A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése az utóbbi években elképesztő ütemet diktált, és egyre több ember fantáziáját mozgatja meg. Egy-egy meghökkentő újítás után rendszerint előkerülnek a kérdések, vagy inkább félelmek: mi lesz a munkáinkkal, hány év kell még ahhoz, hogy ne lehessen megkülönböztetni a robotokat az emberektől, mikor fog fellázadni a mesterséges intelligencia. Utoljára például egy humanoid robotról készült videó alatt találkoztam a jelenséggel.
A Clone Robotics videója az ötvenmilliós nézettséget is meghaladta az X-en, amiben egy arctalan, fehér színű, erősen emberszerű test lóg egy szerkezetről, lábai, kezei jobbra-balra járnak, mintha csak valaki edzés után próbálná kinyújtóztatni őket. Mintha egy sci-fi részlet lenne, még a sejtelmes zene is erre erősít rá, amit alávágtak.
A Protoclone nevű robot az első olyan android, amely rendelkezik mesterséges izmokkal és csontokkal, és képes emberi mozdulatokat szimulálni, sokakra hatással volt a hozzászólások szerint: „felkavaró”, „ijesztő”, „rémálom”, jellemezték többen is, egyeseket a Terminatorra vagy a Westworld című sorozatra emlékeztett a robot. Bevallom, nekem is támadt egy olyan érzésem, mintha mondjuk a Black Mirror egyik részében lennénk. Azon kezdtem el gondolkodni, ha az utóbbi pár évben ilyen látványos fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia, vajon hogy fog kinézni az életünk pár év múlva.
Meg is kérdeztem a ChatGPT-t:
Szerinte az elkövetkező egy évben az AI fejlődése tovább gyorsul, és még inkább beépül a mindennapi életünkbe. Az ügyfélszolgálatok, tartalomgyártás és programozás terén egyre kifinomultabb eszközök jelennek meg, amelyek képesek lesznek gyorsan és hatékonyan támogatni az emberek munkáját. Az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú rendszerek, amelyek személyre szabott tanulási élményt kínálnak, míg az egészségügyben az AI-támogatott diagnosztikai megoldások egyre pontosabbá és elérhetőbbé válnak. Ezzel párhuzamosan egyre több ország foglalkozik az AI szabályozásával, hogy kezeljék az ezzel járó etikai és biztonsági kihívásokat.
Öt év múlva már jelentősebb változások várhatóak. Az AI-alapú automatizáció sok iparágban megkerülhetetlenné válik, és bár új munkahelyek is létrejönnek, számos hagyományos szakma háttérbe szorulhat. Akár rövidebb munkahét is elképzelhető, mert kevesebb emberi munkaórára lesz szükség. Az önvezető járművek szélesebb körű elterjedése is valószínű, különösen a városi közlekedésben és a logisztikai iparban. Az AI kreatív területeken is egyre versenyképesebb lesz, például zene, képzőművészet és írás terén, ami felveti a kérdést, hogy hol húzódik a határ ember és gép között. Ugyanakkor az emberi interakciót igénylő szakmák, mint a pszichológia, pedagógia vagy szociális munka, továbbra is fontosak maradnak, mivel az AI bár egyre fejlettebb, az érzelmi intelligenciában és az empátiában még mindig korlátokba ütközik.
Tíz év múlva az AI-alapú rendszerek már annyira fejlettek lehetnek, hogy az emberek munkájának jelentős részét átveszik, különösen az adatelemzés, jogi tanácsadás vagy akár orvosi diagnózisok terén. A mesterséges intelligencia nemcsak segíteni fogja, hanem bizonyos esetekben teljesen kiválthatja az embereket bizonyos munkakörökben. Az ember-gép együttműködés egyre szorosabb lesz, és várhatóan elterjednek a fejlett AI-asszisztensek, amelyek egyéni preferenciák és szokások alapján működnek. Az egészségügyi szektorban a prediktív AI-alapú rendszerek segíthetnek a betegségek korai felismerésében és akár személyre szabott kezelési javaslatokat is adhatnak. A társadalom szempontjából azonban komoly kihívások is felmerülnek, például az adatvédelem, a félretájékoztatás és az AI-alapú manipuláció kérdései.
Húsz év múlva az AI már annyira fejlett lehet, hogy akár az általános mesterséges intelligencia (AGI) küszöbére is eljuthatunk, vagyis olyan rendszerek jelenhetnek meg, amelyek képesek az emberi szintű gondolkodásra és tanulásra. Ez radikálisan átalakíthatja a munkaerőpiacot, hiszen az AI nemcsak specifikus feladatokat lát majd el, hanem komplex problémamegoldásra és önálló döntéshozatalra is képes lesz. Az emberi élet meghosszabbítása és az orvostudomány fejlődése is felgyorsulhat, akár olyan szinten, hogy az öregedési folyamat lelassítása vagy visszafordítása is lehetségessé válik. Ugyanakkor komoly filozófiai és etikai kérdések is felmerülnek majd: milyen jogokkal rendelkezik egy szuperintelligens AI? Hogyan biztosítjuk, hogy az emberiség érdekeit szolgálja?
Ilyen lesz Udvrhely az AI szerint 50 év múlva
Ötven év múlva már egy olyan világot képzelhetünk el, ahol az AI teljesen átalakította az élet minden területét. Az emberi munka egyes területeken talán teljesen megszűnik, és a gazdasági rendszerek is alkalmazkodni fognak egy olyan valósághoz, ahol az embereknek már nem kell dolgozniuk a megélhetésért. A mesterséges intelligencia fizikai megjelenése is jelentős változásokon mehet keresztül: fejlett humanoid robotok vagy akár közvetlen agy-gép interfészek jelenhetnek meg, amelyek egyesítik az emberi tudatot és az AI képességeit. Az űrkutatásban is nagy áttörések várhatóak, hiszen az AI által vezérelt rendszerek sokkal hatékonyabban fedezhetnek fel távoli bolygókat, és akár az emberiség más égitesteken való megtelepedését is elősegíthetik.
