Sikerillata volt a január 11-i, csütörtöki sajtótájékoztatónak, amit a polgármesteri hivatal a 2014-2020-as Európai Uniós pályázati ciklus befejezésének örömére tartott. Csakhogy a siker illatának van egy utószaga, ami nem kellemes.

2023. december 12-én volt egy soron kívüli tanácsülés, ahol arról döntöttek, átvigyék-e a még be nem fejezett hat projektet a 2021–2027-es pályázati ciklusba. Ezen az ülésen a képviselőtestület megelégelte, hogy a polgármesteri hivatal nem beszél tisztán, nem hangzanak el konkrét számok, a beruházási igazgató pedig kénytelen volt engedni a nyomásnak és elmondani, hol járt akkor a pályázatok összértéke. Nos, beigazolódott az a mondás, ami az utóbbi időben kezd szállóigévé válni az üléseken: a matek nem talál.

Fotó: PÁL EDIT ÉVA

Az Orbán Balázs teremben, múlt csütörtökön tartott sajtótájékoztatón még nem látszott, hogy mennyire lóg ki a lóláb. Jelen volt Gálfi Árpád polgármester, Ölvedi Zsolt alpolgármester, Kovács Attila, a beruházási osztály igazgatója és Jakab Attila, a polgármesteri kabinet szakfelügyelője. Ez utóbbi a szakosztály megbízásából, egyben a II. Rákóczi Ferenc utcai kismobilitási projekt felelőseként ragadta magához a szót, hogy az illetékes szakosztályok nevében bemutassa az általuk elkészített prezentációt. 

Mondandóját azzal kezdte, hogy szeretnék tisztázni, mi is valójában a helyzet az EU-sprojektek körül, valóban csődbe kormányozták-e a várost, ahogy a szerintük „téves információk” szerint elhangzott. 

Hogy ne menjünk haza üres fejjel

Kaptunk egy gyorstalpalót az uniós pályázatok menetéről és történelméből. Egészen onnan, hogy 2007-ben csatlakoztunk az unióhoz. A lényeg az, hogy az Európai Unió régiókra van osztva, a térségek pedig a besorolásuk, kvázi fejlettségük alapján kapnak forrásokat. Hargita megye, így Székelyudvarhely is a Közép-romániai fejlesztési régióba esik Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna és Maros megyékkel együtt. A beszélgetés során később az is kisült, hogy a következő ciklustól a városok státusza – megyeszékhely, megyei jogú város, kisváros – alapján is különbözik a lehívható források mérete. Illetve lesz egy kompetitív keret is, amikor szabad a gazda, verseny van, mindenki pályázhat és pontozási rendszer alapján ítélik oda a pályázatokat. 

Az első pályázati ciklus Romániában a Unióhoz való csatlakozásunkkor vette kezdetét 2007-ben, ez 2013-ig tartott, aztán jött a 2014–2020-as, illetve most következik a 2021–2027-es ciklus. Van egy hároméves lemaradás, de nem csak nálunk, más európai országokban is.

Mivel az elmúlt időszakban folyamatos bírálat érte a polgármestert és a polgármesteri hivatalt amiatt, hogy a megkésett szerződéskötések, kivitelezések végett nagyon megemelkedtek az önrészek Jakab Attila tisztázni kívánta egy kicsit azt, hogy „az Európai Unió nem azért adja ezt a pénzt, mert mi szimpatikus gyerekek vagyunk, hanem azért adja, mert célokat fogalmaz meg”, amelyek megvalósításához anyagi segítséget nyújt, a projekteknek egy bizonyos százalékát állja, a többit viszont a pályázónak kell kifizetnie, ez az önrész. 

Ezen kívül egy projektben lehetnek el nem számolható költségek is, ezek az előre nem látott dolgok. Példaként felhozza a II. Rákóczi Ferenc utca felújítását, ahol a projekt az útburkolatról és a felszínről szólt, de menet közben kiderült, hogy nincs esővízelvezetés és, ha tartós útburkolatot akarnak, akkor a város büdzséjéből a Jézus-kápolnától a város végéig ki kell építeni, a Petrom benzinkúttól a Budvár utcáig fel kell újítani a rendszert.

