Már év eleje óta kíváncsian várjuk, mivel rukkol elő a városháza 2023-ra, az uniós vizsga évére: mindent feltesznek egy lapra, vagy inkább elengednek néhány beruházást, és prioritási rendet állítanak fel? Január 25-én, szerdán, egy nappal a januári tanácsülés előtt minden idők legnagyobb költségvetés-tervezetét mutatták be a polgármesteri hivatal képviselői.

Mindent vagy semmit?

Még soha nem volt ekkora költségvetés, mint az idei: a 2023-as évre 240 millió lejes költségvetést terveztek, beleszámítva az előző évek többletét,19 millió lejt. A 220 milliós – remélt – bevételi keret a tavalyi (137,63) közel másfélszerese, míg a tavalyelőttinek (102,846) több mint kétszerese.

Az idei év nem csak az eddigi legnagyobbra tervezett költségvetés miatt lehet különleges, a hitetlenkedőket tettekkel győzné meg a polgármester, akinek ígérete szerint „minden idők legnagyobb beruházási eredményei” fognak megvalósulni a városban.

Fotók: Szilágyi István

„Évek óta beszélünk a megnyert EU-s pályázatokról, de nemcsak beszéltünk, dolgoztunk is rajtuk az elmúlt időszakban, mostanra tényleg megérett az idő ezek megvalósítására. A legtöbb projektben kivitelezési szerződést kötöttünk, vagy szerződés előtt állunk, tavasszal ezek a beruházások felgyorsulnak” – biztatott Gálfi.

Újságírói kérdésre a beruházási igazgatóval együtt azt válaszolta: korai még lemondani bármilyen projektről, más városok hasonló helyzetéből kiindulva abban bíznak, hogy haladékot fognak kapni az uniós projektekre, amelyekbe akkor is belevágnak, ha nem tudják év végéig befejezni.

Beruházni, beruházni

Akárcsak a tavaly, a beruházásokon van a hangsúly, abszolút értékben szinte a duplája a tavalyinak, amikor 74 millió lej volt, idén ez 138-ra ugrott (a 220-ból) – számolt be Kovács Attila beruházási aligazgató, valamint Vladovici Csilla, a beruházási osztály vezetője. 

A beruházások listájáról két kategóriát emeltek ki: a tavalyról átcsúszott, lezárásra váró beruházásokat (köztük az Orbán Balázs iskola tornatermét, a négy, intelligens megvilágítást kapott átjárót, a Művelődési Ház parkolójában kialakított elektromos autótöltőt, a Zöld Liget lakópark víz-csatornahálózatát, közvilágítását), és a 2023-ban lezárandó beruházásokat.

Utóbbiak között van a Bethlen Gábor iskola tornatermének és könyvtárának felújítási projektje, amelyet 2022. nyarán le kellett volna zárniuk. Kérdésünkre a beruházási osztály részéről azt mondták, a könyvtár eszközeinek beszerzése várat, ezért nem sikerült lezárni a projektet. Ugyanez a helyzet áll fenn az – ugyancsak évek óta várt – idősfoglalkoztató központ esetében is, ahol már négyszer írták ki a közbeszerzést a liftre. 

Az év során megvalósítandó beruházásként szerepel még a Szejkefürdő víz-csatornarendszerének évek óta húzódó átvétele, a II. Rákóczi Ferenc utca nemrég megkezdett felújítása, illetve a Lejtő–Farcádi–Cinege zóna és a Szászok tábora elektromos hálózata. Nagyrészt tehát olyan tételeket soroltak fel, amelyek jelentős része az elmúlt évek hagyatéka, az újak között pedig olyan „nagyberuházásokat” találunk, mint az új ANL-s tömbházak közművesítése, területrendezése, telekkönyvezése.

Hová tűnt a vár?

Sokatmondó, hogy azok az uniós projektek, amelyek már 2022 májusában kérdésesek voltak, vagyis a nagy mobilitási projekt (fő útvonalak felújítása), a Székelytámadt vár, a Tompa iskola és a minifocipálya nem is szerepelnek a 2023-as megvalósítási listán. Ezeket úgy címkézték fel a költségvetési bemutatóban mint Kiemelt, folyamatos munkát és döntéseket igénylő beruházási tételek.

Más projekteket is hiányoltunk a toplistáról, ezért külön rákérdeztünk ezekre. Mint megtudtuk, a Fernengel-kereszteződés, valamint a Bethlenfalvi út–Fások kereszteződés projektje megrekedt, a hivatal szerint még mindig a villanyvállalatra várnak az oszlopok költöztetése miatt (2022 májusában is ez volt a magyarázat). Az új bölcsőde a csereháti városrendezési tervre, a stadion és az uszoda pedig finanszírozási lehetőségre vár.
Hát ingatlanvásárlásra készül-e a város? – kérdeztük, elsősorban a könyvtárépületre gondolva. A tárgyalások ez esetben még folyamatban vannak, válaszolt a polgármester, a költségvetésbe egy nem nevesített tételt betettek, fűzte hozzá az aligazgató.

