Fotók: GÁL ELŐD
A Szabók utcában tartott lakossági fórumot Gálfi Árpád polgármester és vadiúj pártja, a Székelyudvarhelyért Párt a felső Bethlen negyedieknek csütörtökön, május 9-én.
A meghirdetett hétórás kezdés előtt 5 perccel Gálfi még sehol nem volt, de párttársai már ott forgolódtak az egyik játszótér melletti lépcsőházbejárónál felállítva a polgármester arcképével díszelgő mobil standot. Pontban hétkor megérkezett Gálfi is és szinte a teljes csapata, egy-két arcot – például az újrázni kívánó Biró Jolánt és Kurtust Istvánt – leszámítva. Csak éppen a lakók hiányoztak. Mindössze négy, idősebb úr jelent meg a fórum kezdetekor, akik unszolásra ugyan, feltették a kérdéseiket Gálfinak.
Így derült ki, mi lett a tömbházak beígért szigetelésével, és annak a térnek a felújításával, ahol éppen állunk, és amely most, hogy szemerkél az eső, még látványosabban ronda, mint a napsütéses hétköznapokon, amikor csak az itt elhaladók talpát vagy autóabroncsait csinálja ki.
Megtudtuk, mi a sorsa a forgalmi terelések miatt még kritikusabbá váló Keresztvápa utcának, és azt is, mi lesz az udvarhelyi „grand kanyonnal”, a Lakatosok és Szabók utcán végighúzódó vízelvezető csatornával.
De először a jelenlegi polgármester „vezette fel a műsort” bemutatva 2021-ben bejegyzett pártját, amely szerinte olyan emberekből áll, akik hitelesek, fiatalok, és „felvonul általuk egy szakmaiság is”. „Ő energiát sugall majd beléjük”, hisz ahogy mondja, „van még benne tűz”.
Arra kérte a megjelenteket, hogy adjanak lehetőséget arra, hogy folytathassák a munkát. Mert úgy gondolja, munka volt, ezt bizonyítandó párttársai ki is pakoltak a standra néhányat az emlékes füzetből is, amelyet korábban a székelyudvarhelyiek postaládájukban is megtalálhattak, és amelyet Ember Attila, Gálfi egykori kampányfőnöke – aki most az Erdélyi Magyar Szövetség székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje – egy sajtótájékoztatón elemzett ki.
Vannak elvégzett munkák, jelenleg folyó munkák és egy jövőbeli elképzelésük, hogy mit szeretnének csinálni – jelentette ki Gálfi, kihangsúlyozva, hogy ezt nem ígéretként, hanem dokumentumok által próbálják a székelyudvarhelyi emberek tudomására hozni, éppen ezért hozott néhány tervet is magával. Például a sétatéri labdarúgó- és atlétikapályáét, illetve az uszodáét.
Tízperces bevezető monológja után megkérte a lakókat, mondják el észrevételeiket, hiszen azért vannak itt. Kellett biztatni a lakókat, mire elhangzott az első kérdés:
Mi van azzal térrel, ahol most állunk? Közvilágítással mi lesz?
– kérdezte egy bácsi, aki szerint éppen négy évvel ezelőtt, egy ugyanitt tartott lakossági fórum alkalmával – akkor Gálfi és a Szabad Emberek Pártja tartottak itt fórumot – kaptak arra ígéretet, hogy ezt majd kezeli a hivatal. Ehelyett a szemerkélő esőtől, a gödrökben kialakult pocsolyáktól ma különösen rosszul néz ki a hely. „Ismeretség által” hoztak „szórtat”, amit végigterítettek az úton, ők hozták ennyire rendbe ily módon, mondja a bácsi.
Gálfi szerint ’22-ben született meg a döntés, hogy bemennek a lakónegyedek között elhelyezkedő, hasonló terekre, mert az elmúlt 30 évben ez nem történt meg. A városi költségvetésből azóta évente körülbelül 5 ilyen területet hoztak rendbe, fel is sorol néhány ilyent Gálfi: az Ifjúság bejárat, a Lovas vendéglő környéke stb. Szerinte, amiket megcsináltak, van látszata, idén 5 újabb ilyen tömbházak közötti teret terveznek felújítani. Mint mondja, tervben van a jelenlegi helyszín is. Sőt, az a parkoló is, amelyiktől egy garázssor választja el a fórum résztvevőit, és amely szintén nagyon rossz állapotban van.
„S a kettőt összekötő lépcső is használhatatlan, meg lehet nézni. Öregek, gyerekek járnak rajta”, hangzik el. Jelezzék, mondja Gálfi, mert az például egy kisebb javítási munkálat, amit a műszaki igazgatósággal meg tudnak oldani.
Az utcarész javításának költségvetéseit többféle forrásból teremtenék elő, hiszen az utat például a városi költségvetésből kell majd javítani, de a zöldövezetek, járdák, közvilágítás, sétányok kialakítását uniós pályázati forrásból is lehet a 2021-27-es ciklusban. Ehhez azonban az kellett, hogy rendbe tegyék a telekkönyvezéseket, ami már pontra került a polgármester elmondása szerint.
