Fotó: Pál Edit Éva
Még mindig van, aki nem hiszi, hogy a szelektív szemetet külön kezelik. Bár kényelmetlenséggel jár, többen örülnek az új rendszernek.
Több mint fél éve zajlik már az új, ötfrakciós szelektív hulladékgyűjtési rendszer Székelyudvarhely magánházainál, a szemetet a kapuk elől szállítják el. Nincs zsákbamacska, könnyedén látni lehet, ki mit és hogyan gyűjt maga után.
Október közepén érkezett a hír: a kertes házak után a tömbháznegyedeket is csatlakoztatják fokozatosan a rendszerhez. Öt éve változatlan áraikat megemelték a környezetvédelmi díj miatt, és valószínűleg itt nem állnak meg, további növekedésre számíthatunk. „Vagy annyira jól kell csináljuk a rendszert, hogy meghaladjuk a 60 százalékos szelektív gyűjtést, vagy legalább közeledjünk annak az irányába – ebben az esetben nem lenne szükség további áremelésre, másképp kénytelenek leszünk” – fogalmazott Körösfőy Sándort, az RDE Harghita vezérigazgatója a legutóbb vele készített interjúban. Azt is elmondta, hogy becslése szerint a magánházak egyötöde gyűjt még csupán szelektíven.
Kíváncsiak voltunk, hogy működik ez a valóságban.
Mi a véleménye az embereknek az új rendszerről. Igyekeznek-e betartani, vagy fittyet hányva a környezetre és az új szabályokra, továbbra is mindent ugyanoda gyűjtenek. Van remény elérni a közeljövőben a hatvan százalékot, vagy ez csak egy távoli álomkép?
Utunkat a Villanytelepben kezdtük, és onnan haladtunk a Tompa László utcán keresztül egész a Kornis Ferencig. Szemeteszsákokat és a reggeli órákban otthon tartozkódó embereket kerestünk.
Fotó: Pál Edit Éva
Elsőként egy nagy udvarra merészkedtünk be, ahol egy férfi épp szerelt valamit. Ő nem itt él, csak itt dolgozik, tulajdonképpen egy cég udvarán vagyunk, és nem is az RDE, hanem egy marosvásárhelyi cég hordja el az ő szemetüket – mondta. Rövid beszélgetés után azonban kiderült: az Apele Române, azaz a vízügy helyi kirendeltségére tévedtünk be. Így, ha az új rendszerről nem is tudtunk meg sok információt, cserébe bőven volt a férfinak mesélnivalója a munkájáról. Megtudtuk például, hogy kollégái épp a Varga-patakon dolgoznak: kipucolják a szemetet, a gyomot, a földet és az iszapot a folyóból, majd elviszik a város végén lévő tárolóhelyükre, ott gödröt ásnak neki és betemetik. Az iskola hídjától a Petőfi vendéglőig négy kocsi gyűlt össze az elmúlt években, ugyanis minden két-három évben szokták kipucolni.
Ők törekednek, de a legnagyobb baj a horgászokkal van
– folytatta, akik flakonokat, sörösüvegeket, konzervdobozokat hagynak rendszerint maguk után. „Addig, amíg van benne sör, addig kell, utána már nem, dobják félre. Amíg teli van, szükségük van rá, de üresen már nem tudják elvinni, és bedobni a kukába. S még ők vannak felháborodva, ha megyünk, például kaszálni, mert a gép beveri a füvet és a fadarabokat a vízbe, amik aztán felragadnak a damilokra. Olyan is volt, hogy dobálták a gépünket. De mi csak a dolgunkat végezzük, ez a munkánk, ezért kapjuk a pénzt” – panaszolta a férfi. Végül azt is hozzátette, hogy szerinte az lenne a legideálisabb, ha minden üzletben úgy lehetne borvizet vagy flakonos sört vásárolni, ha helyette mindenki vinné a régi tárolókat.
