Antal Lóránt sajtótájékoztatón jelenti be indulási szándékát a 2020-as parlamenti választásokon

fotó: GÁL ELŐD

Szerdán rangsorolta a Hargita Megyei Egyeztető Tanács – röviden HET – a megyei képviselő- és szenátorjelölteket a december 6-ára kitűzott parlamenti választásokra.

Hargita megyéből két szenátor- és öt képviselőjelölt szokott bejutni a parlamentbe, az RMDSZ-nél a rangsorolást a széki szervezetek lakosság- és területarányának figyelembevételével végzik.

A hagyomány az utóbbi választások alkalmával az volt, hogy első helyen az udvarhelyszéki, másodikon a csíkszéki és harmadik helyen a gyergyói szenátorjelölt szerepelt, így Gyergyószék felsőházi képviselete is a csíkszéki és az udvarhelyszéki honatyákra hárult.

A képviselők rangsora úgy alakult, hogy az első és harmadik helyet Csíkszék jelöltje foglalta el, a másodikon gyergyói, a negyedik és ötödik helyeken udvarhelyszéki jelöltek következtek.

Idén némileg változott a rangsor:

a listán az első szenátori helyre Tánczos Barna csíkszéki jelölt került, a másodikra Antal Lóránt. A képviselőjelölteknél maradt a 2016-os bejutási sorrend: Kelemen Hunor (Csíkszék), Bende Sándor (Gyergyószék), Hajdú Gábor (Csíkszék), Ladányi László Zsolt (Udvarhelyszék) és Sebestyén Csaba (Udvarhelyszék) szerepelnek a lista első öt helyén.

A hagyomány szerint 2000-ig négyévente Csíkszék és Udvarhelyszék közt váltakozott a szenátorok bejutási sorrendje, 2000 után azonban folyamatosan Verestóy Attila vezette a megyei listát, magyarázta kérdésünkre Bíró Barna Botond udvarhelyszéki elnök, hogy miért került most első helyre Tánczos. Hozzátette: ez szerinte nem annyira lényeges változás, mindkét hely esélyesnek számít.

A képviselőjelöltek rangsora még változhat annak függvényében, hogy az RMDSZ országos vezetése köt-e valamilyen egyezséget az EMSZ-szel a választásokra, így Sebestyén Csaba ötödik helye a listán egyelőre még nem tekinthető biztosnak, fogalmazott Bíró. A végleges sorrend a Szövetségi Állandó Tanács pénteki döntése után alakul ki, ha változás történik, jelentkezünk.

50 ezer szavazatra nem lehet legyinteni

Mezei János, az MPP elnöke, az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke azt nyilatkozta megkeresésünkre, hogy jelen pillanatban is Kolozsvár fele tartanak, hogy a harmadik tárgyaláson részt vegyenek az RMDSZ-szel. „Mi egy általános és hosszútávú megállapodásban vagyunk érdekeltek” – mondta. Nem a politikai pozíciók megerősítéséért küzdenek, hanem a magyar érdekek, a magyar közösség hatékonyabb képviseletéért, az önkormányzatokban együttműködve, az utóbbi időben tapasztalt elnyomás ellen együtt harcoljanak – jelentette ki, majd hozzátette: „– Fontos az, hogy a parlamenti pozíciókban együttműködés legyen, és azokkal megoldásokat, eredményeket tudjunk elérni”.

Mezei János az MPP elnöke a két párt egyesüléséről szóló januári döntéshozáskor

fotó: EGYED UFÓ ZOLTÁN

Na meg azért is küzdenek, hogy azokat az önkormányzatokat, ahol nem az RMDSZ, hanem más párt nyert, ne diszkriminálja anyagi vagy más szempontból a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem egyenlő elbánásban részesüljenek. „– A beruházásokkal, pályázatokkal támogassák egyenlő módon az önkormányzatokat, legyen együttműködés a magyar minimumban, ami az autonómiát illeti, és együttműködés a román elnyomás ellen” – nyilatkozta.

Megkérdeztük, hogy ez a törekvésük kizárólag az EMSZ által vezetett településekre érvényes-e, vagy más pártok által megnyert önkormányzatokra is gondoltak, Mezei azt válaszolta, hogy az EMSZ képviselőiként csak az EMSZ-es önkormányzatokért szállhatnak síkra.

Igényeik írásos benyújtása után két alkalommal találkoztak személyesen a két (három) politikai alakulat vezetői, Mezei János azt reméli, csütörtökön sikerül véglegesíteni a megállapodást. „Valóban nem vagyunk könnyű tárgyalófél, mint ahogy az RMDSZ sem az, az eredmények tükrében nehezebb is a megállapodás, de 50 ezer szavazatra nem lehet legyinteni, egy súlyt képez az erdélyi politikában. Mi is tartozunk a ránk szavazóknak”.

Az Erdélyi Magyar Szövetség egyelőre az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt választási szövetségeként tárgyal az RMDSZ-szel, mivel a parlamenti választásokig nem tudják bejegyeztetni az összeolvadás nyomán létrejövő pártot. A végleges egyesülés folyamatban van, a választmány döntése megvan róla, most állítják össze jogászaik a dokumentációt, és számításaik szerint jövő tavasszal történhet meg az összeolvadás – válaszolta arra a kérdésre a pártelnök, hogy milyen minőségben vesznek részt a tárgyalásokon és a parlamenti választásokon. Konkrét feleletet arra, hogy indít-e külön jelölteket az EMSZ, nem kaptunk.

Büntibe kerülnek a fiatalok?

Az udvarhelyszéki RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a 2016-os jelöltállítási algoritmust szeretnék idén is, kérik az országos vezetőséget, ne büntesse a területi szervezetet az elvesztett polgármesteri tisztségekért. 2016-ban ugyanis Székelyudvarhelyt és Szentegyházát vesztette el a szövetség. Akkor többen úgy értékelték, az országos RMDSZ azzal bünteti Udvarhelyszéket a veszteség miatt, hogy az MPP-s Bíró Zsoltot és a szórvány jelöltjét, Benedek Zakariást ejtőernyőzteti ide. Végül Benedek Zakariás maradt, Bírót Marosszéken indították, és a szavazatok visszaosztásából másodikként bejutott Sebestyén Csaba is.

Bíró Barna Botond az udvarhelyszéki RMDSZ jelöltjeinek rangsoroló választmányi ülésén

fotó: PÁL EDIT ÉVA

Idén nemhogy nem sikerült visszaszerezni a két települést, de a harmadik udvarhelyszéki város, Székelykeresztúr is az ellenzék kezére került, ezért tartott Bíró Barna Botond attól, hogy ezúttal is csattan a bársonyostor az udvarhelyszéki RMDSZ-en.