Amíg sor kerül a tér rendbetételére, mart aszfalttal tudnak segíteni. „Eddig is kellett volna” – mondja egy néni. Gálfi úgy tudja, hoztak ide, de a néni szerint azt a férje szerezte. A felmart aszfaltot nem viszik haza, visszakozik Gálfi. Ezzel tudnak segíteni ideiglenesen, de jogos a kérés, ismeri el.
Keresztvápával is mi van?
– röppen fel az újabb téma, a kérdező szerint a lakók sok mindent önerőből oldanak meg.
A polgármester elmondása alapján ’17-ben indították el annak rendbetételét. Mint mondja, 273 tulajdonos van, de közülük kicsivel több mint harmincan nem rendelkeznek hagyatéki iratokkal, ami kellene a továbblépéshez, ezért elakadtak. „Vagy nem is érdekli őket, vagy nincs lehetőségük ezeket az iratokat rendezni” – folytatja.
Azt találták ki, hogy ezektől a lakóktól a bethlenfalvi közbirtokosság vásárolja meg a területeket, magára vállalva így a hiányzó iratok rendbetételét. Voltak gyűléseik, Gálfi reméli ezzel kapcsolatosan a következő két-három hónapban sikerül előrébb lépni.
Van olyan része a Keresztvápának – a külső –, ahol tudomása szerint rendben vannak ezek az iratok, itt az esővíz-elvezetést, a közvilágtást szeretnék megoldani, sőt mivel éppen itt a főutak használatát „ki lehet” váltani, prioritásként szeretnék kezelni és leaszfaltozni a Rét utcához hasonlóan. „Ez egy nagyon jó ötlet” – mondta a kérdező.
Mi a helyzet a tömbházak szigetelésével?
– hangzik el rögtön a következő kérdés.
Az új, 2021-27-es pályázati ciklus a lakók önrésze szempontjából sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít, mint voltak idáig, ezért Gálfi reméli, az igény is nagyobb lesz.
10 előkészített szigetelési dokumentációból 4-5-öt tudtak megvalósítani – főként az Építők utcában –, mert a lakók nem voltak partnerek. Bízik abban, hogy a kedvezőbb feltételek mellett most nem így lesz. Az elmúlt ciklusban 60 százalék volt az uniós támogatás, 25 százalék volt a polgármesteri hivatal és 15 százalék a lakók hozzájárulása – teszi hozzá.
Időközben több járókelő megállt. „Itt lakom, de nem is tudtam róla. Meg volt ez egyáltalán hirdetve?” – kérdezte egyikük. Közöttük érkezett meg egy kisfiú is, aki a következő beszélgetést folytatja le édesapjával:
– Az a polgármester nincs itt, aki lesz az új, ugye apu? Ő a régi?
– Ő a jelenlegi.
– Miért dirigál?
– Mert ő a főnök a városban.
„S a kanális mikor lesz megcsinálva polgármester úr?
Hét esztendeje, hogy oda ki vannak rakva a plöccsök, jön egy nagy víz béfelé, eldugul, az egész város teli lesz” – kezd bele egy másik időközben érkező Bethlen negyedi.
– Gondolom tudja, hogy nekifogtunk annak a kipucolásának – válaszol Gálfi.
– Az csak tokányolás – érkezik a gyors replika.
– Ön látta, hogy hogy nézett ki valamikor? Valamit javult-e?
– Hát valamennyit, de azt a víz széttépi.
Gálfi elmondja, a csatorna kitakarítása volt az első fázis. A második fázisban idén szeretnék helyreállítani azokat a kőlapokat, amelyek el vannak mozdulva. Tudja, hogy problémás, de úgy gondolja, az első lépést megtették, miután az elmúlt negyven évben nem történt semmi.
A Szabók utcai kondipark új felszerelése sem olyan már
– panaszkodik egy bácsi, aki minden reggel használta a régi gépeket, és használatuktól állt helyre a vérnyomása, de az új gépeket már kevésbé tudja használni. A jelenlegi csöveken, kézen lógva megnézné, melyik idős ember tud most tornázni. Hiányolja a sakk- és a ping-pong asztalt, a biciklit, sorolja hozzátéve, hogy ezeken a régi elemeken „a Bethlen negyedi romatársak tám-tám dobolnak”.
Használják-e az új elemeket? – kérdezi Gálfi.
Használják! – válaszolják a lakók.
A polgármester elmondja, a rongálással egyelőre nehezen boldogulnak, nem állíthatnak minden mellé őrt, ezért is kéri a lakókat, szóljanak rá a rongálókra, és jelezzék a városházának. „Nem akar senki konfliktust, és inkább hallgat, de ez a mi életünk is, a megrongált eszközök a mi tulajdonunk is” – mondja hozzátéve, hogy már az új játszóteret is megrongálták. Ezen segíthetnek majd a kamerák, amelyek megvásárlására és telepítésére sikeresen pályázott a város. Gálfi megragadta az alkalmat és további kérdések hiányában elmondta, mi jöhet még, s
kezdte sorolni az elmúlt évek megvalósításait:
gázhálózat kiépítése, iskolák, játszóterek felújítása, a Móra és a Bethlen Gábor iskolák sportpályáinak rendbetétele, a kutyafuttató létrehozása és karbantartása, a Forrás utcai zöldségpiac megújítása – hogy a környéken maradjunk.