Fotó: Pál Edit Éva
Néhány házzal odébb szintén egy férfival találkoztunk, az édesanyja az intéző, aki nem volt otthon, de annyit így is megtudtunk, hogy előfordult már, hogy ők kirakták, de nem vitték el a szemetet, csak a következő héten, de összességében azt állította, jó tapasztalatai vannak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatban.
Született zero waste-es
A szomszéd udvarban egy fiatalembert pillantottunk meg. Két kutya szaladt velünk szembe, őket kísérte valamivel lassabb ütemben a gazdájuk. Hagyományos régi ház, sok-sok szőlővel a fejünk fölött. Nem ő lakik itt, hanem az anyuka, aki nem is szemetel jóformán, csak borvizesüvegei vannak, így nincs, amit külön gyűjtsön, mondta, de maga is házban él a Szentimre utcában. Szelektíven gyűjtenek, „el is viszik örökké, mikor ki van rakva, minden hónap utolsó péntekén”, amennyi zsákot kiraknak, annyit hagynak helyette. A zsákok mindig megtelnek. Többen laknak egy udvarban, a három zsák náluk elég négy embernek egy hónapra az eddigi tapasztalatok szerint, mondta. A műanyag palackokat nem szokták kiöblíteni, legfőképp ezeket és nejlont tesznek a sárga zsákokba, leglassabban pedig a papír gyűl, annak ellenére is, hogy nem használják azt tűzgyújtóként.
Következő állomásunk a Vár bár volt,
úton arra fele senkit nem találtunk az udvarokon: gyanítom, vagy dolgoztak, vagy a meleg szobákba menekültek a hideg időjárás elől. Még soha nem jártam itt, a látvány valahogy mégis ismerős: a bárokra gyakran jellemző hosszú asztalok és padok, és az elmaradhatatlan viaszosvászon fogad bennünket kint. Sok az ajtó, tanakodunk, hol menjünk be: kiválasztjuk a bejárathoz legközelebb esőt, benyitunk, sikerrel járunk, ott vár a pult mögött Anikó néni.
1975-ben költözött a városba, dallamos beszédét Pálfalváról hozta és meg merném kockáztatni, hogy neki van a legmeggyőzőbb marketingdumája Udvarhely-szerte. „Kicsinek kicsi köll, s attól es bukik föl, ti, fiúk, már nagyok vagytok, s a nagyot is megbírnátok!” – biztatta a betérő legényeket a nagyobb poharas kólára.
Fotó: Pál Edit Éva
“El-el, nyugodtan írhassák, hogy elviszik a szemetet” – felelte kérdésünkre. A zsákok mennyisége is elég, mert “ahogy elviszik az egyiket, hozzák is a másikat. Nincs probléma.” A flakokon és a dugók javát már az unokák elhordják az iskolába, így nem marad sok otthon. A papírt tűzgyújtásra hasznosítják: “Bizony Isten, úgy szeretem a dobozokat, amelyikek üresek, tépem el, teszem bé, s reggel csak egy kicsi tűzgyújtó kell, s meg van gyúlva. Mindent felhasználunk. Csak a vejem egyszer megszidott, mert műanyagot raktam be. De biza azzal olyan könnyű begyújtani”– vallotta be.
Pár nap múlva még hat magánházban lakót kérdeztünk, közülük csupán egy ismerte be, hogy nem gyűjtenek szelektíven – még annak ellenére is, hogy voltak nehézségek és vannak kétségek. Volt, aki arról mesélt, hogy nehéz volt hozzászokni, mindent cetliztek az elején, amíg belejöttek, hogy mit hova kell tenni. Volt, aki azt mondta, hogy inkább az iskolába hozza be a szemetét, mert onnan biztosan elviszik, aztán hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban javult a helyzet, „mostanában kezdik villegetni, s zsákokat is hagynak helyette” – állította. Más azt kifogásolta, hogy „hiába gyűjtenek az emberek szelektíven, mert utána úgyis egy nagy közös vödörben köt ki az egész”, és szeretne látni legalább valami kis bizonyítékot, hogy a válogatott szemete jó kezekbe kerül.
