Románok és székelyek, testvérek az öltözőben – s búcsúznak a Szőke Villámtól

Marucza Csanád és László Zsolt ölelkeznek, miután előbbi utolsó mérkőzését játszotta a csapatban, fotók: a Székelyudvarhelyi FC Facebook-oldala/LÁSZLÓ ILDIKÓ

Gyönyörűen veszi át, majd csúsztatja meg az előreívelt labdát Sergiu. Tökéletes a passza a bal szélen meglóduló Györgyihez, aki felnéz, majd a kapu bal felső sarka felé teker. Nagy gól! 4–1-re vezet a Székelyudvarhelyi FC a szezon utolsó mérkőzésének 68. percében. Ráadásul az ellenfél, a Tatrangi Ciucaș még nagyobb bajba sodorja magát a 89. percben, amikor buktatják az SZFC játékosát, büntetőt ítél a játékvezető.

Ezúttal Marucza áll oda, de túl erősen lövi, a kapufáról kifelé pattan a lövése. Ez volt a csapatkapitányi karszalagot viselő Marucza Csanád utolsó labdaérintése a csapat színeiben, hiszen rögtön a kihagyott büntető után lehozza őt Lucian Nicolau vezetőedző, és mint tudjuk, közös megegyezéssel 5 és fél év után szerződést bontott az SZFC-vel, nem csoda, hogy könnyeivel küszködve nyilatkozik a mérkőzés végén.

Mint tudjuk? Dehogy tudjuk, ezért egy picit repüljünk vissza az időben, egészen konkrétan három napot, amikor a sétatéri stadion gyepén, edzés közben csípem el a srácokat, akiknek idényéről László Zsolt csapatmenedzserrel beszélgetek.

Keserédes szájízzel mesél a szezonról.

Mint mondja, büszke arra, hogy többnyire székely legényekből sikerült felépíteni a csapatot – kiegészítve tehetséges román ajkú játékosokkal –, amelyről szentül hitték, hogy elég lesz a felsőházi rájátszáshoz. Pláne Lucian Nicolau vezetőedző tapasztalatával, aki az FK Csíkszereda második ligás csapatánál Valentin Suciu keze alatt dolgozott korábban. Megvoltam győződve, hogy ez elég lesz Mitra Szilárd másodedzővel és Cristian Robciuc kapusedző tapasztalatával kiegészülve – mondja László Zsolt.

Úgy gondolja, hogy a helyzetükhöz képest sikerült jó körülményeket is biztosítani. Pályázatokból próbálták az eszközparkjukat előteremteni: az edzésen használt bábukat, ledes blazepodot, amit a kapusok edzésében rendszeresen használnak is. „A kapusedzőnk hunyadi, tartja az otthoni kapcsolatait, azt mondja, a Corvinulnál nincs ilyen felszereltség, ami nekünk megvan. Ők Román Kupa győztesek” – jegyzi meg.

Lucian Nicolau vezetőedző az idény utolsó edzésén, fotók: GÁL ELŐD

És még a szériát sem lehet szupererősnek nevezni, amelyben idén meg kellett vívniuk a bajnoki címért, az erőviszonyokat tekintve a román sajtó is őket gondolta ebből az egyik legnagyobb esélyesnek a rájátszásra. A csapat azonban zsinórban szenvedett el bosszantó vereségeket éppen azoktól az együttesektől, amelyeket a tabellán is megelőztek: Kézdivásárhelytől, a Sepsi OSK második számú csapatától, a Brassói SR-től. 

A csapatmenedszer szerint nem úgy jött ki a lépés, „volt, hogy a helyzetek nem mentek be, volt, hogy védelmi hibákon ment el mérkőzés, volt, hogy az alkalmazott taktika nem volt megfelelő, vagy éppen a vezetőség hibázott valamiben”. Ennek közös felelősségvállalásnak kell lennie, vélekedik. Így folytatja:

A cikk az előfizetőink számára folytatódik!

Ne maradj le a végéről! Már havi 15 lejért elolvashatod a cikkeink legjavát. Fektess be te is a szabadságba!