Felfüggesztik december 30-tól a Príma Press Kft. által kiadott lapok nyomtatott változatát, adta hírül közleményben az általa kiadott médiatermékek webes felületén a tulajdonos vállalkozás 2022. október 19-én, szerdán délután 5.45 körül.
Azért írtam ezt így, hogy évek múltán ne kelljen gondolkodni és keresgélni, vajon mikor történt meg ez a médiatörténeti esemény, és ne maradjunk úgy, mint az Udvarhelyi Híradóval, hogy megszűnt, és észre se vettük.
Pontosabban a szemünk láttára szűnt meg, és nincs egy határozott cezúra, ami jelezné: itt történt valami Székelyudvarhely, Erdély médiatörténetében. Vagyis van. Egy halvány, elmosódott folt a 2010-es évek végén a tudatunkban – ekkor vált napról napra (2018 júliusától az év végéig) megváltoztatva a nevet és a tartalmat regionális sajtótermékké Székelyudvarhely városának leghosszabb életű nyomtatott napilapja.
A nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva „2022. december 30-tól felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet. Az elektronikus médiumok (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában állnak.” – olvasható a sajtóközleményben.
A lapcsalád felsővezetése régóta beszél arról nyilvánosan és magánbeszélgetésekben egyaránt, hogy a nyomtatott sajtó napjai meg vannak számlálva. Demeter Szilárd, a médiatröszt ötletgazdája már évekkel ezelőtt az erdélyi 3.0-ás médiabirodalomról beszélt és a média digitalizációjáról, jelentős fejlesztésekről. Bár a digitalizációnak egész eredeti módját választották az analóg termékek felszámolásával, ennek a folyamatnak tehet a végére pontot és szolgálhat akár ürügyül is a jelenlegi gazdasági válság.
Megszűnik 2023 januárjától papíron létezni a Székelyhon, a Krónika, a Nőileg, a Heti Hirdető és az Erdélyi Napló, valamint az ezek mellékleteként forgalmazott, de a médiahirdetések portfóliójában külön is megjelenő Előretolt Helyőrség, Liget, Heti Tévéműsor, Erdélyi Gasztró, Erdélyi Sport, Hit-Vallás, Piactér, Kilátó és Látótér.
A sztori: O1G-től a Prímáig
A digitális médiabirodalom építésének és az Udvarhelyi Híradó, valamint a Príma Rádió megszűnésének folyamata azzal kezdődött, hogy Simicska Lajos akkor még Fideszes médiacézár alapítványa megszerezte az Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonjogának egy részét, majd az Udvarhelyi Híradót, Vásárhelyi, Csíki és Gyergyói Hírlapot tartalmazó lapcsalád nehéz anyagi helyzetbe került, 2017-ben csődvédelmet kért.
Hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon, azaz a lapot megmentsék, de az akkor már az O1G-én túlesett Simicska cégébe se gyúrjanak pénzt, az év decemberében 1,45 milliárd forint magyar állami támogatást pumpáltak Erdélybe, de már nem az Udvarhelyi Híradó Kft-be, hanem az addig a főtér.ro portált kiadó Erdélyi Médiatér Egyesületbe.
Átvették a Hírlapok munkatársait és felvásárolták az erdélyi médiatermékek jelentős részét, beleértve a háromszéki Székely Hírmondót, a friss fm-et, beolvasztották a Nőileget, Heti Hirdetőt, a gyergyói Fény tévét, létrehozták a kereskedelmi rádióláncot, a Radio Gagát, az eredetileg csak vásárhelyi kereskedelmi rádió nevét felvette több helyi rádió is. Említettük, hogy nincs már az udvarhelyi Príma rádió?
Nem örökre, csak nem tudni meddig?
Szüszer Róbert, a lapcsalád tartalomigazgatója telefonon elmondta, a közleményben minden benne van, amit tudnunk kell. Mentségére, nem tette le egyből a telefont, hanem válaszolt a kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy egyelőre felfüggesztésről van szó, ami nem jelenti azt, hogy örökre megszűnnek ezek a lapok nyomtatott formában. Arról azonban nem tájékoztatnak, hogy meddig tart ez a felfüggesztés.
Most azon dolgoznak, hogy átstrukturálják a trösztöt, és a következő két és fél hónapban derül az ki, hogy hogyan változik a tartalom, mennyit és hogyan visznek át a nyomtatott tartalomból a webes felületekre.