Akadt olyan is, aki megdöbbent, amikor szembesült a családja által felhasznált műanyag mennyiségével: “Valósággal megijedtünk, hogy mennyi műanyag szemetünk gyűl még úgy is, hogy a flakonokat általában újra felhasználjuk: borvizet, tejet hozunk benne, pálinkát, házi bort tartunk. Első alkalommal nem is volt elég a műanyagos zsák, utána elkezdtük jobban összepréselni őket. Mi a papírt elégetjük a kazánban, a zöldséghéjat, szőlőlapit elvisszük falura, a sörös üvegeket visszaváltjuk” – mondta egy ötvenes nő a központi részen.
Annak ellenére, hogy szinte mindegyik megkérdezett azt vallotta, hogy szelektíven gyűjt, a
kapuk elé kihelyezett zsákok nem ezt mutatták.
Az elmúlt hónapokban figyeltem, és alig láttam olyan házat, ami elé mindhárom zsák kikerült. Az udvarok zöme előtt a vegyes szemetet rejtő zöld konténer a leggyakoribb, azt a sárga zsák, azaz a műanyag követi a népszerűségi listán – ezek a hónap utolsó hetében körülbelül minden második vagy harmadik háznál tűnnek fel –, a zöld és a kék zsákok pedig szinte olyan ritkák, mint a fehér holló.
Nagyjából így alakulnak az RDE által megosztott adatok is, amelyek szerint a papír mennyisége 49 (havi átlag 2550 kg-ról 3806-ra), a műanyag 82 (1880 kilóról 3439-re), az üveg 36 (2760 kg-ról 3758-ra) százalékkal növekedett. Bár a kezdetekben úgy volt, hogy minden hónap utolsó hetében szállítják el a szelektívet, az igazgató szerint a gyakorlatban máskor is szívesen elviszik, ha kirakja azt valaki – de a megfigyeléseim során csupán egy-két olyan házzal találkoztam, ahol éltek ezzel a lehetőséggel a lakók.
A magánházak után
néhány tömbházlakó véleményét is megkérdeztük. Itt is szinte kivétel nélkül mindenki azt vallotta, hogy szelektíven gyűjt vagy legalább szeretne, csupán egyetlen nővel találkoztunk, aki felvállalta, hogy nem, azzal továbbment.
Fotó: Szász Zsuzsi
Egy fiatalember elmondta, ők már rég gyűjtik a papírt és a műanyagot, a palackok egy részét meg az üvegeket újra felhasználják otthon. A zöld hulladékot még nem gyűjtik külön, de talán majd ha eljut hozzájuk a új rendszer, „könnyebb lesz, mert közelebb lesz, a lustaság vagy a távolság nem lesz kifogás. Ha az ember elmegy boltba, akkor azzal az erővel abba az irányba megy, ügyesen megfogja a szemetet, és kiválogatva berakja a dolgokat”.
Szintén a központban egy tömbházban lakó fiatal lánnyal találkoztunk. Tervezi, hogy szelektíven gyűjtsön, csak egy kicsit bonyolult – nyilatkozta. A tömbház aljában lévő szeméttároló (Tábor utca) beosztásán nem tudnak eligazodni, és a lakásuk is kicsi, nem igazán van hely a szelektív gyűjtésre. Eddig a palackokat igyekezett szelektíven gyűjteni, vagy próbálkozott azzal is, hogy két kisebb zacskót rakott a szemetesbe. Illetve, törekszik minél kevesebb szemetet gyűjteni, ezért elkezdett mindenféle dolgokat varrni: teafiltereket, szütyőket, arclemosó korongokat, nasitasikat. Ezért kevesebb szemét gyűl: „a korongokat és a zacskókat mindenképp kilőtte”.
