12 év után vett részt hivatalos látogatáson magyar államfő Bukarestben szerdán, szeptember 7-én. Novák Katalin egyik Facebook-bejegyzésében így fogalmazott Klaus Iohannis államelnök meghívásával kapcsolatban: “találkozásunk lehetőséget ad arra, hogy egymás szemébe nézve beszéljünk a nemzeteinket érintő legfontosabb kérdésekről.”
Felszállásra készen. Fotók: Novák Katalin hivatalos Facebook-oldala
Magyarország és Románia két szomszédos ország, és mindkettőnek érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük – jelentette ki a nem is olyan rég beiktatott magyar köztársasági elnök.
„Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – mondta Novák Katalin.
Milyen feszültségek? Ő csak ionopot kívánt
Ahogy más nemzetközi eseményeken, Klaus Iohannis ezúttal is azt hangoztatta, hogy Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy parlamenti képviseletet is biztosít a nemzeti kisebbségeknek, olyan esetekben is, amikor a megszerzett szavazatszám nem lenne elegendő egy mandátumhoz. Hozzátette, hogy az etnikumközi feszültségek az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok „felfújják” ezeket, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket – mondta úgy, mintha ő maga sosem riogatott volna Erdély elcsatolásával.
Az erdélyi szász származású román államfő nem tudta megállni azt sem, hogy diszkréten felhányja a magyarok hiányos román nyelvtudását, amikor azt mondta: „közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják”. Jó példának saját magát hozta fel, mint aki fizikatanárként románul és németül is tanított.
A kisebbségi oktatásról pedig azzal terelt,
miután röviden azért elismerte fontosságát, hogy Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani, külön kiemelve az általa e célból indított Képzett Románia kampányt. Az általános problémák közül megemlítette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.
Az elgáncsolt marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumról Iohannis csak újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét, miszerint „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és „a helyzet megoldásra vár” – ami egy eléggé leegyszerűsített verziója annak, hogy a DNA meghurcolta a magyar igazgatót, a volt polgármester az iskola épületét vissza akarta venni, az intézmény működését pedig felfüggesztették és újraalapításra kényszerítették.
„Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – bizonygatta az államfő.
Román-magyar két jó barát?
Iohannis több rendben is felhívta Novák figyelmét arra, hogy nem mindenben ért egyet, ahogyan a magyar állam belefolyik a román felségterületbe.
Alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak – szögezte le Iohannis, egyértelműen az erdélyi magyarságnak szánt magyar állami támogatásokat kifogásolva.
Az egyeztetésen szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell hogy legyenek a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével. Itt arra célozhatott, hogy Novák Katalin magánlátogatása és Orbán Viktor tusványosi beszéde is diplomáciai feszültséget keltett az év során. Újságírói kérdésre Novák így tisztázta magát: „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni”.
Iohannis fontosnak tartotta azt is megüzenni, hogy a nemzeti kisebbségnek, vagyis az erdélyi magyarságnak szerinte hol a helye a nemzetállam és az anyaország között: „Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket”. A magyar államfő pozitív üzenetként értékelte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség része a román kormánynak.
Valamit valamiért
Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez – nyilatkozta Novák Katalin, aki ugyanakkor közös érdekként állította be, hogy megállapodás szülessen az Európai Unióval a Magyarországnak „joggal járó források” vonatkozásában, amit kiterjesztene Lengyelországra is (jogállami hiányosságok miatt szankcionálta őket az EU – szerk.). Sőt, Európának is ugyanez az érdeke, hiszen az uniós források is szükségesek ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, tette hozzá.
„Dolgozunk ezen, minden olyan kezdeményezést örömmel látunk és támogatunk, amely növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét, és minket függetlenít az orosz energiaforrásoktól. Számítunk Romániára ebben a vonatkozásban is, hiszen az innen vagy Románián keresztül érkező energiaforrások Magyarországnak segítséget tudnak majd nyújtani” – udvarolt a magyar elnök, egyetértve román társával abban, hogy az Uniónak egységesen kell fellépnie e téren.
Ezzel kapcsolatban Klaus Iohannis úgy fogalmazott: megvitatták a kétoldalú együttműködés lehetőségeit, mielőbb meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőségét, folytatni kell az Unión belüli infrastrukturális projekteket, és ezzel párhuzamosan több importforrást teremteni, az európai energiatermelést megerősíteni. „Ugyanakkor remélem, hogy az európai intézmények és Magyarország közötti párbeszédben sikerülni fog megtalálni a legjobb és legmegfelelőbb megoldásokat” – utalt vissza diplomatikusan az EU és Magyarország közti nézeteltérésekre, amelyek az orosz-ukrán konfliktus során csak halmozódtak.
Az Ukrajnában zajló háborúról,
az energiaválság fő okáról is szó esett Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román köztársasági elnök szerdai találkozóján.
Iohannis a megbeszélésen megerősítette, hogy Románia teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és minden téren támogatja a háború sújtotta országot. Emellett hangsúlyozta a Moldovai Köztársaság támogatásának szükségességét, mind az ukrajnai háború előidézte válság leküzdésében, mind az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében.
Novák Katalin már visszafogottabban fogalmazott: az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy szomszédos államként Magyarország és Románia egyaránt érintett. „Megtapasztaljuk egyrészt a fenyegetettséget, amit az ukrajnai háború közelsége okoz, másfelől pedig azt a humanitárius segítségnyújtást, amelyet mind a magyar, mind a román emberek biztosítanak a menekülteknek” – nyomatékosította.
Folyt. köv.?
Novák Katalin egyúttal köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette azt a román fél.
„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – nyilatkozta a magyar köztársasági elnök.