn, ami összeköti a Hargitát és a Bodoki-hegységet.
A populáció méretét, dinamikáját mérnék fel, de kíváncsiak arra is, hogyan használják a medvék az élőhelyüket, az erdőnek melyik részét, mennyi táplálék található ott, melyik pontokon jönnek be a városba és miért, mennyit vannak a város területén, miért szoknak hozzá az emberhez, a mesterséges környezethez és táplálékhoz, sorolja Sallay–Moșoi. Ennek érdekében a nyár folyamán négy medvére tesznek majd nyomkövető nyakörvet, ebből kettőnek kamerája is lesz. Bár nem fognak élő adatokat kapni arról, hogy mikor és hol tartózkodik a medve, a nyakörv megtartja és elegendő jel esetén továbbítja a kutatóknak.
A várt eredmények: a feldolgozott adatok után egy helyi protokoll kidolgozása, hogy hogyan lehetne egy medve-ember együttélést kialakítani, ami annyira mentes a konfliktusoktól, amennyire csak lehet. Egy felületet létrehozása a nyomonkövetéshez, a monitorizáláshoz, ami valós időben működik, és jó lenne az intervenciós csapatnak egy tapasztalatcserés út külföldi és belföldi csapatokkal, összegez Gál László.
Bár az átjáró miatt elég egyedi esetnek számít Tusnádfürdő, nem csak feltétlenül ő, akár mi vagy más városok, települések is nyerhetünk majd a kutatás eredményeiből, hiszen a „lényeg az, hogy a módszertan le van írva, bárki bármikor a saját körülményeihez, feltételeihez igazítva meg tudja ismételni”, hangsúlyozza Gál.
