Minden nap ezen lépdelsz. Minden nap ezen gurulsz. Ismersz minden rágógumifoltot, emlékszel, melyik buckánál botlottál meg a görkorival tÃzévesen. Melyik átkelÅ‘nél akadt meg a kerék, és repült ki majdnem a gyerek a babakocsiból. Hol láttad utoljára szomszédot, nem szálltál ki a kocsiból köszönni, nem gondoltad, hogy ez az utolsó, habár elég nyúzott volt szegény.
Hol ejtetted ki a prézlis húst a kenyérbÅ‘l, a kutya egybÅ‘l felkapta. Napokig zsÃros volt a nyoma. A kenyérért, a tejért, a levegőért, vÃzért minden nap innen indulsz, és ide érkezel. Behunyt szemmel is tudod, hol van minden csÅ‘törés nyoma, télen hol csúszik, nyáron hol lesz pocsolya. Ez az a tér, ami alakÃt, és amit kicsit alakÃtasz.
Most megváltozik. Ez is történelem. A Tábor negyedben.