Fotók: Dávid Anna Júlia
Sokunk számára a karácsony főleg a hagyományos ízeket jelenti, mégis egyre gyakrabban fér meg a zserbó vagy a bejgli mellett egy-egy kevésbé tradicionális süti is az ünnepi asztalon. Most három ilyen receptet hoztam, aminek az elkészítésébe nyugodtan bevonhatjuk szeretteinket is. Attól pedig egyáltalán ne féljünk, ha valami nem lesz tökéletes, hisz a karácsony egyáltalán nem erről szól. A lényeg, hogy jól mulassunk közben!
Pisztáciás-kardamomos csillag
Számomra a karácsony nem is karácsony a puha kelt tészta illata és íze nélkül. A dió és a mák mellett pedig a pisztácia az, amitől igazán ünnepivé tehetünk egy süteményt. A kardamom pedig egy olyan fűszer, ami különleges pikáns izével tökéletesen kiegészíti a fahéj ízét.
Hozzávalók:
A brióshoz:
- 490 g liszt
- 1 csomag élesztő
- 50 g cukor
- fél teáskanál só
- 240 g tej
- 55 g puha vaj
- 1 tojás
A töltelékhez:
- 40 g olvasztott vaj
- 100 g cukor
- 2 teáskanál fahéj
- egy fél teáskanál kardamom
- két marék durvára őrölt pisztácia
Elkészítés:
A liszt felében elkeverjük az élesztőt, a cukrot és a sót. A tejet langyosra melegítjük, majd a lisztes keverékhez csurgatjuk. Ezután jöhet a vaj és a tojás, végül pedig a maradék liszt. Addig dagasztjuk, amíg egy sima tésztát kapunk. Letakarva 40 percig meleg helyen kelesztjük. Ha duplájára nőtt, négy egyenlő részre osztjuk, és újabb öt percig pihentetjük. Közben a töltelékhez a száraz hozzávalókat az őrölt pisztácia kivételével elkeverjük az olvasztott vajban, és félretesszük. És most jön a picit bonyolultabb hajtogatási technika, de ettől lesz igazán látványos a sütink.
A négy kis tésztánkból egyet vékonyan kör alakúra nyújtunk, megkenjük a fahéjas olvasztott vaj harmadával, rászórjuk a pisztácia harmadát is, majd kinyújtjuk a következő tésztánkat, ráhelyezzük, és a folyamatot megismételjük. A legfelső rétegre nem kerül semmi. A kör alakú tésztán először négy vágást ejtünk, vigyázva arra, hogy ne vágjuk teljesen félbe, maradjon középen egy kis kör alakú rész, ez lesz a csillag közepe. Ezután a csillag négy ágát félbe vágjuk, majd ezeket a feleket is félbe. Amikor a csillagunknak megvan a 16 ága, jön a varázslat.
A két kezünkben megfogjuk két egymás mellett levő szár végét, majd mindkét kezünket egyszerre ellenkező irányba, kifelé csavarjuk, a két végét pedig alul összecsípjük, és picit a tészta alá hajtjuk. Ezt még 7-szer megismételjük. A kész csillagot, letakarjuk és meleg helyen újabb 25 percet pihentetjük. Mielőtt betolnánk az előmelegített 190 fokos sütőbe 25 percre, a tetejét kenjük meg olvasztott vajjal.
Tipp:
A kardamommal vigyázzunk, pikáns íze miatt valóban csak egy pici adagra lesz szükségünk. Pisztácia helyett pedig használhatunk diót, vagy mákot is, amit megbolondíthatunk mazsolával, esetleg piros szárított áfonyával is.
Canoli
Ha vannak sütemények és ételek, amik nem feltétlenül tartoznak a legegészségesebb ennivalók közé, akkor azok az olajban sült finomságok. Mégis imádjuk őket. A canoli egy olyan olasz édesség, amit én előszőr Olaszországban kóstoltam, roppanósságával és krémességével egyből a kedvencem lett. Az alapreceptet bármivel megbolondíthatjuk, viszont így önmagában is igazán karácsonyi.
Hozzávalók:
A tésztához:
- 1 tojás
- 60 ml édesbor
- 3 evőkanál olívaolaj
- 250 g liszt
- egy csipet fahéj
+ 1 liter olaj a sütéshez
+1 tojás a ragasztáshoz
A töltelékhez:
- 500 g ricotta
- 3 evőkanál méz
- egy kiskanál vanília
- egy narancs héja
- két evőkanál csokichips vagy kis darabokra vágott feketecsoki
Elkészítés:
A tojást elkeverjük az édesborral és az olívaolajjal, majd hozzáadjuk a lisztet és a csipet fahéjat (a lisztet apránként adjuk csak hozzá, ugyanis nem biztos, hogy szükség lesz az egészre). Addig gyúrjuk, amíg egy sima tésztát kapunk, majd két órára a hűtőbe tesszük. A kihűlt tésztából egy körülbelül négy cm átmérőjű, kolbászhoz hasonló rudat formálunk, majd ebből kis, fél centi vastagságú darabokat vágunk. Ebből az adagból 20-24 darab canoli lesz. A kis tésztákat egyenként nagyon vékonyra nyújtjuk, majd az erre a célra használt, rúd alakú formákra tekerjük. Ott ahol a tészta végei találkoznak, felvert tojással kenjük meg, hogy összeragadjon. Forró olajban, kb. egy-másfél perc alatt megsütjük. Ha úgy látjuk, az olaj túlságosan forró, picit húzzuk le a lángot, hogy ne égjenek el. Ha a canoli tésztája kihűlt, a ricottát a mézzel, a vaníliával, a narancs héjával és a csokichipssel elkeverjük, majd egy habzsákba öntjük, ezzel töltjük meg a süti belsejét. Én a végeit aprított erdei mogyoróba mártottam, így lett igazán mutatós.
