Székelyföldi félharmónia

A polgármesteri hivatal átszervezné az állásokat, többen a Székelyföldi Filharmónia megszűnésétől tartanak.
Fotó: Székelyföldi Filharmónia Facebook oldala

Megszüntetné a polgármesteri hivatal a Székelyföldi Filharmónia jelenlegi tizennégy darab félállását, a zenészeket jogdíjas szerződéssel foglalkoztatnák ezentúl, a felszabadult állásokat pedig más, szintén a hivatal alárendeltségébe tartozó intézményeknél „használnák fel”. Röviden erről szólt a szeptemberi önkormányzati ülés második napirendi pontja, amit végül az ülés elején visszavont Gálfi Árpád polgármester, arra hivatkozva, hogy további egyeztetések szükségesek a döntés előtt.

Az ülésen az ellenzéki Benedek Árpád Csaba szólalt fel a zenészek védelmében, kifogásolta, hogy a kezdeményezésről nem egyeztettek korábban, és ebben a formában szerinte az intézmény megszűnéséhez vezetne. A koalíciós Hajdó Csaba szerint viszont – aki reagált Benedek aggodalmaira – csak formai változásokról lenne szó, amelyek az alkalmazottak nettó bérét nem érintik.

Mindenki veszít vele

A tervezet ellen több nemzetközi hírű művész nyílt levélben tiltakozott, köztük Vass András, a pécsi Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, aki egyébként rendszeresen együtt dolgozik a Székelyföldi Filharmóniával is, az idei évadnyitó hangversenyt is ő vezényelte.

Vass András az önkormányzati vezetőknek címzett nyílt levelében azzal érvel a Filharmónia megmaradása mellett, hogy bár Erdély legfiatalabb hivatásos szimfonikus zenekara, nagyon dinamikusan fejlődik, és az egyik legjobb szakmai színvonalú együttes. Az elsorvasztása pedig visszafordíthatatlan károkat okozna a kulturális életben.

A MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója, Lendvai György levelében arra figyelmezteti a városvezetést, hogy a tervezett átszervezési folyamat a filharmónia működésének rovására fog menni.

Az udvarhelyi zenészek közül Kováts István szólította meg levélben a polgármestert, amelyben azt taglalja, hogy a Filharmónia muzsikusai a saját, illetve főállásuk által biztosított leltári hangszereken játszanak, amelyek összértéke meghaladja a 250 ezer eurót, tehát sem a hangszerek, sem azok karbantartása nem kerül pénzébe a városnak. Ha az itteni állásaikat is megszüntetik, akkor nem csak a zenészeket, hanem a közönséget is nagy veszteség éri, ráadásul a városban zenei tanulmányokat folytató diákok jövőképére is rossz hatással lenne egy ilyen döntés.

Közelítik az álláspontokat

A polgármester által ígért egyeztetések már másnap, pénteken elkezdődtek, de a több mint egyórás tanácskozás után nem született végleges döntés a filharmonikusok állásairól.

Bodurian Aram, a filharmónia szakmai vezetője a pénteki egyeztetés után nem nyilatkozott, előtte azonban azt mondta, őket nem értesítették erről a határozattervezetről, véletlenül jutott a tudomásukra, hogy öt napon belül felbomolhat a zenészek munkaszerződése, ennyi ugyanis egy tanácshatározat érvénybe lépésének ideje.

Azt is hozzátette, hogy hiába hívják átszervezésnek, ez gyakorlatilag a Filharmónia megszűnéséhez vezetne. „A hivataltól rakjanak ki mindenkit, van akkor még hivatal? Nincs hivatal. Vannak haknisok, akik bemennek néha dolgozni, de ha jön egy jobb ajánlat, hogy például sáncot kell ásni, akkor annak tesznek inkább eleget” – érvelt.

Mindent a hatékonyságért?

