Geréb László, kutatásvezető, REGA Egyesület.

Fotó: Lőrincz Csaba, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

A polgármesteri hivatal felkérésére online felmérést készített a REGA Egyesület az udvarhelyszéki vállalkozók körében az őket tömörítő szakmai partnerek (UKKSZ, SZMVSZ, HBC) bevonásával. Arra voltak kíváncsiak, hogyan élték túl a válságot, hogyan ítélték meg az önkormányzati intézkedéseket, és milyeneket várnak el még a hivataltól. A felmérés eredményeit hétfőn, június 22-én közölték a városházán, ahol érintőlegesen szó esett a haldokló textiliparról is.

– Túlélni a válságot és megerősödve kerülni ki belőle. Amíg egyesek nyalogatják a sebeiket, mások úgy fogták fel, hogy van idő gondolkodni, stratégiát építeni – ezzel a gondolattal vágott bele a bemutatóba Geréb László kutatásvezető, a REGA Egyesület részéről.

A kitöltők arányos eloszlása.

Mikrovállalkozásnak számítanak, akik legtöbb 10 személyt foglalkoztatnak, 10 és 50 fő között kisvállalkozásnak, 50 felett már közepesnek. A vállalkozások korát tekintve 40 százalékuk 10 évnél fiatalabb cég, 30 százalék 11 és 20 év közötti, és ugyancsak 30 százalék 21 évnél több ideje működik. A kutatásba bekerült vállalkozások 83 százaléka Székelyudvarhelyen van bejegyezve, 17 százalék a környező településekben.

Elmondta: a 43 kérdésből álló ívet összesen 188 vállalkozás töltötte ki, ami elég kevés ahhoz képest, hogy 3000 vállalkozásról tudnak Udvarhelyszéken, így a felmérés nem reprezentatív, de szerintük nagyjából „átadja a hangulatot”. A válaszadók túlnyomó része kisvállalkozás, csupán két 300 fős vállalkozás válaszolt. – Próbáltuk telefonon elérni őket, de Udvarhelyen nem nagyon lehet 200 (válaszadó) fölé menni, inkább a kicsik érzik azt, hogy a város tud segíteni rajtuk, a középtől felfelé már nem – magyarázta Geréb.

A beérkezett adatok nagyjából azt támasztották alá, amit még májusban nyilatkoztak portálunknak a partnerszervezetek képviselői: a koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent a kereslet,

szinte minden céget érintett valamilyen szinten,

csupán 17 százalék mondta azt, hogy elhanyagolható mértékben. Egynegyedének be kellett zárnia, 44%-a visszaesést tapasztalt a bevételben, amely átlagosan a felére esett áprilisban és májusban. Elsősorban a társadalmi távolságtartás miatt leállt vendéglátóhelyeket, sporttermeket és más szabadidős szolgáltatókat, a fogorvosokat, a személyszállítókat és a szépségiparban dolgozókat érintette átlagosan 90–100%-ban.

Őket követik a cukrászdák és a különböző rendezvényszervezők, valamint az ehhez kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szabadúszók (reklám, fotó és videó), valamint a kereskedők (borkereskedők, mozgóárusok), ezen iparágakban dolgozókat is 80–90 százalékban érintették a változások.

Egyharmadának a teljes havi bevétele elveszett, 38%-nál szűnt be a munka, ennek ellenére csak 7% bocsátott el embereket, és 86% nem csökkentett a béreken. Szakács-Paál István, az inkubátorház (HBC) igazgatója picit árnyaltabban látja ezt: szerinte azért nem volt probléma a fizetés, mert többnyire mikrovállalkozásokról van szó, ahol csak 1-2 ember dolgozik, és „bensőséges” a viszony, a nagyobbaknál már nem ennyire „rózsás” a helyzet.

Ugyancsak 80% feletti azok száma, akiknek nem okozott problémát a bérletek, hitelek, adók kifizetése ebben az időszakban, viszont az átlagos túlélési idejük 3 hónapra tehető, ami elmarad az elvárható 6 hónapos időszaktól. – Nem rendelkeznek tartalékokkal, jókor jöttek a lazítások – jegyezte meg Geréb László kutatásvezető.

Szakács-Paál István szerint azonban kritikus ez az időszak, mert ugyan megnyitottak az üzletek, a fogyasztók még nem tértek vissza, és a korlátozások költségeket vonnak maguk után. Van akinek jobb volt bezárva tartani, mint félig nyitva lenni, vélekedett. Geréb egyetértett vele abban, hogy óvatosabbak a fogyasztók, a tőzsdén látható V alakú visszaugrás helyett inkább U alakot vesz a görbe, azaz egy ideig stagnálni fog a piac.

