Ritkán nyílik alkalom arra, hogy magyarországi vezető politikusokat személyesen kérdezhessük azokról a dolgainkról, amelyek az erdélyi magyarságot, annak intézményeit érintik. Egy ilyen alkalom nyílt március 13-án, amikor Potápi Árpád János éppen óvodát átadni érkezett Székelyudvarhelyre. A nemzetpolitikai államtitkárt a magyar kormány hirtelen megcsappanó támogatásairól kérdeztük, külön kitérve arra, hogy miért hagyták magára az erdélyi magyar nyomtatott sajtót (Médiatér Egyesület) és a Demokrácia Központokat, vagyis az Erdélyi Magyar Néppártot.
Fotó: Magyari Tímea
Beszédében is elhangzott, hogy a kovid meg a háború miatt voltak, lesznek levágások, megvonások a magyar kormány támogatásaiból.
Nem voltak.
Valamit rosszul értettünk?
Újabb nagy volumenű beruházásokat most nem tudunk indítani, de amiket elindítottunk, azokat befejezzük, aztán meglátjuk, hogy alakul a világ. De ez nem elvonás, az elvonás az, ha elindítunk valamit s visszavesszük.
2023-ban mire számíthat az erdélyi magyarság a magyar kormánytól, különösen nemzetpolitikai vonalon?
12-13 év alatt a közös erőfeszítéseknek köszönhetően meg tudtuk erősíteni az összetartozás érzését, bárhol éljenek magyar közösségek. Ennek a munkának különböző állomásai voltak, egyike volt a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, ami a negyedik ütemnél tart. Erdélyben az óvodaépítéseket, felújításokat kezdjük befejezni: 368-ból még 7 beruházás folyamatban van.
A gazdasági helyzet megváltozott, a háborúra adott válaszok miatt megnövekedtek az energiaárak, infláció indult el Európában. 2023-ban azokat a beruházásokat, amelyek elkezdődtek, be fogjuk fejezni, nem hagyunk torzót magunk után. A nemzetpolitika nem az a terület, ahonnan elvontunk volna összegeket, a tavalyi mértékben lesz pénzünk.
A Bethlen Gábor Alapnál tavalyelőtt és tavaly is csökkentek a támogatások.
A BGA a mi cégünk, azon keresztül tudjuk eljuttatni az összegeket, amelyekről a magyar kormány dönt pályázati vagy egyedi esetekben, ezek nem csökkentek tavaly sem, most sem fognak. A költségvetési törvényben mindig kisebb az előirányzott összeg, mint a valós költés, mert év közben is indulnak el beruházások, amire a kormány a rendkívüli kiadások keretéből biztosít összegeket a BGA-nak. Az előfordulhat, hogy nagy egyedi beruházások nem indulnak el, de a költségvetési törvényben az összegek az év során mindig nagyobbak, mint ahogy az évet szoktuk kezdeni.
A kékkel jelölt oszlopokra érthette Potápi, hogy nem csökkennek, viszont a feketéknél továbbra is nagy a kérdőjel. Interjúnk után tájékoztatott a Transtelex arról, hogy 2023-ra a tavalyi összeg dupláját, 62 milliárd forintot irányoztak elő a BGA-nak, a keretnövelés azonban vélhetően nem a szervezeteknek kedvez, hanem belőle négyszerezik meg a határon túli diákoknak járó támogatást.
Az Átlátszó Erdély értelmezné rosszul az adatokat?
Ebből a szempontból igen. Nem csökkenhet (az előirányzott összeg). De ha tavaly befejeztünk egy templomépítést vagy egy stadiont, akkor ahhoz, hogy ugyanaz maradjon nominális értékben az éves költés, idén építsünk még egy stadiont? Mert úgy jönnének ki ugyanazok az összegek.
Akkor miből adódik az eltérés?
Abból, hogy nem indítunk olyan beruházásokat, amik máskor mindig megnövelik a költségvetési törvényhez képest az összeget.
Ami viszont tisztán megvonásnak tűnik, az a Demokrácia Központok és a Médiatér Egyesület támogatása. Sok a találgatás, mi történt?
A Médiatérben működő médiumoknak a támogatása alakult át, ahogyan átalakult az élet és a sajtófogyasztási szokások is. Azt látjuk, hogy az emberek egyre kevesebb nyomtatott újságot vesznek, ezért úgy gondoljuk, hogy nem ezeket kell finanszírozni, hanem olyan kommunikációs csatornákat, amelyek az emberekhez elérnek. A Médiatér átalakítása erről szól. Nyilván voltak érdeksérelmek, most már hónapok teltek el, az idő fogja bizonyítani, hogy jó gondolat volt-e vagy sem. Sajnos vagy nem sajnos, ez a megváltozott világnak a következménye.