Új úthoz forrás kell

A kiadások grafikonján toronymagasan az útkarbantartások és a közszállítás vezet, összesen 85 millió lej értékben, amelyből a működésre szánt összeg a tavalyi mintegy duplája (8,5), a beruházásra pedig a triplája (77 millió). Ez egyébként nem is meglepő, elég, ha a mobilitási projektekre gondolunk. 

A sajtótájékoztatón külön kiemelték a város közterületeinek, utcáinak, járdáinak javítását, amelyekhez elkészítették már a terveket, viszont egyelőre – a kis mobilitási tervbe foglalt – Rákóczin és a Saligny programban jóváhagyott három utcán kívül (Ugron, Eminescu–Dózsa, Kisköved tér) más közút egyelőre nem számíthat teljes felújításra. Az Attila és a Küküllő utcákra még csak tanulmányra foglaltak be összeget, az évek óta emlegetett Borsairét–Sósfürdő zónára, az Iskola utcára pedig megvannak ugyan a tanulmányok, még keresik a külső forrást – tudtuk meg Vladovici Csillától.

A dobogó második helyén a hatósági kiadások (a különféle engedélyeztetések, hatósági illetékek, telekkönyvezési illetékek) következnek 37 millió lej értékben, a harmadik legtöbb kiadást az oktatásra szánják. Utóbbi költségvetése jelentősen, 32,6 millióra nőtt a tavalyi 22,4 millióhoz képest, amit azzal magyaráztak, hogy idén több pénz jön az államtól az iskolák fenntartására, illetve a beruházásokra szánt összeg is nőtt (a működésre szánt összeg 4 millióval, a beruházásokra szánt összeg 6 millióval).

A sajtótájékoztatón az adatok sűrűjében nem tűnt fel, ám az utólag átküldött prezentációból igen, hogy – 2022-höz képest – nagyot nőtt még a köztisztaságra szánt keret (működésre 1,7-ről 4,1 millióra, beruházásra pedig ‚nulláról” 8,2 millióra), illetve az általános gazdasági tevékenységek büdzséje 1,3 millióról 7,5-re ugrott. Közben drasztikus levágások történtek 2022-höz képest a városgazdálkodás (beruházásra 14 millióról 5-re), a közbiztonság (működésre 2,4 millióval kevesebb) terén. Szerettük volna megtudni ezekre is a magyarázatot, de erre már sem idő, sem lehetőség nem mutatkozott szerda estére, a csütörtök reggeli tanácsülés küszöbén.

Kevesebb a színházra, több a mozira, sportra

Szinte minden, az önkormányzat alá tartozó alintézmény keretét emelték, látványos változások a sport és kultúra terén vannak.

Az Udvarhely Néptáncműhely költségvetését emelték a legtöbbel a tavalyihoz képest, amikor 1,6 millió lej volt a költségvetési keret, míg idén ez 2,4 millió lej. Utóbbi azzal magyarázható, hogy az intézménynek a Stúdió Mozi épületét is fenn kell tartania, befektetéseket kell végeznie ahhoz, hogy használni lehessen az épületet – magyarázta kérdésünkre Ölvedi Zsolt alpolgármester.

A Haáz Rezső Múzeum a tavalyi 1,8 millió lejhez képest idén 2 millió lejt kap, a Művelődési Ház idén szinte 5 millió lejt a tavalyi 4,5 millió lejhez képest, a városi könyvtár 1,8 millió lejt, míg tavaly 1,4 millió lejt kapott. A kivételt az emelés szabálya alól a Tomcsa Sándor Színház képezi, amely 3 millió helyett 2,6 milliós költségvetéssel számolhat idénre. Ölvedi Zsolt alpolgármester kérdésünkre azzal magyarázta a csökkentést, hogy a színháznál figyelembe vették a kulturális minisztériumtól várhatóan augusztusban érkező támogatást is.

A sajtótájékoztatón mintha átsiklottunk volna rajta, de utólag szemet szúrt, hogy a nagy nyertesek közé tartozik a Városi Sportklub, amely egy éve átvette a város felnőtt kézilabdacsapatát és a Bölények Ligájában játszik. A tavalyi 2 millióról 3,7-re ugrik a költségvetésük, ha átmegy így a tanácson. Reméljük, erre az emelésre is sikerül majd indoklást kapni a hivataltól.

Ami az esetleges módosításokat illeti, a városháza tájékoztatása szerint megkapták a frakciók javaslatait, azok alapján azonban nem számítanak lényeges módosításokra a szakbizottsági üléseken, melyeket szerda délután tartanak. A szavazás a csütörtökre kitűzött januári rendes tanácsülésen esedékes.