Zakariás Zoltán a küldöttgyűlésen. Fotó: EMSZ
Zakariás Zoltán udvarhelyszéki parlamenti képviselőt választották meg az – EMNP és MPP fúziójából alakult – Erdélyi Magyar Szövetség elnökének március 18-án, a párt első országos küldöttgyűlésén, amelyet a székelykeresztúri Lukács András Sportcsarnokban tartottak. A tisztújításra azért volt szükség, mert az EMSZ korábbi elnöke, Mezei János januárban lemondott, miután jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A gyűlésen – ellenjelöltek nélkül – elnökhelyettesnek Kátai Attilát, alelnököknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották meg.
A küldöttek “elsöprő többséggel” elfogadták az EMSZ új szimbólumát is, mely egy piros-fekete korongon szereplő ezüst színű, nyolcágú csillagból és egy félholdból áll. Nem őrizték meg tehát az MPP fenyőjét, de így is elég székelyesre sikeredett.
Érdeklődésünkre az új elnök elmondta: a jelöléseket a területi küldöttgyűlések tették meg az elmúlt hetekben, az elnöki tisztségre legalább négy terület támogatására volt szükség, őt “6-7” is támogatta, köztük sajátja, az udvarhelyszéki. A 124 jelenlévő küldöttől 101 igen, 22 nem szavazatot és 1 tartózkodást kapott egyedüli jelöltként. Az eredetileg néppártos Zakariás nem tudja, és nem is foglalkoztatja őt, hogy pontosan kik lehettek azok, akik nem támogatták, szerinte ezek elszórt, nem egy adott területről érkező szavazatok, amelyek a volt MPP-s és EMNP-s sorokból is érkezhettek. A többi tisztségnél is voltak ellenszavazatok, ő úgy értékelte, hogy ez “teljesen rendben van”, mindazonáltal az elkövetkező két évben nekik is szeretné bizonyítani alkalmasságát.
Személyesen úgy látja, viszonylag jó egység alakult ki a két pártból az elmúlt két évben, de az elnökségnek kell még dolgoznia rajta, mert még friss a fúzió, főleg ott, “ahol voltak nézeteltérések” (az udvarhelyiről itt írtunk). Elnökként Zakariás elsődleges célja, hogy az EMSZ a 2024-es önkormányzati választásokon jobb eredményt érjen el, mint 2020-ban, mert továbbra is az önkormányzatiságban látják azt a színtért, amely nem csak reálpolitikai, hanem ideológiai megfontolásból is elsődleges számukra. Az EMSZ számára az a prioritás, hogy erős önkormányzataink legyenek, amelyek képesek az önrendelkezésre, amint erre átfogó jogi keret születik.
Az autonómia elérését Zakariás továbbra is az országos képviseleten keresztül tartja elérhetőnek, ezért reméli, hogy az RMDSZ-el sikerül egyezségre jutni a parlamenti választásokon (mandátumszámot nem mondott), még ha – két év után – be is látja, hogy ez szűkös mozgásteret jelent számukra. Kollégájával, Kulcsár-Terza Józseffel elsősorban azon vannak, hogy a EMSZ-es önkormányzatoknak is segítsenek Bukarestben, illetve minden törvénytervezetnél arra ügyelnek, hogy ne szűkítsék a helyi hatásköröket. Bár az EMSZ fenntartja az autonómia ügyét, előrevitelében már nem annyira optimista Zakariás sem, egyrészt mert nem látja kedvezőnek a román közvéleményt, másrészt az RMDSZ sem vállalja fel az ügyet nyíltan, még ha “egyes kollégák” elvileg támogatják is.
A másik nagy ügy, a kisebbségi törvénytervezet pedig hiába a kormányprogram része, Zakariás úgy látja, hogy az RMDSZ elszalasztotta az első év lehetőségét, most már a kabinetcsere a prioritás a koalícióban, és különben sem elég erős az alkupozíciója, mert nélküle is megvolna a többség. Egyébként is úgy gondolja, hogy a 2005-ös kisebbségi törvénytervezet jelentős újragondolásra szorul, ehhez pedig egy szélesebb körű konzultációra volna szükség, bevonva a teljes erdélyi magyar társadalmat.
Ami a Néppárt háttérhálózatának, a Demokrácia Központok megszűnését illeti, Zakariás úgy értékeli, hogy ez inkább logisztikai kiesést (irodahelyiségek) jelent, amit tudnak pótolni, mintsem pénzügyit, mert az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénzéből maga a Néppárt nem részesült. Eddig is tagdíjakból, támogatásokból tartották fenn a pártot, igyekeznek újakat is szerezni, “minden irányba”, a magyar kormánnyal is fognak tárgyalni ez ügyben, válaszolta.
Azt a kérdésünket, hogy a megcsappant méretei és forrásai ellenére mégis miben és hogyan tudnak még valós alternatívát jelenteni az RMDSZ-el szemben, Zakariás tendenciózusnak nevezte. Azzal érvelt, hogy “az EMSZ méretei nőttek, sok új fiatal van, és sok olyan volt kolléga aktív visszatérésére is számítunk, akik az elmúlt években háttérbe vonultak, főleg a helyi nézeteltérések és konfliktusok miatt; a forrásokkal kapcsolatban pedig részletesen kifejtettem, hogy milyen (kis) mértékben érintette a pártot az EMNT forrásainak megvonása. Innentől kezdve az alternatíva az önkormányzatok szintjén igenis valós, jóval több helyen, mint 2020-ban”. De hogy konkrétan milyen politikát, értéket, eszmét fed az “igenis valós alternatíva”, a második írásos kérdezésre sem érkezett válasz.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt 2020-ban döntött a fúzió mellett, ám az Erdélyi Magyar Szövetség bírósági bejegyzése csak 2022 novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, 2020 decemberében két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
A helyi választásokon azonban folyamatosan romlanak az eredményeik, a 2020-as összefogás ellenére is. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 10 polgármesteri tisztséget, 312 helyi, 7 megyei tanácsosi mandátumot szerzett a 2020-as önkormányzati választásokon, míg négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Párt (MPP) egyedül 13, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) koalícióban pedig két polgármesteri tisztséget szerzett, az EMNP-nek 207, az MPP-nek 158 képviselője volt a helyi testületekben. (az adatok forrását itt találod).