Ha nő a kiadás
Sebestyén Kinga 2014-ben alapította a Nőileg magazint, amelynek azóta is felelős kiadója, jelenleg főszerkesztője. 2018-tól azonban már nem az ő cége, hanem a Príma Press Kft. adja ki. Mivel a felvásárolt lapoknak még megvan a munkaközösségük, az eredeti identitásuk egy része, elméletileg akár más befektetők után is nézhetnének, erről kérdeztük a magazin vezetőjét.
fotó: nőileg.ro
„Meglepetésként ért bennünket is. Ugyanaz vonatkozik a Nőilegre, mint az összes többi lapra. Annyira friss ez a történet, hogy még mindenki (a felvásárolt lapok vezetősége – szerk.) gondolkodik a maga stratégiáján, hogy hogyan, merre tovább. Azért a Nőileg részéről minden lehetőséget nem vetettünk el, keressük az olvasóközösség megtartásának lehetőséget, de egyelőre, amit Szüszer mondott, az a ránk vonatkozó hivatalos álláspont – mondta telefonon.
Elbocsátások?
„Leépítésről korai bármit is mondani, de a jelek nem arra mutatnak, hogy itt hamarosan bővülés lesz, azt nyugodtan mondhatom” – fogalmazott szintén kérdésre válaszolva Szüszer. A cégnek azokon a részlegein dolgozókat, mely a nyomtatott lapok előkészítésével és olvasókhoz juttatásával foglalkozik – például a tördelőket, lapterjesztőket, kézbesítőket, és akár még a kereskedőket is – érinti közvetlenül a változás.
Arról, hogy a döntés következtében konkrétan hány személyt bocsátanak el, nem nyilatkozott a tartalomigazgató arra hivatkozva, hogy ez a szekció nem hozzá tartozik. „A három székelyföldi megyében vannak nekünk lapterjesztő munkatársaink”. Úgy tudja, hogy több mint száz alkalmazott dolgozott a terjesztői részlegen, de pontos számokat nem akart/tudott mondani.
„Lelkivilágát? Szarul érinti a munkatársakat, ez nem az a történet, ami bárkinek örömet okozna, legalábbis aki a cégnél dolgozik” – folytatta és válaszolta meg a kérdést, amely úgy kezdődött, hogy „Hogy érinti a munkatársak…”
Hogy szerzőket, tartalomban dolgozó munkatársakat érint-e a döntés, kitérő választ adott: „Most ezen dolgozunk, hogy akkor ez most mit jelent. December végéig kiderül, addig folytatódik minden”. De a pletykák szerint a „digitalizáció”-val járó elbocsátást az újságírók sem ússzák meg.
„A drákói döntésről a médiacsoport dolgozói egy nappal korábban értesültek: információink szerint Nemes László ügyvezető igazgató egy nyolcvanfős online értekezleten közölte a hírt az újságírókkal és adminisztrációs dolgozókkal. Azt, hogy emiatt kiket fognak kirúgni és kit nem, a közvetlen helyettesek fogják közölni az érintettekkel” – írja a döntésről a Magyar Hang, a szerző Lukács Csaba az erdélyi KESMÁ-nak nevezi a médiatrösztöt.
Miért nem lapoznak?
A részmunkaidősök bérterhét felemelték a teljes munkaidőben dolgozók szintjére, emelkedtek az üzemanyagárak, a papír ára tavaly október óta 100 százalékkal nőtt meg, sorolta kisebb hárítási kísérlet után Szüszer azokat a gazdasági nehézségeket, amelyekre hivatkoztak a közleményben. Arról nem tud nyilatkozni, mondta, hogy a magyarországi támogatások esetleges megcsappanása hogyan érintette a céget.
De eléggé úgy tűnik, hogy rosszul. A cég nagyrészt magyarországi támogatásokból tartotta fenn magát. A Príma Press Kft. tulajdonosa, az Erdélyi Médiatér Egyesület 2017. és 2021. között 7,45 milliárd forint támogatást, azaz akkori árfolyamon 20 millió eurónak megfelelő összeget kapott a Bethlen Gábor Alap Zrt.-n keresztül, írta meg tavaly az Átlátszó Erdély. Ez nagyjából akkora összeg, mint Székelyudvarhely éves költségvetése (100 millió lej).
Az Erdélybe érkező támogatások ugyan az előző évhez képest 2021-ben nagyon megcsappantak, mintegy az egynegyedére esett vissza az összeg 46,7 milliárdról 13,3 milliárdra, az Erdélyi Médiatér Egyesület ebből akkor még jó nagy szeletet, az összes támogatásnak mintegy egyhatodát kapta meg, 2,2 milliárd forintot. Az idén azonban még kisebbek a határon túli szervezeteknek odaítélt összegek, és nem láttuk, hogy nyert volna az Erdély Médiatér Egyesület a Bethen Gábor Alapon keresztül finanszírozást.
A hirdetések az Átlátszó Erdély számításai szerint mintegy 10 százalékát jelenthetik a lap bevételének, ami nem sok ahhoz viszonyítva, hogy a folyamat kezdetén költséghatékonyságot és már középtávon saját lábra állást ígértek. Ehhez képest most eltűnik a postaládákból pár, korábban viszonylag jól működő helyi és országos lap.
