A Vasas Femina meccsére megyek, ez az utolsó bajnoki az évadban, itthon, a sétatéri stadionban zárják a lányok az idényt vasárnap, május 29-én a bajnokságban mögöttük álló Bukaresti Fair Play ellen.
Meglepetésemre Székely János is kicsípte magát a szezonzáróra, amihez nem vagyunk hozzászokva, de „ma családi rendezvényen van” árulja el később, a szünetben. A vezetőedző Rezmeliță – Tóth, Szász-Bencze, Molnár, Benő, Orbán, Mitri, Horváth, Molodiuk, Hodor, Yaskova összeállításban küldi pályára a csapatot, amely picit megilletődötten kezd, de hamar felveszi a ritmust, és öt perc után a játék már a bukarestiek kapuja előtt koncentrálódik.
Jól bontják meg a vendégek védelmét az udvarhelyiek, rengeteg üres terület nyílik, de a lövések bátortalanok. Egyik alkalommal Molodiuk találja magát ziccerben, de belelövi a szemben érkező bukaresti kapusba, később Horváth lövése zúg fölé, majd Mitri kilencedik percben elvállalt, hosszú alsó sarokra tartó lövése akad be, ezzel szerzi meg a vezetést a Vasas.
Ugyan az előny megvan, nyelünk egyet, amikor Benő a földön marad, és nem tudja folytatni a játékot. László érkezik a helyére, és hordágyon kell végül elvinni a kispadig a Vasas játékosát, de a mérkőzés végén szerencsére már magától biceg oda a csapatfotóra. Az ijesztő pillanatokat hamar feledtetik velünk a társai, Horváth szerez egy labdát saját kapuja előtt, továbbteszi Yaskovának, és az ő előrebikázott labdájával Molodiuk nyargalhat, aki másodszor maradva egy az egyben az ellenfél kapusával már nem hibázik. A csapat ukrán légiósát nem is tudják megállítani a vendégek, folyamatosan faképnél hagyja a védőket.
A félidő végéhez közeledve jön a harmadik is, egy szöglet után ível éppen Molodiuk a hosszú oldalon helyezkedő Szász-Bencze Brigittához, aki könnyedén bólint a hálóba. Az újabb Vasas gól helyett – amelyet Molodiuk és Horváth is meglőhetne – a félidő végén szépít a Fair Play, így 3-1 áll az eredményjelzőn a szünetben.
Következik a második félidő, amelynek kezdete kísértetiesen hasonlít az elsőre. Megpróbál támadóbb szellemiséggel játszani a Fair Play, sőt össze is hoznak egy gólt, de a játékvezető sípja már korábban megszólal, így ahelyett, hogy kapaszkodnának, egy kontra után Tóth Györgyi akaszt fel egy hatalmas lövést a hosszú felső sarokba.
Percekkel később Mitri lövi meg a maga második, a csapata ötödik gólját, ezután érezhetően visszavesz picit az udvarhelyi csapat. „Szállhatunk le” – mondja örömteli mosollyal egyik a másiknak a gól után, de nem szállnak le, olyannyira nem, hogy ebből még három lesz.
A következő gólnál ismét Mitri a főszereplő, miután meglökdösik az ellenfél tizenhatosán belül, mint sértett fél, ő maga helyezi a tizenegyes pontra a játékszert, amit kíméletlenül be is vág Șerbănică kapujába.
És van még egy hetedik, majd egy nyolcadik is, Tóth duplázik és Horváth sem marad gól nélkül. Hiába, hogy nyolc, ekkor még hatot mutatott az eredményjelző, három percenként potyogtak a gólok, nehéz követni. Jön még zárásként egy vendég találat is, Stanca Ioana kilencvenedik percben lőtt gólja arra elég, hogy hat gólra zárkózzon fel a Fair Play.
Így 8-2-es győzelemmel búcsúzik az idénytől a Vasas, amely a bajnokságban felsőházi rájátszást játszhatott, és éppen a bukaresti Fair Play előtt lett ötödik, míg a Román Kupában az elődöntőig jutott.