Avagy mit is súg a romatelep gyerekeinek szíve?
Sziasztok! Én Ötvös Diána vagyok, 10 éves és azért szeretek Somlyón élni, mert bárkihez bemehetek a családomon kívül is, nem tiltják meg nekem soha. Sziasztok! Én Rostás Klaudia vagyok, 13 éves és az volna jó, ha itt, Somlyón az emberek békében élnének és szeretnének egymást. Sziasztok! Én Ötvös Izabella vagyok, 8 éves és szeretek itt élni, Somlyón, soha nem mennék el innen.
A Tűzpróba-sorozat következő összeállításában a somlyói létet a romatelepen élő gyermekek szemszögéből ismerhetjük meg.
Ahogy arról korábbi riportunkban már beszámoltunk, Márkos Tamás fotóriporter, önkéntes kisebb-nagyobb megszakításokkal a 2021 januárjában történt tűzeset óta vesz részt a csíksomlyói roma közösség életében. Legutóbbi ottlétekor a Máltai Szeretetszolgálat épületében fotós-interjús-rajzos foglalkozásokat tartott a telep gyermekeinek.
A portréfotózás során a gyerekek maguk választhatták ki, milyen színnel kerül megvilágításra az arcuk, illetve a mögöttük húzódó fehér fal, a hangfelvevőre rögzített interjúk során a résztvevők Tamás kérdései mentén Somlyóról, családjaikról, az iskoláról és az álmaikról meséltek, a foglalkozás harmadik elemeként pedig a gyerekek „Tamás bácsi iPadjén” készítettek rajzokat otthon-témában.
Összeállításunk második részében (az első rész ide kattintva érhető el) az Ötvös Diánával, Rostás Klaudiával és Ötvös Izabellával készült beszélgetések olvashatók, kiegészülve a gyerekek színes portréival és rajzaival, a fotók alatt található Spotify-ablakokban pedig meghallgathatók az interjúk hangfelvételei is.
Ne hallatszódjon a gyerekek sírása…
Sziasztok! Én Ötvös Diána vagyok, 10 éves. Szeretek Somlyón élni azért, mert itt a családommal együtt lehetek és bárkihez bemehetek a családomon kívül is, nem tiltják meg nekem soha.
Fotó: Márkos Tamás
Itt vannak az unokatestvéreim, játszhatok velük kint is, bent is, akárhol. Nekem ez jó, hogy együtt lehetek a testvéreimmel és a családommal, mert ha elköltöznék, akkor őket személyesen nem láthatnám, s én itt szeretek élni.
SEGÍTS, HOGY LEHESSEN JÁTSZÓTERÜK!
Ha segítenél valóra váltani a csíksomlyói romatelep gyermekeinek álmát és hozzájárulnál, hogy megépülhessen a játszóterük, várjuk adományodat a Máltai Szeretetszolgálat számlaszámára: RO52 BACX 0000 0030 2688 9037 (számlatulajdonos: Asociatia Serviciul de Ajutor Maltez in Romania Sucursala Miercurea Ciuc). Utalásnál a megjegyzésben kérjük feltüntetni: játszótér.
Nem szeretnék innen elköltözni, mert nekem itt jobb, a szülőföldemen, ahol én születtem.
Itt nekem, ami nem jó annyira nagyon, az az, amikor a szülők veszekednek – nem az enyémek, mások –, és sírnak a gyerekek, az nekem is rosszul esik.
Nekem attól lenne könnyebb az életem itt, Somlyón, ha a szülők nem verekednének és nem veszekednének, hogy minden évben ne hallatszódjon a gyerekek sírása, mert amikor verekednek a szülők, akkor kicsik is sírnak és nagyok is.
Ötvös Diána rajza
Nekem itt, a máltásoknál (a Máltai Szeretetszolgálat munkatársainál, szerk. megj.) az a kedvenc foglalkozásom, amikor tanulunk és kézimunkázunk. Nekünk azért jó, ha itt vannak a máltások, mert rajtunk segítnek.
Példát szeretnék mutatni
Sziasztok! Én Rostás Klaudia vagyok, 13 éves és Somlyón lakok. Szeretek Somlyón lakni, mert itt a szülőhazám, itt növelkedtem fel. Itt vannak az ismerőseim, barátaim, nagytatám, nagymamám és a legjobb barátnőjeim.
Az volna jó, ha változna itt, Somlyón, hogyha az emberek nem veszekednének annyit. Hogyha békében élnének és szeretnének egymást, úgy sokkal jobb volna. Megváltozna itt, Somlyón az egész világ.
Ha lehetőségem lenne rá, egyszer úgy dönteném, hogy elmenném, de aztán megbánnám, azért, mert itt nőttem fel, és nem tudnám itt hagyni Somlyót.
Fotó: Márkos Tamás
A Máltai-házban sok foglalkozás van. Én nagyon szeretem őket, az egész házat, és nagyon örülök, hogy lett ide egy nagy ház és foglalkoznak velünk. Van ovis program, első, második, harmadik, negyedik [osztályos] program és van 5–8-as. Az 5–8-as program háromtól egész ötig van, háromkor tanulni szoktunk, és hogyha hamarabb befejezzük, akkor szoktunk játszani. De van olyan is, hogy egy napot rászánunk, és játszunk és nevetünk együtt.
