Még szebb, mint a szomszédasszonynak. A kertész megmondja, hogyan kell.
Fotók: Pál Edit Éva
A hideg téli hónapok után a hóvirágok mellett a virágkereskedésekben található növények hajtásai is megindultak, noha szemmel alig láthatóak.
György Mónika, a Natural Garden kertészet társvezetője is megjegyzi látogatásunkkor, hogy májusban lehetne a legszebb képeket készíteni a kertészet virágairól, mert akkor a leggyönyörűbbek.
– Úgy vagyok vele, hogy sokkal jobban örülök, ha késő tavasszal látják a vásárlóink a növényeket, mert olyankor teljes pompájukban mutatkoznak. A tavaszi induláskor még sok növény alvó állapotban van, a rügyek még nincsenek kihajtva, olyanok, mint egy-egy kóró, ezért sokszor megkérdezik a vásárlók tőlünk, hogy „de hát ezek a növények élnek-e, biztos-e, hogy megmaradnak”. Ilyenkor mindig elmondjuk, hogy igen, kicsit felemeljük a földet, és megmutatjuk, hogy ott vannak a hajtások, rügyek, azaz van bennük élet, csak egy kis idő kell nekik, hogy kibújjanak – mondja György Mónika, aki 2008 óta vezeti férjével együtt a virágnagykereskedést, miután úgy döntött, az óvónői hivatás helyett a palántanevelést választja.
„Kertészmérnök férjem mellett tanultam el a kert rendezésének mesterségét, és mára már együtt vezetjük a kertészetet, de ami itt látható, az csak egy icipici része a tevékenységünknek. Tulajdonképpen onnan indult az egész, hogy Lövéte mellett, a szelterszfürdői zónában található telephelyről Udvarhelyre is hoztunk az ott termesztett növényekből, hiszen a kis felhasználók nem nagyon mentek ki szinte negyven kilométerre vásárolni. Így kerültek ide növények, először egy kevés, aztán egy picivel több, még több, és végül állandóan csak szaporodtak.
A tapasztalat azt mutatja, hogy jobb, ha több lábon áll az ember ezen a szakmán belül, ezért a növényszaporítás és nevelés mellett kereskedéssel, tervezéssel és kertépítéssel is foglalkozunk, ami teljes kültéri rendezést magába foglal” – mondja György Mónika, hogy mire van még igény a vásárlók részéről.
Mire szeretnék használni a kertet?
– ez az első kérdés, amit felteszünk a vásárlóinknak, mondja a kertészet társvezetője.
– Van, aki csak díszként szeretné használni, olyan helyként, ahová kiülhet, és gyönyörködhet a virágokban. Ilyenkor azt tanácsoljuk, hogy ha lehet, folytonos, vagy más-más időszakban virágzóakat ültessenek, hogy mindig legyen amiben gyönyörködni. Rózsát, nyári orgonát, kékszakállt, gyöngyvesszőt, jázmint, japánbirset, aranyvesszőt, nagyon sok növényt tudunk ajánlani. Jó, ha van olyan növény a kertben, ami már korán kinyílik, és olyan is, ami nyáron, vagy akár még ősszel is virágzik.
„Sok vásárlónk elmondja, hogy mennyire jó az, hogy hazamennek és a kertben egy kicsit tevékenykednek, megmetszik a rózsákat, gyönyörködnek bennük, locsolnak, és ez mintegy agytisztítóként szolgál számukra. Olyan is van, aki azt mondja, be sem megy a házba addig, amíg egy fél órát nem járkál a kertben, kifújja magát, és majd csak akkor lép kontaktusba a családdal“ – meséli.
Van azonban, aki hasznosítani szeretné a kertjét. Nekik azt tanácsoljuk, hogy kerüljön valami olyan növény a kertbe, ahonnan tudnak bogyókat, gyümölcsöket szedegetni, hogy hasznosnak érezzék a befektetett munkát.
