Szárazság van és szeles idő. Jó székely hagyomány szerint ilyenkor kattan be mindenkinek, hogy gyufával kaszáljon a területalapú támogatáshoz, vagy csak úgy tüzet rakjon a szalonnasütéshez. Aminek legtöbbször az lesz a vége, hogy leég az egész domboldal, és örülünk, ha az erdő nem gyúl fel. Egy ember egyetlen gyufaszállal két másodperc alatt el tudja érni, hogy száz ember egy egész napot izzadjon, szívja a füstöt és veszélyeztesse az életét.
Hogy minden gyufakedvelő lássa, hogy mit tud okozni a butasága, és hogy ne kelljen a húsvétot egyeseknek a mezőn izzadva, füstölődve tölteniük, feltöltök ide néhány régebbi képet az elmúlt évtized környékbeli tűzoltásairól, hátha segít. Vannak itt képek olyan tűzről is, amelyet pár óra alatt eloltottak, miután egy egész erdő leégett, de vannak olyanról is, ahol két hétig oltottuk a tüzet fent az erdőn, mert annyira bebújt a földbe, a gyökerekbe, hogy mindig újralobbant méterekkel odébb. Nem jó játék a tűz.
Ha kérhetek valamit a tűzoltók, az erdészek, a természetjárók és a gazdák nevében, azt kérem, ilyen száraz és szeles időben, ha a mezőre mész, a gyufát hagyd otthon!
Legyen egy tűzmentes húsvétunk és tavaszunk!
