Szigorú szankciók bevezetését javasolta a fegyelmi kihágást elkövető tanulók kezelésére a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének elnöke a képviselőház tanügyi bizottságában kedden megtartott vitán. Az ügy aktualitását az adja, hogy nemrég egy bukaresti iskolában egy tizedikes diák késsel sebesítette meg tanárnőjét, aki rögtönzést íratott volna, majd egy Prahova megyei iskolából közzétettek egy videót, amelyen a diákok a tanárnőjükkel szexuális aktust mímelnek óra közben.
A javaslatok
között a kizárás visszavezetése, a javítóintézetek újraalapítása és a szülők megbírságolása is szerepelt – számol be a Transtelex a edupedu.ro tudósítására, illetve a szakszervezetre hivatkozva.
Eszerint Marius Nistor szakszervezeti elnök hat javaslatot tett az elmúlt időszakban történt súlyos iskolai incidensek nyomán a közoktatási törvény vitáján. Mint mondta, az iskola olyan intézmény, amely szabályok alapján működik. „Normálisnak tűnik számomra, hogy a közoktatási törvénytervezetnek kötelezettségeket és szankciókat is meg kell állapítania azok számára, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartaniuk az együttélés szabályait egy oktatási intézményben és természetesen az egész társadalomban” – fogalmazott.
A szakszervezeti szövetség lehetséges szankcióként javasolta az időszakos vagy végleges kizárás visszavezetését, a közmunkát, az iskolai fogvatartást órák után egy pedagógus felügyelete alatt, a javítóintézetek újraalapítását, a magaviseleti jegy beleszámítását a líceumi felvételi-, illetve érettségi átlagba.
Emellett javasolták, hogy minden iskolában hozzanak létre tanácsadói funkciót, tegyék lehetővé a szülők megbírságolását, alkalmazzanak biztonsági őröket, akik szükség esetén átvizsgálhatják a diákok táskáját, tegyék kötelezővé a biztonsági kamerák használatát, és tiltsák be a mobiltelefonok használatát a tanórák és szünetek teljes időtartama alatt.
A javaslatokra reagálva Ligia Deca tanügyminiszter azt mondta, „nem tartja rossz ötletnek”, hogy a bántalmazó tanulókat 3-5 napra kizárják a tanórákról, de csak akkor, ha emellett tanácsadásban is részesülnek – közli a tanügyminiszter álláspontját az Agerpres hírügynökség. Azzal kapcsolatban, hogy vélekedik arról a javaslatról, hogy a magaviseleti jegyet számítsák be az érettségi átlagba, Deca azt mondta, ha ezzel az érintett diák oktatáshoz való jogát korlátozzák, akkor alkotmányossági problémák merülnek fel, így ezt
a lehetőséget jogászokkal kell megvizsgálniuk.
Azt is megkérdezték a tanügyminisztertől, támogatná-e az osztálytermek bekamerázását, és azt, hogy a kamerák óra közben is működjenek. A szakvezető szerint erre már van példa, és bizonyos esetekben fel is használták a felvételeket. „Ez egy olyan intézkedés lehet, amely megelőzheti az antiszociális cselekedeteket (…) Persze, csak egyes arra felhatalmazott személyek férhetnének hozzá a felvételekhez. Ez szerintem is megoldás lehet” – mondta.
A tanügyminiszter ugyanakkor nem tartja járható útnak az 1989 előtti javítóintézetekhez hasonló intézmények létrehozását. Emlékeztetett, hogy léteznek ugyan különleges oktatási központok, de azokba csak bírósági ítélettel helyezhető át valaki. „Az elmúlt évtizedekben megtapasztalhattuk, hogy sokkal hatékonyabb módszerek vannak a tanulók rehabilitálására” – tette hozzá Ligia Deca.
A tanári tekintély visszaállítására irányuló előírásokat is tartalmazniuk kell az új tanügyi törvényeknek – erről posztolt a két fent említett incidens után Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke is, aki megrázónak nevezte az óra közben késsel megsebesített bukaresti tanárnő, illetve a diákjai által megalázott Prahova megyei tanárnő esetét.
„Túl messzire mentünk ezzel a rosszul értelmezett szabadsággal. Gúnyt űznek a tanárokból egyes diákok, akik azt hiszik, hogy csak jogaik vannak, kötelezettségeik nincsenek. Ez így nem mehet tovább! A tanár régen a közösség egyik leginkább nagyra becsült tagja volt. Ez a tisztelet elveszett, és ez nagyon súlyos! Nem lehet minőségi oktatásról beszélni, ha a tanárokat nem tisztelik” – fogalmazott.
