Fotók: EGYED Ufó Zoltán
Hogyan válik egy egyszerű spinning többé, mint csupán fizikai megterhelés? Azok, akik Simon Kinga óráira járnak, tudják. Van, aki több mint 10 kilót fogyott pedig eleinte a biciklire ülés is kihívást jelentett, más az első edzés után három napig alig bírt járni, mégis kitartott. Mi az, ami miatt nem adták fel?
A válasz talán Kinga személyiségében rejlik: csupa mosoly és energia. Ő is bejárta a saját útját: egy olyan időszak után, amikor 93 kilóra hízott, és azt hitte, nem tud változtatni, mégis megtette és 30 kilótól szabadult meg. Hogyan csinálta? Hogyan lett a kardió, amit először annyira keménynek és elviselhetetlennek érzett, az élete részévé, sőt a szenvedélyévé?
A váltás egy teljesen új embert adott neki, ezért másokat is szívesen bíztat a mozgásra, az életmódváltásra, és hiszi, hogy soha nincs késő elkezdeni.
Nem volt szerelem első látásra
Simon Kinga órájára legelőször nagyjából három éve csalt el az egyik kolléganőm. Két dologra emlékszem élesen az órával kapcsolatban.
Az egyik, hogy nagyon keménynek éreztem. Azóta tudatosult bennem, hogy semmi sem a szívem csücske, ami kardió, azaz ha egy mód van rá, inkább kihagyom az olyan edzéseket, amik megizzasztanak. A spinning pedig pont az a fajta edzés, amit valószínűleg nem úszol majd meg szárazon.
A másik, ami a mai napig élénken él az emlékezetemben, hogy Kingát nézve azon csodálkozom, úristen, hogy tud ennyi energia lenni valakiben? És ez volt az, ami miatt azt éreztem, hogy egyszer talán visszatérek még ide.
Az udvarhelyi edzésformákat bemutató sorozatom pedig tökéletes alkalomnak bizonyult erre. Azóta már a kardióval, az izzadsággal is kezdtem kibékülni – nem azt mondom, hogy szeretem, de néha elviselem. Kinga energiája a régi volt: széles mosollyal várt, és így nyomta végig az egyórás tekerést is.
Visszanézve a kollégám képeit az óráról, én is gyakran mosolyogtam. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor azt éreztem, hogy működik a flow – teljes elmerülés –, visz a zene, egy buliban vagyok, és behunyt szemmel táncolok. Ezek mellett persze ott voltak a zavarodott arckifejezések is, amikor épp azt próbáltam ellesni, hogy melyik kéz hova és mikor kell kerüljön. Gondolom, ha valaki rendszeres látogató, az utóbbi alkalmak száma csökken, az előzőeké pedig nő.
És bár az én utam a spinninggel nem volt szerelem első látásra, azt gyorsan megértettem: van valami különleges ebben az órában. Öt visszatérő spinningest kérdeztem arról, ők hogyan találtak rá az edzésformára, milyen félelmeik voltak az elején, mit tanultak belőle, és hogyan változott az életük a rendszeres edzések hatására.
Péter Margit másfél évvel ezelőtt kezdte el a spinninget, miután számos más sportot is kipróbált – főként a szülés utáni pluszkilók leadása miatt, bár kevés sikerrel.
Tudta, hogy többet kell tennie az egészségéért, de nehezen szánta rá magát az edzésekre. A mindennapok mókuskereke szinte ellehetetlenítette, hogy időt szakítson rájuk. Végül Kinga biztatására lépett egy nagyot: elment az első órára. Rettenetesen izgult, félt, hogy nem jól csinálja majd, félt, hogy mit mondanak mások. Ráadásul gyerekkori rossz élményei miatt a kerékpározástól is tart, így már a biciklire való felülés is komoly kihívást jelentett számára.
Az első órán megdöbbent, milyen intenzív a mozgás, és azt gondolta, ő ezt biztosan nem tudja majd végigcsinálni. Ma már hetente 2-3 alkalommal is jár. Az életmódja átalakult: figyel az alvásra, az étkezésre, a légzésre, sokat tartózkodik a friss levegőn, és több mint 10 kilót fogyott – amit azóta is tart.
Akik a napokig fájó combok után is visszatértek
A spinning számára nemcsak fizikai megterhelést, hanem lelki töltekezést is jelent. Megtanította a kitartásra, az egyensúlyra, ma már abban hisz, ha megértjük, hogyan működik a testünk, és kilépünk a komfortzónánkból, akkor bármi elérhető.
