Románia határozottan támogatja Finnország és Svédország „gyors” NATO-csatlakozását, e két ország erősíteni fogja a szövetséget – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter vasárnap Berlinben, miután a finn kormány hivatalosan is bejelentette, hogy benyújtják a csatlakozási kérelmüket.
A finnek ezt a lépést azzal indokolták, hogy Oroszország az ukrajnai invázióval bebizonyította, veszélyt jelent szomszédaira és egész Európa stabilitására. A finn államfő egy nappal azután számolt be a döntésről, miután Moszkva leállította az áramexportot Finnország felé. Sauli Niinistö finn elnök szerint ez egy történelmi pillanat, egy új kor kezdete.
A NATO-csatlakozáshoz
valamennyi tagország kölcsönös beleegyezésére szükség van, eddig Törökország jelezte, hogy ellenzi a két skandináv ország csatlakozását a szövetséghez. Ez többek között annak is tudható be, hogy a két országban jelentős kurd kisebbség él, amelynek Svédországban parlamenti képviselete is van.
Románia viszont támogatja a két ország NATO-csatlakozását, nemcsak azért, mert a nyitott kapuk politikájának híve, hanem azért is, mert meggyőződése, hogy Finnország és Svédország csatlakozásával erősebb lesz az észak-atlanti szövetség, mondta el Bogdan Aurescu a NATO-tagállamok külügyminisztereinek informális ülése előtt.
„Románia számára a keleti szárny elrettentő és védelmi pozíciójának kiegyensúlyozott és egységes megerősítése jelenti a prioritást. Ez egy nagyon fontos kérdés, amelyről a június 28–30-ai madridi csúcstalálkozón születik majd döntés” – nyomatékosította Aurescu.
A finnek és a svédek egyébként rendszeresen tartanak hadgyakorlatokat a NATO-val, a NATO parancsnoksága alatt dolgoztak a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban, valamint az orosz invázió február 24-i kezdete óta a finn miniszterek és diplomaták részt vesznek a legtöbb NATO-ülésen. Továbbá 1994 óta tagjai a NATO Partnerség a Békéért (PfP) programjának, húsz évvel később pedig beléptek az EOP-ba, a Fokozott Lehetőségek Partnere (Enhanced Opportunity Partners) programba.