Aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), hogy az iskolai oktatás újrakezdését a tanügyi személyzet beoltottsági arányához közötték.
2021. november 8-án csak azokban a tanintézményekben folytatódhat jelenléti oktatás, ahol a tanügyi személyzet legalább 60%-a be van oltva. Az udvarhelyi helyzetről itt írtunk korábban.
Ugyanis számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsonyabb fertőzöttségű (2 ezrelék alatti) településeken a beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei. Az intézkedés a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra és napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást – jelzik november 7-én kiküldött közleményükben.
Állásfoglalásukat egy 2021. októberében végzett felmérésükkel is alátámasztották, amikor az “iskolák nagy többsége egyenlő arányban 3 és 6 ezrelék feletti fertőzöttségi arányú településen működtek”. A felmérés eredményei alapján az iskolai döntéshozók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabbnak, súlyosabb járványügyi helyzetben pedig 62.2 százalékik azt a hibrid rendszert javasolná, amelyben elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint, egyes osztályok esetében alkalmazzák az online rendszert. Mindezt pedig a helyi fertőzöttségtől tegyék függővé és a döntés a tanintézmények kezében legyen.
Az RMPSZ ezzel párhuzamosan szorgalmazza a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, az oktatás “minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei megteremtődjenek”.
Az is zavarja őket,
hogy éppen a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amely esetében jogi eszközöket alkalmaznak az oltakozási kedv növelése érdekében. “Nem tartjuk a közös teherviselés elvének szelleméhez méltónak (…) Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően”, érveltek ellene.
A romániai magyar pedagógusok inkább olyan intézkedések kidolgozását szorgalmazzák, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez, úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjaik, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében.
