Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő az új igazságügyi törvényeket, azaz: a bírák és ügyészek jogállásának törvényét, az igazságszolgáltatás megszervezésének törvényét és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) törvényét. A szenátus október 17-én fogadta el döntő házként a három igazságügyi törvényt.
Az igazságügyi törvényeket korábban a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Románok Egyesüléséért Szövetség és a Nép Ügyvédje is megtámadta az alkotmánybíróságon, de óvásaikat elutasították. Október 20-án Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy ha az igazságügyi törvények kiállják az alkotmányosság próbáját, ki fogja hirdetni ezeket a jogszabályokat.
Mi változott?
Egyrészt nem számít fegyelmi vétségnek többé, ha „nyilvánvaló és indokolatlan módon” figyelmen kívül hagyják az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az alkotmánybíróság, valamint a legfelsőbb bíróság határozatait a jogorvoslati és jogegységesítési eljárások során.
Egy másik változás a versenyvizsgákkal, kinevezésekkel kapcsolatos: a legfelsőbb bíróságra a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által szervezett versenyvizsgával lehet felvételt nyerni. A legfelsőbb bíróságot az elnök, két alelnök és egy vezetőtestület irányítja. A CSM testületébe azokat a bírákat és ügyészeket lehet beválasztani, akik legalább hétéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és az utóbbi három évben nem részesültek fegyelmi szankcióban.
A bírák és ügyészek versenyvizsgáin pontegyenlőség esetén a nagyobb szakmai tapasztalatú pályázó van előnyben. Azoknak a megyéknek, illetve településeknek a bíróságain és ügyészségein, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya legalább 50 százalék, pontegyenlőség esetén a kisebbség nyelvét beszélő jelöltnek van előnye a versenyvizsgán – olvasható a törvényben.
Illetve ezentúl minősített elektronikus aláírással is kibocsáthatók a bírósági határozatok. Az országos elektronikus bírósági irattárat 2024. január elsejétől helyezik üzembe.
