Fotók: HODGYAI-Lőrincz Eszter
Az RMDSZ programja másodikként jelent meg az udvarhelyi helyhatósági választásokon induló pártok programjai közül. Elsőként a Magyar Polgári Erő (MPE) állt elő, ezzel kapcsolatban ide kattintva olvashatsz.
Bemutatta programját a 2024-es helyhatósági választásokra a székelyudvarhelyi RMDSZ a Bethlen negyedi parkban május 22-én, szerdán egy – a városlakóknak nyitott – sajtótájékoztatón. Kiderült, öt kiemelt feladatot és száz fontos ügyet akarnak megvalósítani, ezeket a tanácsosjelöltek, illetve Antal Lóránt szenátor mutatták be.
Már negyedórával az esemény kezdete előtt kerülgették az emberek a sajtótájékoztató helyszínét, a nem funkcionáló szökőkutat. A kezdésig mindenki a programot tartalmazó, mintegy hatvan oldalas füzetet lapozgatta.
A kiadvány egy bevezetőt követően az öt kiemelt feladatot sorolja fel, indokolva azok fontosságát, illetve határidőt is szabva nekik. Két év múlva például lesz a kórháznak digitális előjegyzési rendszere, és átrendezik a tömbháznegyedek parkolási rendjét. Négy év múlva meglesz a terelőút terve, nyomvonala és az, hogy honnan lesz pénz rá. Szintén négyéves terv az ingyenkonyha újraindítása is, nyolc év múlva lesz terelőút és ipari park is. A 100 fontos ügyet témakörökre bontva, rövid felvezetéssel, illetve az alapelvek meghatározásával sorakoztatták fel. Már a meghívóban, majd a kiadványban is szemet szúr, hogy nem csupán a következő négy évre szólnak az ígéretek, hanem az utána következőő négyre is, így a füzet elején lévő cím alatt – A székelyudvarhelyi RMDSZ városújjáépítő programja – 2024–2028 helyett 2024–2032 szerepel.
Hajrá Szinusz!
– kiáltja a jelen lévő gyereksereg, amikor meglátják, hogy Szakács-Paál István, az RMDSZ polgármesterjelöltje a pulpitushoz sétál és megnyitja az eseményt. Az aprócska szurkolók úgy érezték egy biztató kiáltás nem is elég, ahányszor a mikrofonhoz, vagy onnan el sétált a polgármesterjelölt, ők lelkesen éljenezték.
Szakács a jelenlévők köszöntése után elmondta, nem lesz idő minden programpontot végigvenni, de amit igen, azt a témákban szakértő, az adott területen tevékenykedő tanácsosjelölt kollégái fogják bemutatni. Hozzátette, a felsorakoztatott pontok ismerősek lehetnek a városlakóknak, hiszen ők írták össze őket az RMDSZ által szervezett városi konzultáció során. A begyűjtött, több mint ezer javaslatból dr. Geréb László helyi és megyei tanácsosjelölt koordinálásával született meg a végső program.
Úgy gondolja, az évezred eleji „bezzegvárosból” Székelyudvarhely nagyon sok tekintetben sereghajtó lett. Egymással, a marakodással foglalkoztunk a haladás helyett, ezért is folytatnak „nagyon pozitív kampányt„ mondta el a polgármesterjelölt, aztán átváltozott konferansziévá és a mikrofonhoz szólította dr. Geréb Lászlót. Geréb elmondta, úgy döntöttek, hogy az idei programukat arra húzzák fel, hogy a várost hogyan kellene újjáépíteni. „Mint minden programnak, ennek a programnak is van pár vezérelve, pár vezérgondolattal megpróbáltuk meghatározni azt a célt, amit ez a 100 programpont fog szolgálni” – kezdett bele.
A négy vezérelv
a közösség, az infrastruktúra, a kapcsolatok, valamint a gazdaság újjáépítése. A közösséget azért, mert az emberek eltávolodtak a közélettől, megcsömöröltek a sok vitától. Az infrastruktúrát azért, mert mindenkitől elmaradt Udvarhely, az előző Európai Uniós finanszírozási ciklus pénzeit költi még mindig, csak az aszfaltozásnál tart, míg máshol egyetemi campusok, sportcsarnokok épülnek.
A harmadik ponttal a helyzet az, hogy Udvarhely egyedül maradt, nincs kapcsolata sem a környező községekkel, sem a megyével, sem Bukaresttel, sem pedig Budapesttel – sorolja a tanácsosjelölt. „Most azt látjuk, hogy egy szerencsés csillagállás tud összejönni Udvarhely számára június 9-én, hisz az elmúlt 34 évben nem volt olyan, hogy Udvarhelynek RMDSZ-es polgármestere és megyei tanács elnöke legyen, Udvarhelynek legyenek RMDSZ-es képviselői és szenátorai Bukarestben, és még a magyar kormány is baráti kormány legyen Udvarhely számára” – sorolta meglátásaikat.
