fotó: Pál Edit Éva

A bejárati ajtóból még nem látszik semmi változás: kerítésre teregetett szőnyegek, sár, az utcán játszó bogárszemű gyerekek – a szokásos szomorú szegénység fogad a Budvár utca végén levő tömbházak körül.

A szociális központ épülete a Küküllőhöz legközelebbi tömbház földszintjén található. Egyik oldalon a költözésben levő hajléktalanszálló, balra a Caritas délutáni foglalkoztatója van. Mi balra térünk, itt viszont már szembeötlő a különbség. A tér nem lett nagyobb, továbbra is borzasztó szűk a központ folyosója, de legalább friss a meszelés a falakon, vidámabb a sárga, mint a régi kopott fehér és zöld, a padlót pedig világosabb színű linóleum borítja a régi mozaik beton helyett. A falakon friss, modern dekoráció, a központ gyerekeit ábrázoló képek. 

Csak lábzsákban mehetünk be a terembe,ahol a sarokban játékok, babakád várják a használatba vételt, a teremben pedig sajtótájékoztató zajlik. 

Ma egy éve, hogy családorvosi rendelő működtetését, baba-mama és felnőttképzési programok indítását, az iskolába járás jutalmazását és szociális mosoda nyitását tűzték ki célul. Van, ami már megvalósult, van, ami még folyamatban van: félidőhöz érkezett a Mindenki mindenkiért elnevezésű projekt. 

A felújított Budvár utcai nappali foglalkoztató központban számoltak be a Caritas munkatársai és partnerei arról, hogy áll jelenleg a projekt, aminek a célja, hogy a társadalom peremén élőkhöz forduljanak, ahogy Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója fogalmazott. 

Meg is ragadta az alkalmat, hogy megköszönje a városházának a felújítási munkálatokat, hisz így nekik több energiájuk maradt arra, hogy a gyerekekre, felnőttekre koncentrálhassanak. 

Pálfi Kinga, alpolgármester hangsúlyozta, nincs akkora szerepe a városházának a programban, mint a Caritasnak, de szívesen karolták fel a projektet, és reméli, mindig olyan vezetése lesz a városnak, aki továbbviszi és elkezdi a hasonló projekteket. Szerinte a mostani egyrészt azért működőképes, mert a munkatársak, partnerek együtt tudnak dolgozni, együtt tudnak eredményesek lenni. Minden embernek megvan a saját története, aminek van egy közös pontja, ahol elköteleződtek a hátrányos helyzetűek fejlesztés, javítása mellett. És ez az erős közös vonás, a hivatastudat, ami arra készteti őket, hogy le tudják küzdeni a nehézséget, újabb kreatívabb módszerrel próbáljanak meg továbblépni. 

Az iskolaelhagyás ellen harcolnak

A projekt eddigi konkrét eredményeit Bodó Csilla a Mindenki mindenkiért szakmai koordinátora négy részre osztotta. Mielőtt még rátért az elsőre, kiemelte, a projekt nemcsak a Budvár negyedi közösséget érinti, hanem megszólította az Éltetőkút és Termés utcák lakóit is, és néhány családot a szombatfalvi városrészről is. 

Az óvodai tevékenységekben a Kipi-kopi és Ficánka napközik voltak a parnereik. Még az iskola kezdete előtt egyhetes táborokat szerveztek a kicsik számára, aminek a célja a szociális kompetenciák fejlesztése, és annak elősegítése, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a kicsik az iskolai életbe. 

Bató Enikő és Kállai Tímea óvónők számoltak be erről: népszerű volt a tábor, nemcsak az ovisok szülei érdeklődtek, hanem olyanoké is, akik még be sem töltötték a három évet. Sikerült a gyerekek családi hátterét közben jobban megismerni, a szülőkkel is közelebbi kapcsolatba kerülni. A gyerekek pedig „megkóstolhatták” az óvodai napi rutint, így a szeptemberi „beszoktatás” eltűnt, nem sírtak. 

A tábornak az is a célja, hogy a későbbi iskolaelhagyás kockázatát csökkentse. Az iskolába járásra a nagyobbakat is bátorítják, ebben a Tompa László és a Móra Ferenc Általános Iskolák a partnerek. Máris jó eredményeik vannak, újságolta boldogan a koordinátor, van nyolc darab nyolcadikos, aki befejezte a nyolcadikot, ezt hatalmas eredményként könyvelte el. Tavaly tavasszal kezdték el a zsetonprogramot, aminek a lényege, hogy a pedagógusok jutalomban részesítik a rendszeres iskolalátogatást. Bodó Csilla szerint ebben az a jó, hogy már az otthonokban is megjelenik a jutalmazás hangsúlyossága, és eljutottak egy olyan szintre, ahol már a gyerekek akarnak iskolába járni. 