Én nagyon szeretek suliba járni, mert jó, hogyha tudunk írni, olvasni, számolni. Majd tíz év múlva, hogyha felnőtt leszek én is, akkor a kistestvéreimnek, legalábbis Emiliának, szeretnék példát mutatni, hogy ne azt a példát mutassa ő is a gyerekének vagy akárkinek, amit régebb a szüleink elkövettek, hogy nem járták ki az iskolát.
Az a jó a tanulásban, hogy ha felnövök, akkor lesz saját munkám és el tudom tartani a családomat. Hogyha befejezem az egyetemet, akkor magyar tanárnő szeretnék lenni. Azért választanám a magyar szakot, azért akarok magyar tanárnő lenni, mert szeretek tanítani.
Most is vannak olyan gyerekek, akik nem tudnak táncolni, én pedig tudok táncolni, és sokan megkértek, hogy tanítsam meg őket. Szívesen vállalom és megtanítom őket.
Nekem a suliban a kedvenc tantárgyam a magyar. A román egy kicsit nehezebben megy, de szoktam Nikóékkal vagy Blankával beszélni románul egyszer-egyszer.
A suliban vannak olyan gyerekek is, akik nem Somlyóról származnak, vannak a Petőfi utcából, sok helyről vannak sok gyerekek. Szoktunk barátkozni velük, mert barátságosak és lehet velük beszélni szépen, de vannak olyan gyerekek is, akik nem veszik komolyan a tanulást és mind a rosszat csinálják.
TŰZPRÓBA
Márkos Tamás fotóriporter Tűzpróba című, roma sorsokat és életképeket bemutató fotósorozatát 2021. december 10. és 2022. január 15. között – Erdély több más városa mellett – a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban is kiállították. A sorozat most olyan interjúkkal és portrékkal folytatódik, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk a csíksomlyói roma közösség elmúlt éveinek megpróbáltatásaiba és változásaiba. A 2021 januárjában bekövetkezett tűzeset és az azt követő időszak ugyanis olyan fontos társadalmi kérdéseket hozott a felszínre, amelyeknek következtetései és megoldásai nélkülözhetetlenek minden erdélyi közösség számára.
Azért jó gyereknek lenni, mert nem halljuk a rosszakot. Hogyha történik valami, akkor mi nem tudunk róla. A felnőttek nem mondják el, de látom az arcukról. Például én a szüleimen, hogyha van valami baj, észreveszem.
Az életemben az a legszebb, hogy van nekem egy szép családom. Soha nem hagynám el őket, mindig ott leszek mellettük.
Nekem az volt a legboldogabb évszakom, amikor én voltam a családban a legnagyobb gyerek és meghallottam, hogy lesz még egy öcsém. Akkor nagyon boldog voltam, mert gondoltam, hogy nem leszek egyedül. És most van mellettem három kistestvér, akit soha nem hagynám el semmiért.
Rostás Klaudia rajza
Az első kívánságom az lenne, hogy legyen egy szép nagy villánk. Lenne hét szobája, egy nagy fürdő, az udvaron legyen egy szép uszoda, olyan medence.
A második kívánságom az a szeretet lenne. Azért, hogy az emberek szeressék egymást és ne veszekedjenek, s ne háborúzzanak. Legyen békesség mindig.
A harmadik kívánságom az lenne, hogy teljesüljön minden álmom. Csak a szépek!
Úgy döntöttünk a lányokkal – Nikó, Blanka, Klaudia és én –, hogy ha felnövünk és lesz saját munkánk és nem lesznek gyerekeink, akkor el szeretnénk látogatni Jeruzsálemba.
Onnan el szeretnénk látogatni Tamás bácsihoz Kolozsvárra, mert akkor ő nyugdíjas lesz, mire mi felnövünk, és hogy viszonozzuk neki az érzéseket, mi is meg szeretnénk őt látogatni.
Soha nem mennék el innen
Sziasztok! Én Izabella vagyok, 8 éves, itt élek Somlyón. Szeretek itt élni, Somlyón, soha nem mennék el innen.
Fotó: Márkos Tamás
A szemében látom, hogyha valaki szeret, mert csillog, s vidám.
Az én napom jó volt tegnap, mert elmentünk a borvízfürdőhöz és a [csíksomlyói] nyeregbe. A borvízfürdőnél betettük a lábunkat a vízbe, a nyeregben felmásztunk a betűkre (a Misericordia felirat betűire, szerk. megj.) és Hanga nénivel (Vadas Hanga, csíksomlyói lakos, szerk. megj.) énekeltünk.
Izabella és Hanga néni. Fotó: Márkos Tamás
/: Túl a vízen egy kosár
Abban lakik egy madár. :/
/: Abban lakik egy madár,
Aki engem rég, hogy vár. :/
/: Várj, madárka, várj, várj, várj,
Este hozzád megyek már! :/
/: Megvizsgálom szívedet,
S véle szeretetedet. :/
/: Túl a vízen zörgős malom,
Ott őröl az én galambom. :/
/: Ott egyebet nem őrölnek,
Csak bút, s bánatot eleget. :/
/: Nékem is van egy bánatom,
Odaviszem, lejáratom. :/
/: Egy szem búza, kettő rozs,
Felöntöttem, s járja most. :/
/: Én Istenem, halálom
Nem ér engem az álom. :/
/: Mer az álom nyugodalom,
S a szerelem szívfájdalom. :/