Csak ültettek, ültettek és ültettek
Tavaly március elején, amikor kirobbant a koronavírus-járvány, azt hittük, hogy zárhatunk be, nem lesznek vásárlóink. Aztán egyszer csak érződött egy bumm, az emberek otthon voltak, és meglátták, hogy milyen jó lenne valamit kezdeni a kerttel. Így végül oda kerültünk, hogy azért panaszkodtunk, hogy nem győzzük növénnyel, mert mindenki megindult, ültetett és ültetett és ültetett – idézi fel György Mónika.
Ha megunták a telet, sokan már februárban megkezdik a tavaszi palánta vásárlást, de a nagy többség inkább márciusban gyűjti be a tavaszi induláshoz szükséges növényeket. Ilyenkor főképp gyümölcsfákat, bogyósokat válogatnak a kertészkedni vágyók, mert azok szabadgyökerűek, még a levelezés előtt el kell ültetni őket – mondja a kertész, aki mindig azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy olyant válasszanak, amin a rügy még nincs kipattanva.
„Mi sokszor látjuk, hogy áprilisban is még árulnak a piacon olyan gyümölcsfát, amin a levél már meg van indulva, amiről mi tudjuk, hogy nagyon kevés esélye van a megmaradásának” – meséli.
Ez az ültetési hullám egyébként minden tavasszal jelentkezik, nyáron azonban van egy visszahúzódás, ami abból adódik, hogy régebb tavasszal és ősszel ültettek, de akkor még csak szabadgyökerű növényekkel találkoztak az emberek, és azt valóban csak ezekben az évszakokban lehet elültetni – mondja Mónika, aki úgy látja, az emberekben sajnos még mindig tévesen él az a hiedelem, hogy nyáron nem lehet ültetni.
„Ezt tanulták az idősektől, és az iskolában sincs szó arról, hogy egy edényben nevelt növényt nyáron is el lehet ültetni, csak többet kell öntözni.”
Ez például egy törpefenyő – mutat rá. A fenyőről tudni kell, hogy egyáltalán nem érzi jól magát edényben, legfennebb két évig éldegél el benne, de utána nagyon fontos, hogy sokkal nagyobb edénybe kerüljön és kapjon fenyőtápot. Szépen meg kell nyomkodni az edényt, kiemeli az ember, és látszik is, hogy a gyökere már hogy körbe van fejlődve. Ez a növény már egy kicsit szenved, hiszen nincs elég helye ahhoz, hogy a gyökereit széteressze, ezért kezd körbe menni az edény oldala mentén. Ő most egy kevéske tápot kellene kapjon, mert ha nem, akkor megsínyli.
Nénike, magának szép termése lesz
Ha már szóba jön a növények tápozása, nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem meg, milyen tápot érdemes használni az ehető növényeknél, hogy ne legyen káros ránk nézve.
„Ezeknél a növényeknél inkább azt tanácsoljuk – válaszol Mónika, hogy ne legyen túlzottan műtrágyázva, viszont ma már a műtrágyákban is van olyan, ami makro elemek mellett, mikro elemekkel is van dúsítva, és ez egy fokkal jobb, mint az alap műtrágya. A bioműtrágyák ára lényegesen magasabb, mégis, érdemes azt venni, mert akkor tudod, hogy nem szívott magába káros anyagokat a növény, és a gyerekek is bátran fogyaszthatják. Aztán ott van a Biofluid gilisztahumusz-alapú növény tápoldat és baktériumtrágya, ami fokozza a növények ellenálló képességét, javítja a termés minőségi és mennyiségi mutatóit, segít a növénynek abban, hogy hatékonyan felvegye a tápanyagokat. Ezeket szoktuk ajánlani a vásárlóinknak, akiktől sokszor halljuk, hogy „a szomszédasszonynak minden szebb, ezért elkezdtük mi is műtrágyázni és vegyszerezni a növényeinket”.
Valóban fontos a növényvédelem is a betegségek ellen, de figyelnünk kell arra, hogy milyen szereket használunk, mert nagyon károsak lehetnek ránk nézve. A növényvédelemnek is vannak az emberi szervezetre kevésbé, vagy egyáltalán nem káros formái, inkább azokat kellene előtérbe helyezni. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sokan nem tudják a háttérinformációkat, csak azt látják, hogy milyen szép termést eredményezett a műtrágyával és növényvédő szerekkel kezelt növény.
