Őszinte. Humoros. Könnyed. Emberközeli.
Balázs Kriszta illusztrációja
Ezek a jelzők utalhatnak arra az élményre, amelyet a Perkucigó nyújt a nézőinek. Azonban ez a produkció többel is szolgál azok számára, akik tiszta elmével és nyitott szívvel figyelnek. Az előadásról, amely bár szűk órácskányi időintervallumba sűrűsődik össze, olyan velős üzenetet közvetít, hogy belopja magát a közönség szívébe.
Egy valós személy őszinte pillanatait élhetjük meg, majd sajnálhatjuk vagy dédelgethetjük azokat. Az empátia és az összhang felébresztéséhez nagy mértékben hozzájárul az ütemes dobszó, amely mint megértő társ kíséri végig az előadót, már majdnem eggyé válik vele.
A zene dallama, a dob dübörgő rezgései a szív lüktető mozgásához hasonlítanak, az élő pulzus ritmusos hangzásához. Egy lényeges különbség azonban megfogalmazható: „a zenének nincs bőrszíne”.
A szöveg eredetileg megjelent a 12. DráMA fesztivál blogján, a DráMAzsolákon. Még több előadás-reflexióért és a kulisszatitkokért kattints ide, a dráMA többi programjáért pedig ide! Pénteken 17 órától a Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam, 19 órától a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Raszputyin c. előadását láthatjuk, utána Actors’ Dzsem Session koncert (SIC) lesz.
A megkülönböztetés, kirekesztettség, verbális bántalmazás mind olyan jelenségek, amelyek komoly traumát okozhatnak egy ember életében. A feldolgozásban segíthet az irónia, a humor. Ezekből nincs hiány ebben az előadásban sem, ami segít abban, hogy a nézők úgy érezhessék, laza, könnyed, családias atmoszféra veszi őket körül.
A Perkucigó olyan, akár egy baráti beszélgetés, amely alatt felmerül a bizalom kérdése, az önismeret és az önelfogadás lényege, hogy bár nem mi döntünk arról, milyennek születünk, azt befolyásulhatjuk, hogy adottságainkkat felhasználva az életünk milyen irányba mozduljon el.
Balázs Kriszta
Perkucigó
Játssza: Fekete Zsolt
Írta: Székely Csaba