De azokról sem feledkeznek meg, akik elhagyták az iskolát

A felnőttek esetében a két legégetőbb probléma az analfabetizmus és a végzettség, ebből fakadóan pedig a munkahelyek hiánya. Ezekre próbáltak megoldást keresni, tizenhat alkalmas kompetenciafejlesztő foglalkozást szerveztek azoknak, akik legalább kijárták az általános iskolát és valamilyen szakmához értenek, de nincs hozzá megfelelő képesítésük.

Ezeket a felkészítőket a programkoordinátor tartotta, nagyon megérintette a kitartás, akarás, kitörni vágyás, amit tapasztalt. Az egyik csoport szerdán utazik Sepsiszentgyörgyre, ott egy helyi cég felkészíti őket a vizsgára, sikeres vizsga esetén pedig igazolásokat kapnak. A másik, a Termés utcai csoport felkészítése még folyamatban van. 

Többé nem kell kiteregetni a szennyest

Az összes helyiséget kimeszelték, a nyílászárókat kicserélték, a fürdőszobák új burkolatot, mosdó-és vécékagylókat kaptak, színben hozzáillő, új törülközők lógnak a szárítókon. A pici iroda is új bútorzatot kapott: öten dolgoznak benne. 

Emellett mosodai szolgáltatást is indítottak, a foglalkoztató központ egyik helyiségét mosodává alakították. Itt két mosógép és két szárítógép kapott helyet. Lehetőségük volt arra is, hogy valakit alkalmazhassanak hivatalosan, aki besegít a mosoda működtetésében, és közben takarítói feladatokat is ellát, a neve Vass Sára, ő is részt vett a kompetenciafejlesztő foglalkozásokon. Nagyon sokat tanult önmagáról is, voltak olyan alkalmak, amiken elérzékenyült – kezdi a beszámolóját a foglalkozásokról, közben most is elérzékenyül –, 12-en voltak, olyanok, mint egy nagy család. Főképp annak örül, hogy lehetőséget kapott, hogy itt dolgozhasson, mert már két éve nincs munkahelye. Ő fogja az embereket programálni, átrakja a ruhákat a mosógépből a szárítóba, megmondja, mikorra jöjjenek értük a többiek, így fog működni, meséli nekünk izgatottan a sajtótájékoztató után. 

Csütörtökön már csak a következő hét szerdára voltak helyek. De még vannak, akik idegenkednek az ötlettől, három Budvár utcai fiatalasszony is azt nyilatkozta nekünk, hogy a pokrócokat beviszik, de inkább továbbra is maguk mossák a ruháikat, még akkor is, ha a Küküllőről kell hozzá cipeljék a vizet. Szokatlan ez még nekünk, és tudunk mi mosni – jelentette ki az egyik.    

Idevarázsolni egy háziorvost

Vass Orsolya, a projekt menedzsere azt ismerteti, hogy mi az, ami még hátra van. Egy év van még a projektből, utána kell bizonyítaniuk, hogy mindaz, amit eddig összehoztak az fenntartható, igény van rá, kezdi. 

A napközis, iskolás programok folytatódnak, amelyik teremben vagyunk – a bejárat utáni első ajtó bal felől – egy új tevékenységnek ad majd helyet, márciustól indul, csoportokkal, családokkal, gyerekekkel lesz korai fejlesztés.

Az egészségügyi rendelő is készülőben van. A rendelő teljes berendezésének asztalos munkát igénylő része már el is készült, ezt a projekt finanszírozta, az eszközöket a hivatal biztosítja. Ehhez már a lista meg is van, a családorvosi rendelők minimális felszereltségét igénylő eszközökről szól, miután hétfőn elfogadták a város költségvetését, remélik a beszerzés is hamarosan megtörténik.

Remélik oda tudnak majd „varázsolni” egy háziorvost, egyelőre a céljuk az, hogy hirdethessék, egy felszerelt, befogadóképes rendelőt tudnak biztosítani a hivatallal együtt. Mindaddig általános felülvizsgálás zajlik majd itt: Anikó, a doktornéni vérnyomást, vércukrot mér és a hivatal által alkalmazott egészségügyi mediátorral, Szilviával közösen programáltatják a betegeket az orvosokhoz, küldőpapírt kérnek nekik és egészségügyi tanácsokat osztanak. 

Tervben van egy kampány jellegű egészségügyi felmérés is tavasszal a szabad ég alatt. Kétszer tíz napig fog ez tartani és a Budvár negyediek, a Termés és Éltetőkút utcaiak, illetve a szombatfalviak általános egészségügyi állapotát mérik majd fel. Külön örülnek annak, hogy lehetőségük lesz időszakos egészségügyi biztosítást nyújtani azok számára, akikről kiderül a szűrés során, hogy valami problémájuk van. 

A roma napra is készülnek kulturális programokkal. Tavaly a tolerancia nap alkalmából szakmai beszélgetéssorozatot indítottak, havonta, kéthavonta beszélgetnek különböző problémákról hátrányos helyzetű emberekkel dolgozókkal, ennek a folytatatása is tervben van, sorolta.