Fotó: Szász Zsuzsi
Az Építők utcában nemrég elindult kísérleti jelleggel a komposzt külön gyűjtése és a ketreceken kívül szelektív konténerek is helyet kaptak, így következő alanyainkat már az
Építőkben és a Szabókban
kerestük fel. Egy Szabók utcai lakos szelektíven gyűjt több mint egy éve. Várja, hogy hozzá is eljussanak az újítások, mert akkor végre mindennek meglesz majd a helye a közelben.
Fotó: Szász Zsuzsi
Az Építőkben lakó megkérdezettjeink mind azt mondták, hogy szelektíven gyűjtenek. Egy középkorú hölgy már „2 éve, amióta külön lehet őket rakni, nem volt nehéz átállni, csak egy kicsit oda kell figyelni” – állította. Még a három szatyrot és a komposztnak szánt dobozt nem kapta meg, de reményei szerint ez majd „ösztönözni fogja az embereket, hogy kicsit odafigyeljenek, hogy mit hova dobnak”. Egy szintén az Építőkben lakó nő sem kapta meg a zacskókat, de ettől függetlenül szelektíven gyűjti a papír, műanyag és fém hulladékot külön tasakokba, amióta megjelentek az új kukák.
Fotó: Szász Zsuzsi
Egy fiatalember már kicsi korától kezdve azt látta a szüleitől, hogy szelektíven gyűjtenek, ez nagyban hozzájárult szerinte ahhoz, hogy miután külön költözött tőlük is szelektíven gyűjt. Ő a műanyagra fekteti a legnagyobb hangsúlyt, és az elhasznált olajat is külön palackba gyűjti. „Szerencsére a város is próbál fejlődni, és végre megértük azt, hogy a szemeteseknél már van mód arra, hogy az otthon különválasztott hulladékot külön tárolókba tudjuk tenni” – fogalmazott.
Fotó: Szász Zsuzsi
Ha már az említett utcában voltunk,
a kukát is megvizsgáltuk:
bár nem voltak dugig, de jól voltak gyűjtve – a papírban csak papír és karton, a műanyagban többnyire palackok és zacsik. Ez már kevésbé volt elmondható a komposztról, ahol viszonylag sok nem lebomló anyag éktelenkedett a lombok és a tojáshéjak között. Legrosszabb állapotban azonban a kenyérhéjnak kihelyezett dobozkák voltak, alig lehetett bennük elvétve kenyérhéjat találni, helyettük pedig volt mindenféle: zacsik, üdítős meg cigis dobozok, sőt, még körömlakkok is. De az is meglehet, éppen azért találtunk kevés kenyérhéjat, mert a terveknek megfelelően működnek, és már az érkezésünk előtt kiszedték a tartalmát az arra szorulók.
Fotó: Szász Zsuzsi
Végül az RDE Harghita vezérigazgatóját, Körösfőy Sándort kérdeztük meg az Építőkben bevezetett újítások tapasztalatiról: még pontos számadataik nincsenek, csak az év végén tervezték őket megvizsgálni, de szemmel láthatóan több szelektív gyűlik, naponta vagy kétnaponta hordják el a szemetet a tárolókból. A lebomló hulladékkal kezdetben voltak gondok, rengeteg vegyes szemetet dobtak közé az emberek, de már kezd javulni a helyzet.
A tömbháznegyedekben való terjeszkedés lassabban megy, mint számították. Nemrég kezdték el kiosztani a szatyrokat az Építőkben és a Tavasz sétány két tömbházában, mindenkit személyesen keresnek fel, és úgy juttatják el a lakosokhoz a zsákocskákat. A város többi negyedében januárban fogják csak kiosztani őket, mert a megrendelt tárolók csak akkor fognak megérkezni. A következő átalakításokra pedig a Kórház negyedben és a Móra Ferenc Általános Iskola előtti szemeteseknél lehet számítani.
Akkor reménykednek igazán nagy változásokban, miután az újításokat az egész város területére kiterjesztették, így a 60 százalékos arány elérését a következő év végére tűzték ki célul – mondta el az igazgató.