Az ügynök beteszi a lerakatba a növényvédő szert, onnan eljut a boltba, majd eladják, de senki nem fogja felvilágosítani a nénikét, hogy igen, magának szép termése lesz, csak éppen káros az egészségére.
Tény,
hogy kisfelhasználóként senki nem használ annyi gyomirtót, mint a nagy telepeken, ahol folyamatosan megy a gyomirtózás. Tehát még mindig egészségesebb az, amit otthon termesztenek, és esetleg kicsit meggyomirtóznak, megműtrágyáznak, mint a boltit, de ezt még közel sem lehet biónak nevezni. Ott van például a réz, vagy a kén, ami abszolút megengedett, és ha abból használunk, a paradicsom íze sem lesz rossz, mégis, sokan azt gondolják, hogy ezt nem ajánlott használni. Ha pedig semmit nem használsz, akkor tényleg az van, hogy kevesebb, vagy kisebb méretű lesz a termés, főleg ha szabad földben van. Nekünk is volt olyan év, hogy sikerült úgy előállítani a zöldségeket, hogy tényleg semmi vegyszert nem használtunk, de kevesebb lett az átlagnál. Annyit ettünk belőle, amennyi lett, viszont finom volt – emlékszik vissza Mónika.
Fóliaházban már egy kicsit védettebb, nem terjednek annyira a betegségek, könnyebben lehet kontroll alatt tartani a betegségeket, mert nincs kitéve az időjárás viszontagságainak.
Viszont, aki hivatásszerűen foglalkozik zöldségtermesztéssel, az kénytelen valamiféle vegyszert használni, mert ha a bio módszert alkalmazná, akkor nem biztos, hogy jövedelmező lenne számára. Bizonytalan lenne a termény mennyisége, és olyan drágán kellene adja, hogy nem biztos, hogy megvennék.
Sajnos azt látom az embereken – mondja, hogy nem is tudják pontosan, hogy is kell odafigyelni a növényre. Példaként a tujákat említi, amikről sokan elfelejtik, hogy tavasszal és ősszel is feltétlenül ki kell takarítani a megszáradt, barna levelektől, amik attól keletkeznek, hogy a Nap sugara nem éri el a belső leveleket, így azok megbarnulnak.
Például ezek – mutat rá a tujákra, ősszel ki voltak takarítva, de már így is megjelent egy-két barna levél, amit nagyon egyszerűen ki lehet szedni, és tavasszal még ráadásként egy megelőző permetezést is juttatunk nekik, hogy megvédjük őket a betegségektől. A megelőző növényvédelmet gyengébb hatóanyagú szerekkel is lehet végezni, amelyek nem annyira ártalmasak, csak kell tudni, hogy milyen betegség ellen milyen időszakban kell védekezni. Ez már szakértelmet kíván, de szívesen segítenek a kertészetekben.
„Blokkos divat”
A tömbházban lakóknál más a helyzet. György Mónika úgy látja, az emberek ide leginkább kúszókat vásárolnak, amiket hosszabb virágládába ültetnek és felfuttatják az erkélyen. Így van ez a loncfélékkel, a borostyánnal, de van olyan is, aki egy mini kertet rendez be: mini rózsákat vesz, mert az nem hatalmas és edényben is jól kezelhető, de a „balkoneper” is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
„Most újabban nagyon kezdték vásárolni, mert lehet felakaszthatós kaspóba ültetni, ahonnan majd később szedegetni tudnak a gyümölcsből, de a rózsaszín vagy piros színű virága is nagyon szép, jól mutat a teraszon.”
Az erkélyen tartott növények esetében az a legfontosabb, hogy az emberek betartsák a legalapvetőbb szabályt, és öntözzék a növényt. A kertész szerint ugyanis sokan elfelejtik, hogy minden nap öntözni kell őket, és ezért él bennük tévesen az a hit, hogy az erkélyen nem élnek meg a növények.
Divat pályázni?