S a gazdaság? Ahogy az RMDSZ kampányvideójában is szónokolja Geréb, most is elmondta, hogy az utóbbi időben rengeteg gyár szűnt meg, tömeges elbocsátások voltak, emberek százai maradtak munka és megélhetés nélkül. Szerinte ezt a városvezetés tétlenül nézte. Úgy gondolja, ha nem teszünk valamit, 50 év múlva a város kiürül, mert elmennek a fiatalok, és „itt nem magyarul fognak beszélni”. Úgy hiszi, hogy a hagyományos gazdaságot modernre kell cserélni, amihez kapcsolatok kellenek, nyelvtudás kell, és „ebben a csapatban minden megvan ehhez”, utal saját magukra.
Geréb után Szakács-Paál István Ilyés Szabolcsot, vállalkozót, projektmendzsert, az RMDSZ tanácsosjelöltjét szólította a mikorfonhoz, aki nem mellesleg, az előválasztáson a polgármesteri jelöltségért Szakács ellenfele volt.
Tudod mi az udvarhelyiek aduásza?
Ilyés a megfogyatkozott munkahelyek számának gondolatára csatlakozott, ami szerinte nem a városvezetés hibája, hisz nem a polgármesternek kell működtetnie a gyárat, ellenben találnia kell új lehetőségeket, alternatívákat, hogyan segítheti a vállalatokat, az új munkahelyek létrejöttét.
Ők azon lesznek, hogy úgy az informatikai szektorban, mint a gyári munkásként dolgozni vágyók is kapjanak munkalehetőséget Udvarhelyen, Udvarhelyszéken.
Előnyben fogják részesíteni a helyi – udvarhelyi, udvarhelyszéki – kisvállalkozókat, de oda fognak figyelni a tágabb környezetünkre – Magyarországra, Kolozsvárra, Brassóra, Temesvárra – is, ahol számtalan nagy gyár, fejlesztés létesül. „A székelyudvarhelyi városvezetésnek nyakába kell venni a világot, és el kell menni ezekhez a cégekhez, és azt kell mondani, hogy Székelyudvarhelyen, Udvarhelyszéken van egy nagy adunk, tudunk ajánlani valamit ezeknek a vállalatoknak. Azt tudjuk ajánlani, hogy dolgozni kívánó, tisztességes emberek vannak, akik tisztességesen elvégzik a munkát, és ha idehoz Székelyudvarhelyre egy befektetést, legyen az bármi (…) itt fog találni olyan embert, aki vagy már valamilyen szinten képzett, van egy munkatapasztalata, vagy nyitott lesz arra, hogy szerezzen” – osztja meg Ilyés, hogyan növelnék a munkahelyek számát.
Hozzátette, szembe kell nézzünk azzal, hogy vannak hiányosságaink, például a gyenge infrastruktúra, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy infrastrukturálisan fejlesszük a várost, hogy Udvarhelyről lehessen vinni, lehessen hozni az árut.
Ne hagyjátok az iskolát
A következő felszólaló dr. Simon Károly volt, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem informatika tanszékének adjunktusa, így nem meglepő, hogy az oktatás témakörről beszélt.
„Egy olyan világban élünk, amit a tudományos és a technológiai fejlődés határoz meg, és ebben az új világban egyre inkább a tudásnak és a szellemi tőkének van a legnagyobb értéke. Éppen ezért a programunkban nagy szerepet kap az oktatás”, magyarázta, majd kiemelt néhány pontot a programból, amelyeket szeretnének megvalósítani. Fontosnak tartják:
- egy oktatási kerekasztal létrehozását, ami lehetővé tenné a helyi (nem feltétlenül csak a városi) oktatásszervezéssel foglalkozó szereplőknek a folyamatos kommunikációt és együttműködést;
- a szakoktatás fejlesztését összhangban a valós helyi, valós piaci igényekkel;
- megerősíteni a város kapcsolatait az egyetemekkel, támogatni ezeket a fejlesztésben és új programok elindításában;
- a STEAM – science, technology, engineering, art and math, azaz a tudomány, technológia, mérnöki tudományok, művészet és matematika – oktatásának erősítését, ezért tehetséggondozó központot létrehozni;
- az oktatási intézmények megfelelő felszereltségét, a bölcsődei és az óvodai rendszer bővítését, a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását és felzárkóztatását, a diákkedvezmények bővítését.