A honosításoknál párhuzamosan két struktúra működött, mi azt szeretnénk, ha egy működne. A nominális értéke ennek a támogatásnak nem fog csökkeni, sőt. Olvastam, hogy mi elküldtük volna a Demokrácia Központok alkalmazottait, de nem küldtük el, mert nem is a mieink voltak. Mi támogatást nyújtottunk, amit 2023-tól nem nyújtunk, de próbáltuk megtenni azt, hogy a Demokrácia Központokban dolgozók közül, akik szeretnének, tudjanak átmenni. Jelenleg úgy tudom, hogy nem végleges a munkatársak sorsa, remélem, hogy minél többen meg tudják lépni, meg tudják oldani. Az előző években elvégzett munkájukat pedig szeretném megköszönni.
Volt valamilyen elvi egyezség, hogy az RMDSZ Eurotrans Alapítványa átveszi az EMNT dolgozóit?
Az RMDSZ és az EMNT között nem hiszem, hogy volt. Mi arra kértük az Eurotransot, hogy vegye át azokat a munkatársakat, akik szeretnék tovább folytatni ezt a munkát.
Miért pont az RMDSZ-re esett a választás, hogy egyedül folytassa a honosítást?
Az erdélyi magyaroktól kellene megkérdezni. Több választás is lezajlott a 2010-es és ‘20-as években, és mindig azt kell támogatni, aki az erdélyi magyarság többségét képviselik. Én egyébként mindig annak voltam a híve, hogy az együttműködést tudjam erősíteni a két vagy három oldal között. Többször elmondtam, hogy egy nemzeti közösség nem tud több pártot eltartani. Vitatkozhatunk ezen, de másutt is azt látom, hogy ha nincs összefogás, akkor a választási eredmények is el fognak maradni.
Itt van például Felvidék esete, széthúzás volt, több párt működött, és mindegy, hogy a víz felszínétől tíz centire vagy száz méterre fullad meg valaki. Én azt mondom, hogy egy etnikai közösségnek egy pártot kell fenntartania kisebbségi helyzetben. Tudom, hogy ez emberileg nehéz, de erre törekedni kell, mert különben mindenki el fog bukni, nem lesz olyan erős képviseletük sem helyi, megyei, regionális vagy országos szinten.
Mégis támogatták az Erdélyi Magyar Néppártot (az RMDSZ ellenében). Miért változott az álláspontjuk vagy változott-e az Ön álláspontja ebben a kérdésben?
Az én álláspontom nem nagyon változott.
Tizenéve is ezt gondolta, hogy egy párt kellene?
Igen, nagyjából ugyanezt gondoltam akkor is. És nem azért, mert az RMDSZ-t jobban szeretném, mint az EMNP-t vagy az MPP-t, ennek nem érzelmi okai vannak, az, amit már mondtam: egy etnikai közösség egy pártot tud fenntartani. Az én véleményem ellenére volt próbálkozás, de mindkét pártnál a választási eredmények helyi és országos szinten is azt bizonyítják, hogy azokat a reményeket, amikért létrejöttek, nem váltották be. Önkormányzati ellenpéldákat lehet hozni, de én azt gondolom, hogy általános szinten igaz ez.
A magyar kormány csalódott a Néppártban, hogy megvonta a támogatást?
Nem, a realitásokat nézzük meg, hogy hogyan változott meg a helyzet. Gyakorlatilag az RMDSZ az, amely az erdélyi magyarság döntő többségének az érdekképviseletét ellátja.
Amíg a 2022. évi pályázatokat már 2021 őszén kiírták, és az év elején kiküldték a meghívókat a kiemelt jelentőségű partnereknek, addig 2023. április 3-áig a BGA honlapján még mindig nem hirdették meg az idei külhoni támogatásokat és a tavalyi elszámolásokat sem. Ráadásul a Transtelex – interjúnk után egy nappal – arról számolt be, hogy a BGA 2022 decemberében vissza is vonta 139 erdélyi magyar szervezet még májusban megítélt, meghívásos támogatását, 2023-ra halasztva a kifizetéseket. Az Átlátszó Erdély szerint “minden bizonnyal” a 2021-ben rekordösszegű, 5100 milliárd forintos költségvetési hiány áll a 2022. évi döntések mögött.
