A Pethő panzióhoz köthető illegális sáncépítés ügyét tárta fel Egyed Ufó Zoltán, az Átlátszó Erdély oldalán nemrég megjelent tényfeltáró cikkben.

Habár a bíróság felmentette a Környezetőrség által megbírságolt céget, az újságíró több szempontból is problémásnak tartja a természetvédelmi területen ásott sáncot. Kérdéseivel, kételyeivel az építtetőt, id. Pethő Józsefet is szembesítette.

Miről van szó?

2021 júliusában a Pethő család érdekeltségébe tartozó Intertourism céget megbüntette a Környezetőrség (Garda de Mediu), mert a Madarasi Hargitán a – védett területnek számító – Szökő-tőzegláp szélén sáncot ástak, amin eltérítették a patak vizét a Pethő panziót ellátó kút felé. Az 50 ezer lejes büntetésen kívül az Őrség arra kötelezte őket, hogy állítsák vissza a terepet az eredeti állapotába, mert különben a tőzegláp kiszáradhat.

A bírság jegyzőkönyvét Pethőék bíróságon megtámadták, védelmüket arra építve, hogy a megbírságolásuk jegyzőkönyve nem tüntette fel a tett elkövetésének időpontját, és hogy a sánc már két évtizedes, ezért elévült az ügy. Vagyis nem a tényeket cáfolták, hanem jogi formaságokra hivatkoztak, ez pedig éppen elég a román igazságszolgáltatás szerint, mely a javukra döntött: a bírságot eltörölték és még az ügyvédfogadásuk költségeit is megtérítették.

Nem is értik, hogy miért most lett ez téma.

– nyilatkozta „Jóska bácsi” Ufó kérdésére – „Bármit tennél, öt év alatt elévül”. Különben is, szerinte a patak már tizenöt évvel ezelőtt erre folyt, mikor ők elkezdték építeni a panziót, és nekik volt engedélyük a víz kivételére is. Csakhogy a tények alapján egyik állítás sem bizonyult – teljesen – igaznak.

Közel 350 méter hosszú, fél méter széles, 0,6-1,2 méter mély a sánc. Fotók, illusztrációk: Egyed Ufó Zoltán, Átlátszó Erdély

A helyszínen látottak arra utalnak, hogy nem természetes eredetű a sánc, a 2015 előtti felvételeken nem is látszik, a Google Maps műholdfelvételein csak 2017 után kezd látványos lenni. Ebből arra a következtetésre jut a szerző, hogy valamikor 5-6 évvvel ezelőtt áshatták, és a patak eredeti medrétől terelték el a vizet, ami a tőzeglápot táplálja.

Az említett és megmutatott engedélyből pedig kiderült, hogy nem a kivizsgálás tárgyát képező Szellő-patakból, hanem a szomszédos Vargyasból kaptak jogot Pethőék a vízkiemelésre, hívja fel a figyelmet a cikk szerzője.

Az ügy visszásságát tükrözi, hogy a helyszíni szemle időpontjában a mesterséges patakocska nem tűnt el teljesen a kútban, a víz java továbbfolyt a völgybe egy elzárható gátnak köszönhetően, vagyis a panziónak nem is lehet akkora szüksége az elterelt vízre, mint amekkora a tőzeglápnak, melytől elvonja.

A cikk szerzője ugyanakkor beismeri: „nehéz felmérni”, hogy a patakocska elterelése mennyire befolyásolja a lápszemek életét, hány százalékos lehet a károsodás – ez majd idővel derül ki.

Az összes kép, dokumentum és információ az Átlátszó Erdély-en böngészhető, ahol megtudhatod azt is, mi az a tőzegláp és miért olyan érdekes.