– Nem azzal érik el a tudatos gondolkodást, hogy készen adják a mintát, nem mondják meg a gyerekeknek, hogy mit tegyenek és mit ne. A történeteken keresztül találkoznak a fiatalok a problémákkal, közösen dolgoznak rajta, majd a végén mindenki a közös élményből szűri le egyénileg a saját tapasztalatát – árulta el Meszlényi-Bodnár Zoltán, a székelyudvarhelyre érkező Nyitott Kör szakembere.
Szabó Janka, Meszlényi-Bodnár Zoltán, Bekő-Fóri Zenkő, Dunkler Réka
A fotók a szerző felvételei
Ő, és a Tomcsa Sándor Színház munkatársai – Bekő-Fóri Zenkő, Dunkler Réka és Szőcs Janka – ültek a piros fotelekben a színház legutóbbi sajtótájékoztatóján, ahol elárulták, hogy szintet lépett a SzinT, a 2018-ban Bekő-Fóri Zenkő és Fincziski Andrea által indított színházi nevelési program.
– A célunk az, hogy
közelebb hozzuk a színházhoz a fiatalokat,
ne csak a nézőtéren üljenek, és nézzék az előadást, legyen interaktívabbak, beszélgessünk a színházról: ne csak a működéséről, hanem az előadásokról, a tematikákról. Eddig csak felvezető és levezető előadásokat tartottunk, játékos drámapedagógiás módszerekkel feldolgoztuk az előadások kapcsán választott témákat. De úgy éreztük, hogy ez nem elég – mondta Bekő-Fóri.
A Nyitott Kör elsősorban színházi nevelési előadásokkal foglalkozó társulat. Mindig egy osztályközösséggel dolgoznak egyszerre, ahol a diákok interaktívan részt vesznek az eseményekben. Leginkább a drámapedagógia kifejezéséhez közelíthető – mesélte Meszlényi-Bodnár Zoltán.
Így indult a kapcsolat a Nyitott Körrel, november 5. és 7. között három iskolában – Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, Bethlen Gábor Általános Iskola, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola – 2 előadást (Stréber és Gumicukor) játszottak több osztályban.
Mindkét előadás a bullying témáját járja körül.
– A Stréber egy olyan kislányról szól, akit kirekesztenek, és nem tudjuk hogy miért. A nagyobb osztályokkal mégis arról tudtunk gondolkodni, hogy ki a felelős azért, hogy a kirekesztés megtörténhetett. A Gumicukor kisebbeknek szól, harmadik és negyedik osztályokban játszottuk, arról beszélgettünk, hogy hogy lehet az, hogy valaki a szívatás középpontjává, áldozatává válik és erről nem tudnak a felnőttek – ismertette röviden a történeteket Meszlényi-Bodnár Zoltán.
Bekő-Fóri Zenkő szerint abban áll az egész sikere, hogy: olyan témákat feszegetnek, amik közel állnak a gyerekekhez, ugyanakkor nem passzív nézők, hanem aktív résztvevők lesznek a fiatalok. Meszlényi-Bodnár a sort a történetekkel és azok fontosságával egészítette ki.
Arra panaszkodott, hogy
alig vannak a 10 és 18 éveseknek szóló történetek.
– Igazából nem lenne szabad Shakespeare-t néznie egy 14 évesnek, bár a szereplők csak ennyi évesek, olyan dolgokról szól, amiket felnőtteknek szántak. Ahhoz, hogy megértsenek sokkal több mindent és igazán élvezni tudjanak egy darabot, el kell jutniuk bizonyos mélységekhez, különben csak kínlódás az egész. Miközben fontos, hogy a diákok találkozzanak történetekkel, amelyeken keresztül tanulni lehet, és az élettel meg önmagunkkal lehet foglalkozni – állította.
Az a jó a történetekben és a színházi nevelésben, hogy nagyon biztonságosak. – Ha valaki bánt valakit egy osztályközösségben, arról csak úgy tudunk beszélni, hogy ki mit csinált, de ha egy történetről beszélünk, akkor nincs felelősség, nem kell elhallgatni azokat a dolgokat, amik rossz színben tüntethetnek fel – ismertette a módszer előnyeit Dunkler Réka.
A gyerekek egyénileg reflektálnak a szereplőkre és történetre, pár nappal az előadás után pedig gondolataikat, véleményüket megosztják a vezetőkkel akár rajz vagy szöveg formájában. Azonban nemcsak nekik, a tanároknak is hasznos lehet a módszer, bár ők csak szemlélők, és nem avatkozhatnak be a történésekbe, önreflexióra késztetheti őket. Szabó Janka számolt be az egyik pedagógus élményről, aki számára megrázó volt kívülről látni az eseményeket, rájönni, hogy olykor mennyire nem tudnak a gyerekekről, mennyire párhuzamosak velük, és mennyire nincs meg a megfelelő kapcsolat ahhoz, hogy a diákok el merjenek mondani bizonyos dolgokat.
A foglalkozás nem egyedi eset volt, a tervek között szerepel egy olyan előadás létrehozása is, ami ide szól, a helyi viszonyokhoz. A remények szerint májusban lesz kész. – A tematikához is van egy ötlet, de ez még bizonytalan, lehet, hogy valami teljesen más lesz – árulta el Bekő-Fóri Zenkő.