Megtalálták Székelyföld első Árpád-kori körtemplomát Nagygalambfalván.

A fotókat a szerző készítette.

Rendkívüli jelentőségű felfedezést jelentettek be a nagygalambfalvi református templomban kutató régészek péntek délelőtt. Megtalálták az első, hiteles és jól dokumentált Árpád-kori székelyföldi körtemplomot (rotundát). A helyszínen Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze számolt be portálunknak elsőként a részletekről.

Mi a rotunda?

Körtemplomnak vagy kerektemplomnak is hívják azokat centrális alaprajzú templomépületeket, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú.

A kutatások kezdetén a szentély alatt található kriptára fókuszáltak a szakemberek, nem terveztek nagyobb feltárást a templom hajójában. A templom északi oldalán talált Árpád-kori, múmia alakú sír árulkodott a korábbi templomról, ami a szénizotópos vizsgálat szerint a tizenkettedik század közepéről való. A további feltárások során megtalálták a kör alakú hajóból és patkóíves szentélyből álló templom maradványait:alapozása döngölt agyag, felmenő falai vegyes falazással (kőből és téglából) épültek. Az északi oldalon talált ember alakú sírgödör jól illeszkedik a körtemplomhoz, tájolása megegyezik az épületével.

Korábbi az első írott forrásnál

A körtemplomot abban az időben bontották el, mikor Galambalvát először említik az írott források, az 1333-34-ben készült pápai tizedjegyzékben jegyzik először villa Galambként a települést. Lehet úgy mondani, ezek a kövek, falak a legrégebbi ismert emlékek a település múltjából.

Amikor az új templomot építették a tizennegyedik század első felében, akkor a rotunda szentélye köré kezdték egy másik, ugyancsak félköríves szentély falait építeni, hogy a közösség ne maradjon templom nélkül, és miközben építették az új templomhajót, a rotundát teljesen elbontották – ez bevett gyakorlatnak számított Sófalvi szerint.

Erdélyben ezidáig mintegy tíz Árpád-kori rotundát találtak meg, viszont Székelyföldről ez az egyetlen. Noha az udvarhelyi Jézus szíve, a gyergyószentmiklósi Szent Anna és a kézdiszentléleki Perkő kápolnákat is korainak tartották sokáig, az elmúlt évtizedekben cáfolta a tudomány ezt, későbbi építésűeknek bizonyultak ezek az épületek.

Kik használhatták ezt a templomot?

Inkább a Dunántúlon, Felvidéken,az Alföldön építettek körtemplomokat, Erdélyben arányaiban kevesebbet, mint a Magyar Királyság más részein – mutatja Sófalvi András egy régi térképet tartva kezében. De kutatási hiányosság is lehet az oka annak, hogy viszonylag kevés rotundát tártak fel Erdélyben. Figyelemre méltó, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület által kezdeményezett és támogatott templomfelújítási program keretében másfél év kutatásai alatt három rotunda maradványai kerültek felszínre Erdélyben.

Ilyen lehetett a nagygalambfalvi rotunda (illusztráció).

 Ha egy kicsit ki- és visszatekintünk Európára, akkor Nagy Károly aacheni palotakápolnáját (9. század) kell megemlíteni, rotundáját másolták más uralkodók, majd nemesek is. A tizenegyedik-tizenkettedik században divatosnak számított körtemplomot építeni, így épülhetett meg a galambfalvi plébániatemplom is. Ez a stílus az Árpád-kor végére leáldozott, részletezi a szakember.

– Lesznek még viták az Árpád-kori ember alakú sírgödörrel és körtemplommal kapcsolatban tudományos körökben. Valószínűleg tartom, hogy ezt a korai templomot az első székelyek építették és használták, akik ezidőben költöztek a vidékre. A régészek hozzávetőleg tízévente használják a szenzációs jelzőt munkájukkal kapcsolatban, most ilyen alkalom van éppen, megtaláltuk Székelyföld első Árpád-kori körtemplomát – mondja Sófalvi.