Közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlÅ‘ terjedése miatt New York városának vezetése, a várost a járvány gócpontjának nevezve, Ãrja az MTI.
Az elmúlt két napban New York állam kormányzója, Kathy Hochul katasztrófahelyzetet hirdetett, Ãgy a fertÅ‘zés terjedésének lassÃtására sürgÅ‘sségi rendeleteket adhatnak ki és intézkedéseket hajthatnak végre a városi egészségügyi törvény alapján.
New York államban péntekig 1.345 esetet regisztráltak, a második legtöbb fertőzést, 799-et Kaliforniában igazolták az amerikai járványügyi központ adatai alapján.
Majdnem 80 országban több mint 22 ezer eset
A nemrég még ritka betegség Közép- és Nyugat Afrika egyes részein évtizedek óta létezik, de májusig nem volt ismert máshol, ekkor Európában, Észak-Amerikában és más területeken is regisztráltak eseteket.
Azóta majdnem 80 országból több mint 22 ezer esetét jelentették, Afrikában – Nigériában, és Kongóban – nagyjából 75 haláleset gyanúja merült fel. Pénteken BrazÃlia és Spanyolország jelentett egy-egy olyan halálozást, mely a majomhimlÅ‘höz köthetÅ‘. Spanyolországban szombaton egy második halálozás is történt.
Romániában legutóbb – az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint – július 23-án azonosÃtottak újabb majomhimlÅ‘s esetet, egy 51 éves Giurgiu megyei férfinál igazolták a vÃrust. A páciens állapota jó, lakhelyi elkülönÃtésben van.
Hogyan ismerheted fel?
A jelenlegi járványban azonosÃtott vÃrus ritkán vezet halálozáshoz, a fertÅ‘zöttek általában néhány hét alatt meggyógyulnak, azonban a vÃrus okozta bÅ‘relváltozások és hólyagok fájdalmasak. A kórokozó a sérülékenyebbekre – többek között legyengült immunrendszerű emberekre és várandós nÅ‘kre – nézve veszélyesebb.
MajomhimlÅ‘ esetén jellemzÅ‘ a kezdeti magas láz, az általánossá váló erÅ‘s fejfájás, levertség, eluralkodó fáradtság, amelyet hátfájás vagy kiterjedÅ‘ izomfájdalom kÃsér, a bÅ‘rön keletkezÅ‘ hólyagok, kiütések csak késÅ‘bb jelentkeznek, Ãrják a betegségrÅ‘l a wikipédián.
A majomhimlÅ‘Â nem terjed könnyen, a vÃrus a sérült bÅ‘rön vagy nyálkahártyán, a légutakon, szemen, orron, szájon, valamint a testnedveken keresztül jut be a szervezetbe, a fertÅ‘zött személlyel való közeli és hosszas kontaktus révén.