György Mónika úgy látja, a divat a gyümölcsfák esetében évente változik. Van, hogy a szilvafákat keresik többen, és az almafából marad meg több, de volt olyan év, hogy a szilvafa fogyott a legkevésbé. Tavaly nagyjából vegyesen vittek el a gyümölcsfákból, a körtét különösen keresték, sok elfogyott belőlük az őszi szezonban – mondja, majd hozzáteszi, a „divatot” a pályázatok is befolyásolják. Sokat számít ugyanis, hogy pályázatokat is le lehet adni gyümölcsfa ültetésre, és az emberek inkább szilvafát ültetnek, amiből pálinkát is tudnak főzni, de a barackfa ültetéssel is egyre többen próbálkoznak.
Bár a barackfáról az van elterjedve, hogy nem érik be, mégis, ha védett helyre rakják, és egy kis szerencsével a fagy sem szól közbe, sok esélye van, hogy teremjen, hiszen egyre melegebb van nálunk fele – mondja György Mónika.
Almafa ültetéskor érdemes a „hagyományos” mellett az új nemesítésűekkel is kísérletezni, mert ezek hamarabb fognak teremni. Ha összeválogatjuk a különböző fajtákat, a hamarabb termő rövidebb idő alatt sikerélményhez vezethet, a hagyományos almafa pedig évek múltával, az unokák számára is megmarad.
A bogyós növényeket is egyre inkább keresik, ami nem csoda, hisz nemcsak mutatós a kertben, hanem hasznos is. A mézbogyót, áfonyát, fekete berkenyét külföldön nagyon régóta termesztik, hiszen tudják, milyen jótékony hatásuk van a szervezetre. Az, hogy a mi vidékünkön csak most kezdenek igazán népszerűvé válni a bogyósok, a kertész szerint annak tudható be, hogy a kertkultúra mifelénk csak most kezd valójában kialakulni.
Ugyanígy a formanövények is egyre közkedveltebbek, ami György Mónika szerint annak hozománya, hogy az emberek sokat járnak külföldre, látják az ottani kerteket, az adott ország trendjét, és megtetszik nekik egy-egy növényfajta.
Próbálnak eleget tenni a kliensek kívánságainak is, és hoznak be olyan növényeket, amelyek iránt nagy a kereslet, de a Márton József-György Mónika által vezetett kertészet fő koncepciója az, hogy minél természetesebb kerthatást érjenek el, innen is a Natural Garden elnevezés, amit egyébként a magyaros változatban, „naturál”-ként használnak, Mónika elmondása szerint.
– Előfordul, hogy nem egyezik az ízlésünk a kliensével, de természetesen nincs jogunk arra, hogy leszóljuk az elképzeléseiket, hiszen elsősorban ők kell, hogy jól érezzék magukat a kertjükben.
Itt is elterjedt az a szemlélet, hogy a „szomszéd kertje mindig zöldebb”, az emberek ellesik egymástól a formanövényeket, kerti berendezéseket, még ha istenigazából nem is tetszik nekik, de látják, hogy a szomszédnak olyan van, nála jól néz ki, és mindenképpen olyant szeretnének.
Arról is kérdezzük a kertészet társvezetőjét, hogy a sűrű program mellett mikor jut arra idő, hogy tippeket, inspiráló ötleteket gyűjtsenek be a kertészkedéshez.
„Ha nem máskor, akkor este tizenegykor muszáj jusson időnk arra, hogy kertészeti szakkönyveket, magazinokat olvassunk – mondja György Mónika, hiszen lépést kell tartani a különböző trendekkel, a készlet folyamatosan változik. Jönnek be újabb és újabb trendek, az információnak pedig több helyen is utána kell nézni, hiszen könnyen meglehet, hogy amit találtunk, az téves. Jó kapcsolatot ápolunk a szakma képviselőivel határon belül és kívül, innen is tájékozódunk”.
Bár sokan annyit látnak ebből, hogy „kicsi virág és szalmakalap”, a kertészkedésben mindig fejlődni kell, folyamatosan képeznünk kell magunkat – mondja.