A kultúra, amit megeszel
Dr. Simon Mária Tímea tanácsosjelölt, a Művelődési Ház igazgatója vette át a szót és arról beszélt, hogy a kultúrával is újjáépítő szándékaik vannak.
Szeretnének létrehozni egy úgynevezett Udvarhely kártyát, amelyet minden udvarhelyi lakos igényelhet, és amelynek birtokában minden városi költségvetésből működő kulturális intézményhez évente egy-egy ingyenes belépőt adnak. Kiterjesztenék a kulturális eseményeket, hogy ne csak a művelődési házban történjen minden, hanem a város minden részén. Elindítanák a mozit, ami rendszeresen, folyamatos vetítésekkel, változatos kínálattal, elérhető áron működne.
Létrehoznának egy applikációt, amire felkerülnek az intézmények vagy akár a civil szervezetek programjai is, illetve lehet majd online jegyet vásárolni. Az intézményeknek 21. századi körülményeket szeretnének biztosítani. Ahogy az időseknek szóló progamokra, a fiatalokéra is kiemelt figyelmet fordítanának, hogy ne kelljen azt olvasnia az újságban, hogy a diákoknak a Diáknapok az egyetlen dolog, amit Udvarhelyen lehet csinálni.
„Mindenképpen szükség van arra, hogy legyen egy olyan rendezvényünk, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, amely segít nekünk abban, hogy meghatározza az identitásunkat. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy sokfélék vagyunk mi, székelyudvarhelyiek. Ezért úgy szeretnénk alakítani majd a városi rendezvénypalettát, hogy az mindenképpen tükrözze a város különböző korosztályainak igényét” – fogalmazott.
Mofetta, helikopter-leszállópálya és online időpontfoglalás
A következő felszólaló tanácsosjelölt, Dr. Tubák Nimród Marosvásárhelyről költözött Udvarhelyre, a városi kórház intenzív terápiás és aneszteziológus orvosa, így az egészségügyet érintő programpontok bemutatója ő volt.
„A székelyudvarhelyi egészségügyi intézmények vonzáskörzetébe, vagyis Udvarhelyszékhez több mint 125 ezer ember tartozik, így Székelyudvarhelyre nagy felelősség hárul az egészségügyi szolgáltatások és fejlesztések terén” – mondta, és ennek ellenére a megelőzés fontosságáról kezdett beszélni. Szerinte a városvezetés feladata, hogy támogassa a megelőzésre való odafigyelés népszerűsítését, a szűréseket, és a lelki fejlődés támogatását, az egészséges környezet kialakítását.
Kiemelt céljaik közé tartozik a szejkei gyógyfürdő felújítása, a mofetták elindítása egy modern rehabilitációs központ kialakítása érdekében, a székelyudvarhelyi városi kórház számára kidolgoznának rövid-, közép- és hosszútávú stratégiai terveket, ezek megvalósítását monitorizálnák is. Tervezik egy éjjel-nappali helikopter-leszállópálya kialakítását, valamint a járóbeteg rendelők előtt kialakult sorok felszámolását, amelyek annak köszönhetőek, hogy nincs online időpontfoglalási lehetőség. Szeretnék ezt orvosolni.
Sok még a témakör, és messze a 100 ügy, de a program bemutatására összehívott eseményen már csak
az egyházak és a szociális ügyek
kerültek terítékre, amelyeket Derzsi László mutatott be. Foglalkozniuk kell a romák, az idősek, a fogyatékkal, vagy az anyagilag hátrányos helyzetben élők helyzetével.
Még ha egy önkormányzatnak nincs is elég forrása és elég szakképzett embere hozzá, és sajnos bizonyos esetekben túl távol került a hátrányos helyzetben lévő emberektől, hogy minden ilyen problémát kezeljen, „kutya kötelessége” támogatni és partnerként kezelni azokat a szervezeteket, amelyek a mindennapi munkát végzik a rászorulók, a fogyatékkal élők, a romák között.
Mint a programjukban szerepel, kiemelt figyelmet szentelnének a romák felzárkóztatására, meg szeretnék emelni az egyházaknak nyújtott önkormányzati pályázati források összegét, és négy éven belül el akarják indítani az önkormányzati szociális étkeztetést, az ingyenkonyhát.
Senki többet nem ígér?
Szakács kapta vissza a mikrofont, elmondta, hogy azt ígérték, csak egy óra lesz az esemény, pedig mennyi de mennyi mindenről tudnának még beszélni, terveik vannak a sporttal, a fiatalokkal, most valamiért mégis fontosabb volt, hogy Antal Lóránt szenátor is beszédet mondjon ahelyett, hogy még két témakört kibontanának.
A szenátor megragadva az alkalmat, vállon veregette magát