Tipp:
A krémbe tehetünk egy kis csokis mogyorókrémet, így a csokiimádó szeretteinket is boldoggá tehetjük.
Rengeteg karácsonyi sütibe reszelünk citrom- vagy narancshéjat. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy olyant vásároljunk, ami a bio részlegen található, és kezeletlen.
Mézeskalács
Ha van süti, ami a karácsonyról eszünkbe jut, az biztosan a mézeskalács. Ez az a süti, amit legtöbbször nem is az íze miatt készítünk, hanem mert az elkészítésébe be tudjuk vonni a családot, amolyan közös program, mind a sütése, mind pedig a díszítése. Pláne ha gyerekek is vannak otthon. A tapasztalatom viszont az, hogy nagyon sokan vannak, akik többszöri próbálkozás után feladják a dolgot, arra hivatkozva, hogy nagyon sok előkészületet igényel, aztán pedig nem elég puha ahhoz, hogy az ízét élvezni lehessen. Most egy olyan receptet mutatok, amit pihentetni is alig kell, majd sütés után egyből fogyaszthatjuk, hiszen nagyon puha.
Hozzávalók:
A mézeskalácshoz:
- 500 g liszt
- 1 kiskanál szódabikarbóna
- 1 kiskanál mézeskalácsfűszer
- 150 g porcukor
- 150 g vaj
- 120 g méz
- 2 tojás
Az írókához:
- 30 g tojásfehérje
- 200 g porcukor
- egy kupak ecet
Elkészítés:
A mézeskalács hozzávalóit összegyúrjuk, majd a tésztát egy fél órára hűtőbe tesszük. Kinyújtjuk, majd ízlés szerint formákat szaggatunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, majd 9-10 perc alatt megsütjük, A cukormáz hozzávalóit egy habverő segítségével addig keverjük, amíg a porcukor elolvad. A masszát habzsákba töltjük, aminek a végét levágjuk, ezzel díszítjük.
Tipp:
Ha nincs mézeskalácsfűszerünk, készítsük el otthon: fahéjból, szegfűszegből, szárított gyömbérből, csillagánizsból, kardamomból.
Mézeskalácsos trifle
A trifle egy olyan édesség, amivel én először Skóciában találkoztam. Készítik mindenféle ízben, és elronthatatlan, hiszen olyan, mint egy nagy pohárkrém. Nem kell attól tartanunk, hogy nem áll össze, elfolyik, vagy nem lesz elég mutatós. Az én karácsonyi változatomban mézeskalács van, így az elkészült kis egyszerű kekszekből máris olyan desszertet varázsolhatunk, ami az ünnepi asztal dísze lehet.
Hozzávalók:
- mézeskalács
- 225 g krémsajt
- 500 g előre elkészített, és lehűtött vaníliapuding
- 250 g málnalekvár
- egy marék málna
- egy marék áfonya
- 100 ml tejszín
- 50 g porcukor
Elkészítés:
Egy nagy üvegedény aljába összetörjük a mézeskalácsot, majd megkenjük málnalekvárral. A pudingból és a krémsajtból egy könnyű krémet készítünk, ez jön a lekvárra. A krém peremére állítjuk fel az általunk kiválasztott mézeskalácsokat. Ezek közé teszünk néhány szem málnát és áfonyát, úgy hogy az üvegedény falán keresztül szépen látszódjanak. A krémre újabb réteg összetört mézeskalácsot szórunk, majd jöhet a lekvár és újra a krém. A tejszínt a porcukorral habbá verjük, ezzel díszítjük a trifle tetejét, így olyan lesz mintha a mézeskalács emberkéink a hóban állnának. Díszítsük csillagánizzsal, friss gyümölcsökkel.
Tipp:
Ha időnk engedi, készítsük el mi a vaníliapudingot. Így kissé időigényesebb lesz a desszertünk, viszont sokkal-sokkal finomabb. Ehhez három darab tojássárgát kikeverünk 70 g cukorral, két evőkanál keményítővel és egy pici sóval. Fél liter tejet egy vaníliarúd kikapart belsejével felmelegítjük, majd egy részét óvatosan, folyamatos kevergetés mellett a tojásos masszához csurgatjuk. Az egészet visszaöntjük a meleg tejhez, majd lassú tűzön addig főzzük, amíg besűrűsödik. Ha levettük a tűzről, elkeverünk benne 30 g vajat. Egy folpackot helyezünk közvetlenül a puding tetejére, hogy ne képződjön bőr rajta, majd a hűtőbe téve várjuk meg, amíg teljesen kihűl.