A mobilitási projekt során teljes körű felújításon esett át a Lakatosok, a Haáz Rezső, a Győzelem utca, a Céhek utca és a Bethlenfalvi út renoválása is zajlik. A második szakaszban további 13 utca következik. Nem csak az utak kérdésével, a parkolással is foglalkoznak: egy ideiglenes parkolót hoztak létre az Urbana udvarán, ennek helyét egy parkolóház venné át. Ennek és egy másiknak – a Kuvar utcában – készülnek már a tervei, lengette be Gálfi.
És ha már az Urbana udvarán „járunk”, elárulja, már a közüzem parkolójában csücsül nyolc vadiúj elektromos autóbusz – a jelenlévők elkacagják, hogy ezekről az RMDSZ polgármesterjelöltje, Szakács-Paál István már saját megvalósításként beszél kampányvideójában. Gálfi elmondja, a buszok felszerelése és elindítása folyamatban van, júniusig szeretnék üzembe helyezni őket.
Folyamatban van
a poliklinika felújítása, sikeresen pályáztak a város főbb útvonalainak teljes közvilágítás-cseréjére – kezdi a jövőbeni újítások sorát. A régi szeméttelep szomszédságában szemétsziget épül, ha minden jól megy, a hajtásiért sem kell majd Csíkba utazni és a Kisköved utca is teljesen megújul, zajlik a vár – jobban mondva annak falainak és bástyáinak –, illetve a Csillagvizsgáló felújítása – sorolta Gálfi.
Részletes terve van az uszodának, magával is hozta. A májusi vagy a júniusi tanácsülésre be is viszik a tervezetet, ahol véglegesíthetik. Ha ez megvan, lehet forrásokat keresni. Ez előtanulmány nélkül nem működik, ha valaki azt mondja, hogy igen, az hazudik – ecseteli Gálfi hozzátéve, hogy már megvásároltak az uszoda helyszínéül szolgáló 3,5 hektár területet az ortodox egyháztól, erre vonatkozóan készítették el a tanulmányokat és terveket.
Ugyanígy elkészültek a sétatéri pálya felújításával kapcsolatos dokumentumok, ezt be is mutatták a sportegyesületeknek, illetve a – Melinda vállalat székhelyét és a Szejkét összekötő – terelőút létrehozására is készülnek már a tanulmányok.
110 millió euró forráslehetőséget hívtak le összességében, bízik benne, hogy ennek az eredménye szemmel látható lesz mindenki számára.
A szemüknek higgyenek, ne a polgármesterüknek
– mondja Gálfi, utalva az RDMSZ helyi szervezetének hasonló címmel közölt videósorozatára, és egyúttal arra is reagál, hogy az ellene dolgozók más városokkal is szívesen hasonlítgatják Székelyudvarhelyet:
„Székelyudvarhelyet nem lehet összehasonlítani a megyeközpontokkal: Csíkszeredával, Sepsiszentgyörggyel, Marosvásárhellyel. Székelyudvarhelyt össze lehet hasonlítani Segesvárral, Medgyessel, Kézdivásárhellyel, Kovásznával, Keresztúrral, Gyergyóval, és más megyei jogú városokkal. Mi nem akarunk versenyezni a megyeközpontokkal.”
Ha már a politikájáról beszél, Gálfi elmondja, úgy érzi, az alapokat lefektette, a kényes kérdéseket felvállalta, és nem bánta meg egyik döntését sem, még ha népszerűtlen is lett emiatt. Bízik abban, hogy ezt az udvarhelyiek látják, és hisznek a szemüknek.
Két dolgot fogadott meg első mandátumának kezdetén: egyrészt, hogy a város vagyonát gyarapítják, másrészt, hogy minden városrészen eszközölnek fejlesztéseket.
„Mindkettőt sikerült tartani. Tudom, hogy nem valósult meg minden. Nem is tudom azt ígérni, hogy a következő négy évben mindent meg fogunk valósítani, mert nem fogunk. Azt viszont tudom ígérni, hogy következetesek leszünk, és megfelelő minőségi munkát fogunk végezni. Ezt biztosra tudom ígérni, ez nem olyan, hogy egyet mondtam” – fogalmaz, majd azt is megígéri, hogy továbbra is a városért dolgozik, ahogy az elmúlt 8, de még inkább 20 esztendőben tette, amióta bekerült a helyi közéletbe.
Gálfi biztatja a képviselőjelölteket is, hogy szóljanak néhány szót, de ők inkább nem élnek a lehetőséggel, „mindent elmondtál”, szabadkoznak és elkezd szétszéledni az ekkor már vacogó társaság.