Közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő terjedése miatt New York városának vezetése, a várost a járvány gócpontjának nevezve, írja az MTI.
Az elmúlt két napban New York állam kormányzója, Kathy Hochul katasztrófahelyzetet hirdetett, így a fertőzés terjedésének lassítására sürgősségi rendeleteket adhatnak ki és intézkedéseket hajthatnak végre a városi egészségügyi törvény alapján.
New York államban péntekig 1.345 esetet regisztráltak, a második legtöbb fertőzést, 799-et Kaliforniában igazolták az amerikai járványügyi központ adatai alapján.
Majdnem 80 országban több mint 22 ezer eset
A nemrég még ritka betegség Közép- és Nyugat Afrika egyes részein évtizedek óta létezik, de májusig nem volt ismert máshol, ekkor Európában, Észak-Amerikában és más területeken is regisztráltak eseteket.
Azóta majdnem 80 országból több mint 22 ezer esetét jelentették, Afrikában – Nigériában, és Kongóban – nagyjából 75 haláleset gyanúja merült fel. Pénteken Brazília és Spanyolország jelentett egy-egy olyan halálozást, mely a majomhimlőhöz köthető. Spanyolországban szombaton egy második halálozás is történt.
Romániában legutóbb – az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint – július 23-án azonosítottak újabb majomhimlős esetet, egy 51 éves Giurgiu megyei férfinál igazolták a vírust. A páciens állapota jó, lakhelyi elkülönítésben van.
Hogyan ismerheted fel?
A jelenlegi járványban azonosított vírus ritkán vezet halálozáshoz, a fertőzöttek általában néhány hét alatt meggyógyulnak, azonban a vírus okozta bőrelváltozások és hólyagok fájdalmasak. A kórokozó a sérülékenyebbekre – többek között legyengült immunrendszerű emberekre és várandós nőkre – nézve veszélyesebb.
Majomhimlő esetén jellemző a kezdeti magas láz, az általánossá váló erős fejfájás, levertség, eluralkodó fáradtság, amelyet hátfájás vagy kiterjedő izomfájdalom kísér, a bőrön keletkező hólyagok, kiütések csak később jelentkeznek, írják a betegségről a wikipédián.
A majomhimlő nem terjed könnyen, a vírus a sérült bőrön vagy nyálkahártyán, a légutakon, szemen, orron, szájon, valamint a testnedveken keresztül jut be a szervezetbe, a fertőzött személlyel való közeli és hosszas kontaktus révén.