A COVID-19 világjárvány és a szomszédos orosz-ukrán konfliktus folyamatosan felfele viszi az építő- és az üzemanyagárakat, a munkások bére is emelkedik. Országos szinten a világjárvány ideje alatt rengeteg szerződést felbontottak a kivitelezők az áremelkedések miatt. Aztán született egy kormányhatározat arra, hogy a megemelkedett árakhoz viszonyítva újra lehessen értékelni a szerződéseket, illetve a még le nem szerződött projektek értékét is, sorolja Jakab. 

Távolitól a város háza tája fele

A 2014–2020-as ciklusban Székelyudvarhely 13 pályázatot nyert meg, amelyek összértéke 145 millió lej (mintegy 30 millió euró). Ebből 9-91 százalék arányban, 13 millió lej a város, 131 millió pedig az EU hozzájárulása – magyarázta Jakab Attila. 

Az idei évben rekordnagyságú, 85 millió lej lett a város beruházási eredménye, ebből 82 millió uniós forrásokból valósult meg, összehasonlításképp a beruházásokra fordított összeg átlagosan évi 10 millió lej volt. Kiemelkedő év volt  2015. és a 2016., amikor 19 és 21 millió lejt használtak erre a célra. Azt nem mondta el, de a matek kiadja, hogy a ciklus előző éveiben valószínűleg negatív csúcsokat kergettek, amikor összesen 9 millió lejt hívtak le. 

Hozzátette, az idén kaptak előfinanszírozásként 63 millió lejt, a város viszont elköltött 82 milliót. „A 82 millió lejből a pályázati arányok szerint 8 millió 440 ezer lejt a saját pénzünkből kellett kifizetnünk, és így gyakorlatilag még lesz egy 10 millió 400 ezer lej, amit még kell adjanak.”

A 145 millió lejes leszerződött finaszírozási keretből 91 milliót sikerült eddig felhasználni, ami 65 százalékot jelent, tudtuk meg. S bár lejárt a ciklus, a különbözet, a több mint 50 millió lej nem veszett el, a város folytathatja a projekteket – jelentették be. 

Elköltjük a jövőt?

Az már más kérdés, hogy milyen feltételekkel folytathatjuk. Jakab Attila tulajdon szájával mondta el, ugyanazzal, amelyikkel kvázi lehazugozta az uh.ro egyes véleményanyagainak szerzőit, hogy nem a ‘23 decemberében véget ért ciklus, hanem az utána következő keretéből fogja az Unió állni. Ami azt jelenti, hogy a következő ciklus 50 milliós pályázati kerete kvázi el van már költve, arra nem pályázhatunk. Udvarhely esetében a következő ciklus fix kerete 10 millió euró. Ez éppen annyi, mint amennyit nem sikerült elkölteni. Ez a pénz visszamegy Brüsszelbe, ahogy megkeresésünkre Derzsi László pályázati szakértő válaszolt.

Még nem 100 százalékos, de több mint valószínű, hogy a következő ciklusból veszik el az összeget, erre a folyamatra ugyanis nincs még bevett procedúra, mivel az előző ciklus végén nem lehetett átvinni a projekteket. Ez egy kivételes helyzet, hogy Románia úgy döntött, hogy át lehet vinni őket, és az új ciklusból lehet finanszírozni, de hogy ez hogyan és milyen formában fog megtörténni, még most alakul ki, válaszolta kérdésünkre Derzsi.

Ha így lesz, akkor nem saját zsebből fizetjük az összegeket, de a következő lehetséges beruházásainkat kaszáltuk el. Nem beszélve arról, hogy elkötelezte a város magát. A projekteket, ha bevállalta a város, mindenképp végre kell határidőig hajtani, akár hitelből is, bármekkorára is növekedjenek időközben, különben vissza kell az eddig elköltött pénzt is adni. 

Lássuk a medvét

A már említett 13 projektből: