Mivel indokolták a döntést, mit szól hozzá az RMDSZ, van-e tovább, vagy ennyi volt a történet?

Fotó: Mihály László

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy „semmibe veszi” több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack (MSPI) kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében – közölte Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője pénteki közleményében.

Az Európai Bizottság húszoldalas közleményében lényegében azt írja, hogy azért nem kezdeményeznek jogalkotást, mert a javaslatcsomag 2013-as benyújtása óta számos kérés megoldódott az Unióban. A bizottság egyenként megvizsgálta a csomag részét képező kilenc javaslatot, és minden egyes rész vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos szabályozás megfelelő jogi keretet ad, ezért nem szükséges újabb jogi aktus elfogadása.

Hogy miért is nem akar foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségekkel a bizottság, mennyire volt előre borítékolható vagy sem az elutasítás, avagy ez csak egy politikai blöff volt az RMDSZ részéről? Ezekre a kérdésekre keresi a választ  ez az interjú a Transindexen, amelyet Bakó Bea jogásszal, az Azonnali főszerkesztőjével készítettek.

Van-e tovább?

A kezdeményezők (RMDSZ, FUEN) szerint azonban az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás: egyrészt hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. A bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést – írja az ügyről dr. Tárnok Balázs jogász, az MSPI egyik szakértője, aki szerint még nincs veszve minden.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága ugyanis még szervezhet egy meghallgatást a bizottsággal, illetve az EP – akár állásfoglalással is záruló – plenáris vitát tarthat a kérdésről. A Parlament továbbá dönthet úgy is, hogy él az EUMSZ 225. cikke szerinti jogával, vagyis tagjainak többségével újra felkéri a bizottságot jogalkotási aktusra irányuló javaslat előterjesztésére. Az európai jogi szakértő szerint a kezdeményezők meg is támadhatnák az Európai Unió Bíróságánál az EB döntését, azonban ez évekbe telhet, és egy másik polgári kezdeményezés ügyében hozott ítélet jelentősen csökkenti egy ilyen semmisségi kereset sikerét.

De hogy gondolja az RMDSZ?

Vincze Loránt pénteki közleményében még semmilyen konkrét lépés nem fogalmazódott meg, csupán a bizottságot elmarasztaló, a támogatókat bíztató üzenetek jelentek meg: „erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott általánosan az RMDSZ EP-képviselője, aki egyben az aláírásgyűjtést koordináló FUEN elnöke.

Fotó: Sebastian Pirlet

Vincze a kudarcban is látja a sikert: úgy értékelte, hogy az RMDSZ tulajdonképpen teljesítette azon kampányígéretét, miszerint az Európai Parlament napirendjére tűzik a kisebbségek ügyét, sőt, támogató határozatot is fogadott el a testület, emlékeztetett. De mivel a bizottság „hátat fordított”, ezért „új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét” – ígérte ködösen az EP-képviselő, azt sugallva, hogy az MSPI útját már nem tartják járhatónak.

Az MSPI története, röviden

Miután évek teltek el a bizottsággal való pereskedéssel, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) által koordinált európai polgári kezdeményezés végül 2017 áprilisában indulhatott el, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtötte a szükséges egy millió aláírást, a kötelező hét helyett tizenegy országban lépték át a lakosságarányos küszöböt. A FUEN akkor úgy döntött: mivel nincs előírt határidő, még nem adja le ezeket a bizottságnál, hanem inkább megvárja a 2019-es európai parlamenti választást, amelytől biztosabb politikai támogatást remélt.

Amint ez lejárt, maga az EB javasolt további halasztást, mert késett az új, Ursula von der Leyen által elnökölt Európai Bizottság hivatalba lépése. Az aláírásokat így majdnem két évvel a gyűjtés lejárta után, 2020. január 10-én regisztrálták hivatalosan az Európai Bizottság online rendszerében. Végül február 5-én mutatták be az MSPI-t az EB képviselőinek, az EP-ben a közmeghallgatás pedig október 15-én volt, miután tavaszról el kellett halasztaniuk a koronavírus-járvány miatt. Ezt követte a plenáris vita, majd a határozat elfogadása az EP két különálló ülésén, 2020 decemberében.