archív felvétel
Álláspontot kér Molnár Zsolt ombudsman-helyettes Sorin Ion oktatási minisztériumi államtitkártól az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az iskolák megnyitására vonatkozó ajánlásával kapcsolatban, írja az Agerpres. A nemzetközi hivatkozások hiányosak és kifogásolhatók, viszont a hazai felmérésekből kitűnnek az online oktatás buktatói.
A Nép Ügyvédje szerint az ebben az időszakban készült „nemzetközi tanulmányok” nem igazolják, hogy a járvány eleje óta sok fertőzési góc alakult volna ki iskolákban, sőt, a WHO október 21-ei jelentése értelmében kimutatták, hogy a koronavírussal diagnosztizált gyerekek többsége otthon fertőződött meg. Arra viszont nem tér ki, hogy ha eleve zárva voltak az iskolák, akkor hol máshol fertőzödhettek volna meg, illetve mi lett volna, ha a gyerekek beviszik az iskolába a fertőzést? Ráadásul az említett október 21-ei jelentést nem is találtuk a WHO honlapján, az iskolák megnyitására vonatkozó dokumentumot szeptember 14-én töltötték fel.
A szaktárcának küldött átiratban Molnár Zsolt azzal érvelt, hogy “olyan országokban” is nyitva tartották az iskolákat, a megfelelő járványügyi szabályok mellett, ahol több mint 20 ezer új koronavírusos megbetegedést jegyeztek napont. Konkrét példát azonban nem találtunk sem a hírben, a Nép Ügyvédje honlapján is hiába kerestük.
Az ombudsman-helyettes két hazai felmérés eredményeit is felhozta az Agerpres szerint. A Szülői Egyesületek Országos Szövetsége közvélemény-kutatása szerint a szülők csaknem fele úgy véli, hogy az iskolák bezárása nem szolgálja az oktatási rendszer javát, és figyelni kell azokra az egyenlőtlenségekre, amelyek a hátrányos helyzetű tanulóknál merülnek fel. Ezzel kapcsolatban a World Vision Románia pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozás bevezetésének elején a vidéken élő gyerekek 40 százaléka nem részesült online oktatásban, ugyanakkor háromból egy vidéki településen gyenge a térerő vagy egyáltalán nincs.
A törvény szerint a tanügyminisztériumnak 30 napja van válaszolni a Nép Ügyvédjének.