Gálfi Árpád polgármester mellett Szakács-Paál István HBC-igazgató. A szerző felvétele.

A bajba jutottak jelentős része igénybe vette az állam által felkínált lehetőségeket, legtöbben a tízszázalékos adókedvezményt (68%), a kényszerszabadságot 44%, az IMM Invest hitelt 26% kérvényezte. Az SZMVSZ elnöke, Jakab Áron Csaba tudomása szerint többen rászorultak volna a támogatásra, de inkább nem vették igénybe, tartva a hatósági ellenőrzésektől és a különféle bírságoktól, ami szerinte “szinte törvényszerű” az ilyen esetekben. Inkább megtartották az alkalmazottat, és nem dolgoztatták őket, mondta.

További adócsökkentést, támogatást várnak

a hatóságoktól – derült ki még a REGA Egyesület kutatásából, ahogy az is, hogy a kormány eddigi intézkedéseit 1-10-es skálán 4,43-ra értékelték. A válaszadók helyi szinten többnyire jónak (1-5-ös skálán 3,8 pont) találták az önkormányzat intézkedéseit és a kommunikációját, de konkrét segítséget is várnak: a helyi adók csökkentését, az elektronikus ügyintézés kiterjesztését, segítséget a testvérvárosokkal való üzleti kapcsolatok kialakításában, a kisebb cégek támogatását több hivatali megrendelés, illetve képzések, üzleti és jogi tanácsadás formájában.

Ennél a pontnál Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke is hozzászólt, megjegyezve, hogy az ő köreiben inkább 1-es körül mozog a hivatali kommunikáció megítélése, a gazdasági igazgatóságról kiküldött heti hírleveleket viszont értékelték.

Kérdésünkre, hogy a hivatal miként viszonyul a vállalkozók elvárásaihoz, a polgármester lényegében annyit mondott: megvizsgálják a lehetőségeket és javaslatokat fognak a helyi tanács elé terjeszteni. Szerinte az elektronikus ügyintézést és az adócsökkentést is folytathatnák, de csak “valamiféle megszorítások” mellett.

A vállalkozók rövid távon pesszimisták,

középtávon viszont optimisták, 60%-uk novemberre javulást remél. Van egy réteg, amely azt várja, hogy a piac térjen vissza a normális kerékvágásba, mert sokan (56%) a home office-t nem tudják kihasználni és az online térben sem boldogulnak. A kutatók emiatt úgy értékelték, hogy gyenge a megújulási képességük, ezzel az UKKSZ képviselője, Ferencz Zoltán is egyetértett: – Van mit tanulni átszervezés szempontjából, nem jó a piacra várni.

Szakács-Paál István furcsállta az említett arányt, ha még a jógázást is meg lehet oldani online. „Nem igazán akarnak megújulni, de a piac ki fogja kényszeríteni” – jegyezte meg. A válaszokból mindenesetre az derült ki, hogy a válaszadók nagyobb része (57%) nem foganatosított meg a régitől eltérő tevékenységet, és nem is áll egyelőre szándékában, csak 22% próbálkozott ezzel.

Jakab Áron Csaba (SZMVSZ), Ferencz Zoltán (UKKSZ), Geréb László (REGA). A szerző felvétele.

Jakab Áron Csaba szerint nem lehet mindent a járványra fogni, valahol a múltban is gyökereznek a problémák. Az SZMVSZ elnöke szóba hozta „a textilipar hátasát” (szerk.: többszáz alkalmazottat bocsátottak el az Ikos Conf-tól és a Noradától), ami ugyancsak egy hosszú folyamat eredménye, csak éppen a koronavírus idején tetőzött. Szakács-Paál István abbéli reményét fejezte ki, hogy létrejön a kisiparos inkubátorház és egy olyan ipari park, mint Sepsiszentgyörgyön, hogy fel tudják majd szívni azt a munkaerőt, amely felszabadult a textiliparból.

A polgármester ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Udvarhelynek nagy szüksége van új befektetőkre, és azt mondta, vannak is tárgyalásaik ez ügyben, de részleteket nem árult el kérdésünkre. Úgy fogalmazott: ők nyitottak, várják a befektetőket.

A teljes kutatási jelentés ide kattintva érhető el.