Jakab Attila városmenedzser szerint pénteken megpróbálták közelíteni az álláspontokat, de az egyeztetéseknek még nincs vége. Kijelentette, nem akarják megszüntetni a Székelyföldi Filharmóniát, csupán egy jogi procedúráról van szó, ami nagyobb mozgásteret ad a városnak a munkakörök elosztásában.

A törvény szerint a polgármesteri hivatal és az alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottainak száma legtöbb 250 fő lehet. Emiatt akarják átszervezni úgy a tisztségjegyzéket, hogy a filharmónia zenészeit szerzői jogdíjas szerződésekkel foglalkoztatnák, az így felszabaduló 7 teljes állást pedig más intézmények vagy osztályok struktúrájába emelnék be.

Jakab a nemrég elfogadott kulturális stratégiára is hivatkozott, amely szerint több intézménynél a személyzet kiegészítésére lenne szükség. „A kulturális intézményeknél is vannak olyan, már régi igények, hogy a már meglévő bedolgozó munkatársakat kellene beemelni a normális struktúrába. Ugyanígy a hivatalban is a vagyongazdálkodási osztályunkat, az urbanisztikai osztályunkat meg kell erősíteni, a szociális osztályt igazgatósággá kellett alakítani, tehát több helyen is lenne igény, hogy ezt a hét állást felhasználjuk” – fogalmazott.

Érzelmi kérdés

A városmenedzser azzal is érvelt, hogy a szóban forgó 14 filharmonikus rendelkezik alkalmazotti státussal valahol máshol, ezért a szociálisan biztosítottak köréből nem esnének ki azáltal, hogy a hivatali fél állásuk megszűnik, és a szerzői jogdíjas szerződések által magasabb juttatást is kaphatnak, mint eddig.

Arra a kérdésre, hogy állandó alkalmazottak nélkül mi történik a Székelyföldi Filharmónia intézményével, Jakab Attila azt válaszolta, hogy az gyakorlatilag a Művelődési Ház egyik alosztályaként létezik, és a művészeti vezető, Bodurian Aram állása érintetlen marad. Szerinte a zenészek érzelmi alapon kötődnek a Filharmóniához, ezért érzik biztonságosabbnak, ha állandó alkalmazottként dolgozhatnak ott.

Történeti áttekintés

A Székelyföldi Filharmónia a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola zenetagozatosainak tevékenységéből nőtte ki magát 1992-től kezdődően. Az iskola tanulói és tanárai által adott koncertek plakátjain kezdetben a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara, majd Palló Imre Kamarazenekar néven jelentek meg, Bodurian Aram vezetésével.

1998-tól, minden nyáron megszervezésre került egy nagylétszámú zenekari tábor, ahol Kelet-Európai, később Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar néven szerepelt az együttes.

Ezután fokozatosan beindult a rendszeres koncersorozatok megszervezése Székelyudvarhelyen, és 2002 után már Székelyföldi Szimfonikus Zenekar néven tüntették fel őket.

2003-ban Bunta Levente, a Hargita megyei tanács akkori alelnöke felkarolta a Székelyföldi Filharmónia mint intézmény létrehozásának gondolatát, a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarra alapozva. Ekkor a megyei tanács a Székelyföldi Filharmónia létrehozására és működési költségeire elkülönített egy bizonyos pénzösszeget. Az elképzelés az volt, hogy a két megyei tanács (Hargita és Kovászna) valamint Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy megyei jogú városok társuljanak, és együtt finanszírozzák a Filharmónia működését.

Az eredeti elgondolás azonban elakadt, és 2008-ban Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a Művelődési Ház mellett a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarra alapozva létrehozta a Székelyföldi Filharmóniát.

2008 április 15-től jött létre a Székelyföldi Filharmónia, azóta a minél magasabb művészi színvonal elérése érdekében nyitott rendszerben működik, azaz együttműködik más professzionális intézményekkel is (marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmári Filharmóniák, a MÁV Szimfonikus Zenekar-Budapest, kolozsvári és budapesti Zeneakadémiák stb).

Forrás: filharmonia.ro