Száz év múlva az AI annyira fejlett lehet, hogy teljesen új civilizációs paradigmák jelenhetnek meg. A tudományos és technológiai fejlődés exponenciális ütemben zajlik majd, és akár a tudat digitalizálása, az ember és gép közötti teljes szimbiózis vagy az emberiség biológiai határainak kitolása is megvalósulhat. Egyes jövőkutatók szerint a mesterséges intelligencia és az emberiség kapcsolata addigra olyan mértékben átalakulhat, hogy a jelenlegi társadalmi struktúrák teljesen felbomlanak, és egy új, AI által támogatott civilizáció jön létre.
De vajon tényleg van okunk aggodalomra?
Vajon milyen irányba tart az AI a következő években? Hogyan befolyásolja majd a mindennapjainkat, elveszi-e majd a munkánkat? A témáról egy szakértőt is megkérdeztünk, Imets Tamással, a Minyma Technologies és Quino alapítójával és vezetőjével beszélgettünk, aki csapatával olyan AI megoldásokon dolgozik, melyek a diákokat segítik tanulmányaikban és személyes fejlődésükben.
Interjúalanyunk nagyon sok science-fiction könyvet olvasott: az új kedvence a Project Hail Mary, de a Star Wars, a Neuromancer, vagy a Blade Runner könyvváltozata a Do Androids Dream of Electric Sheep? is kedves számára. Már gyerekkora óta érdeklődik az adattudomány és a mesterséges intelligencia iránt.
Középiskolában egy egyszerű AI-rendszert épített, ami képes volt kivonatolni a román nyelvű szövegeket, megkönnyítve ezzel az érettségire való felkészülést. A későbbiekben ebből a személyes problémamegoldásból nőtte ki magát az oktatási célú AI-termékük, a Quino, amely bármilyen feltöltött dokumentumból interaktív tanulási leckéket generál.
Már mindenhol ott van az AI
„Mára már annyira körülvesz minket ez az egész tech, hogy szinte észre se vesszük, hogy mikor használjuk” – ugrik az időben, egész a napjainkhoz.
Ő maga is rendszeresen alkalmazza a legújabb AI-eszközöket, főként a Claude-ot használja, szerinte az a legokosabb és célszerűbb számára, programozási projektekben, email-fogalmazásnál használja. De ma mindenhol ott van a mesterséges intelligencia: például egy egyszerű képfelismerési funkcióknál is jelen van, emlékeztet.
Ha 2020-ból utaznál, meglepődnél
„Egy nagyon gyorsan változó folyamatban vagyunk jelenleg, hogyha 2020-ból ideutazol, 2025 februárjába, akkor valószínűleg egy hatalmas sokk, hogy mi történt” – éppen ezért, azaz a technológiai haladás gyorsasága miatt néha nehéz megmondani, mi számít igazán áttörésnek. Tamás a legfontosabb mérföldkőnek kis gondolkodás után a Transformer Architerure megjelenését emeli ki, amelyet a Google kutatói fejlesztettek ki. „Ez az a neruális hálózat, ami rendelkezik figyelmi mechanizmussal, attól ilyen ügyesek a mai AI-modellek.”
Emellett lenyűgözőnek tartja a legújabb fejlesztéseket is: „A Claude 3.7 Sonnet modellje elképesztően okos lett.” Egy hétvége alatt sikerült egy teljes webalkalmazást építenie úgy, hogy nem volt korábban tapasztalata az adott front-end technológiában – ez Tamás szerint rendkívül sokkoló.
Tényleg átveszi az AI az irányítást?
Az emberek gyakran félreértik a mesterséges intelligencia működését, és sokszor összekeverik a valóságot a sci-fi filmek világával. Az AI-tól való félelem, amelyet az önálló, emberellenes gépek uralma körüli ábrázolások táplálnak, valójában nem alapul valós technológiai veszélyeken. A mesterséges intelligencia, amit napjainkban használunk, csak válaszokat ad arra, amit az ember kér tőle.
„Amikor azt halljuk, hogy az AI átveszi a hatalmat, és hasonló Terminátor-szerű gondolatok merülnek fel, az egyik alapítótársammal fogjuk a fejünket” – mondja Imets Tamás, aki nem érti, miért kell ilyen félrevezető elméletekkel megtölteni az internetet.
Ez a félreértés gyakran abból fakad, hogy a sci-fi világában a gépek gyakran emberi érzelmekkel vagy ambíciókkal rendelkeznek, amelyek az emberek számára fenyegetővé válnak. Ehhez képest napjaink AI-modelljei nem önállóan cselekvő rendszerek, hanem csak akkor adnak választ, ha inputot kapnak. Nincs saját akaratuk vagy céljuk, és nincsenek interakcióban folyamatosan a külvilággal.
„Lehet, hogy a későbbiekben kitalálnak az emberek olyant, ami tud ilyent is. Sőt, elég valószínűleg tartom egy adott ponton lesz, de még nem most lesz” – nyugtat meg mindenkit egyelőre.
A munkahelyek jövője – mi változik, és mi nem?
Ami pedig a munkahelyek elvesztését illeti, úgy véli, hogy a történelem ismétli önmagát.
