Régi szenvedély, új otthon

Hogyan lesz udvarhelyi érdekeltségű a Vasas stadionavatója? Így.
Fotó: Vasas Attila, vasassc.hu, Kubala Akadémia facebook oldala

„Ennek a stadionnak lelke van” – Hegyi Iván kijelentése szólt tévében, rádióban, ez köszönt vissza az írott és online médiából is. “Az új Illovszky Stadion nem csupán egy mérkőzéshelyszín, hanem vizuális, történeti és művészeti megjelenítése annak, ami egy klubhoz való kötődést jelent. Ez nem egy nagy stadion, mégis igazi stadionhangulatot lehet érezni benne” – fogalmazott a kommunikációs igazgató.

Kíváncsi is lettem, mitől lehet más, mint a többi, gomba módra szaporodó stadionok bármelyike.

Az egyből szembetűnő, hogy mennyire áradnak a falakból a szurkolók felé a gesztusok: apa-fia anekdoták, a 108 éves klubtörténelem sikerei és kudarcai, trófeái és traumái mind visszaköszönnek a stadionban, a hazai csapat öltözőjében pedig külön szekrényt kapott a névadó Rudi bácsi, benne a korabeli felszerelésével. A fényes múltú klub legendás játékosairól nevezték el a lelátók szektorait, mi több, a vendégszektorok olyan ikonok neveit viselik, akik a négy fővárosi rivális klubnál is játszottak. A meghívottak közt felismerhettük Carlos Kubalát is, aki Barcelonából érkezett.

És hogy van fényes múltja az angyalföldi és magyar labdarúgásnak, azt az öregfiúk mérkőzés keretei is jelzik, elég csak néhány nevet felsoroljak a teljesség igénye nélkül. Olyanokét, mint Andrusch, Sáfár, Király, Erős, Sallói, Kabát, Ladinszky, Mészöly Géza, Mónos, Sowunmi, Szanyó, Váczi, Vincze Ottó, Dombi, Dragóner, Gera, Keller, Mátyus, Szélesi, Tököli, Vanczák, Véber, Wukovics. Természetesen döntetlennel végződött az összecsapás, méghozzá tucatnyi gólossal.

A fényes jövőről is gondoskodnak a Vasasnál. Ezt azzal is kimutatták, hogy az öregfiúk után a Kubala Akadémia növendékei vették birtokba a játékteret. Tizenöt perces örömfoci meccseken próbálták ki a gyepszőnyeget, sportvezetők, színészek és kisorsolt szurkolók ellenében, így lett udvarhelyi érdekeltségű is a „Régi szenvedély, új otthon” elnevezésű ünnepélyes megnyitó, ugyanis pályára lépett az U14-es Lázár Balázs, aki nem más, mint a nyolcvanas évek végén az udvarhelyi Haladásban játszó Lázár Levente fia.

A fő attrakciónak számító Vasas – DAC mérkőzésre a felvidéki csapat szurkolói Újbudáról vonultak, ahol azon a délutánon, a klub tulajdonos Világi Oszkár jelenlétében avatták a DAC törzsszurkolói helyszínévé a Pingvin sörözőt.

Az Európa-kupa selejtezőre készülő vendégcsapat kezdőjében kapott helyet három fiatal magyar játékos, példa értékű, hogy az Angyalföldön az utánpótlás szamárlétráit végigjáró, ott felnőtt Vasas-játékossá, sőt csapatkapitánnyá váló, majd azt a kiesés után elhagyó Vida Máté csapatkapitányként tért vissza korábbi sikerei színhelyére. A hazaiaknál Szanyó pedig ezúttal is kitartott a klub filozófiája mellett, miszerint fiatal magyar játékosokra támaszkodva szeretnének visszajutni az élvonalba, a kezdőcsapatba nyolc 20 éves, vagy annál fiatalabb játékost nevezett.

Az 1957-es, első bajnokcsapat tagja, a klub örökös tiszteletbeli elnöke, a 92 éves Raduly József végezte el a kezdőrúgását a kiváló hangulatban lezajlott mérkőzésnek. A partjelző nem szerette volna, hogy ne hazai gól legyen az első az új stadionban, így Birtalan Botond nevéhez fűződik az (majd rögtön a második is), akinek végre nem csak a gyirmóti góljáról beszél a nagyvilág.

Azzal kezdtem beszámolómat, hogy lelke van ennek a stadionnak. Ez egyelőre nem derült ki, de hogy más, mint a többi fővárosi aréna, az biztos. Elég, ha csak abból indulok ki, hogy itt a hivatalos beszédet nem nyakkendős politikus olvasta fel füttykoncert kíséretében, hanem a Vasas vívó szakosztályának büszkesége, a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron mondta.

Izgatottan, szívből, meghatódva. És nem pár éven belüli európai kupás csoportmeccsekről hazudozott, mint anno a népligeti stadionavatón, még „ahol tó van, lesz béka is” ígéretet sem kellett tennie, mint a három villamosmegállóval továbbinál, hanem csak reményét fejezte ki, hogy aki belép a stadionba, az ott családra talál.