Lassan kolbászolnak az autósorok a hasonló illatú csíkszentsimoni sörgyárudvar felé. Az autókból meghitt és ünnepélyes tekintetek csapódnak az aszfalt egyre forrósodó porába, életreszóló élményekkel gazdagodni igyekeznek a nemzetépítő söröskupak-tulajdonosok. Senki nem nyomul, senki nem előzi idegbajosan a végeérhetetlen kocsisort a szembejövő sávon, ó, nem.
A megemlékezés gyertyalángjai gyúlnak meg szívünkben, mikor visszaemlékszünk arra a sorsdöntő pillanatra, melyben Borboly Csaba (aki azóta saját szerszámját vette a kezébe, cuki videó itt), a magyar kormánnyal összefogva, hittel és reménnyel töltötte meg népünk szívét, nemzetiségi ügynek deklarálva sörgyárunk marketingkampányát, leigázva a holland multi ötfejű vörös, azt a csillagát nekije! Majd arra a szent szekundumra, amikor ráébredtek, hogy a sörgyár megvédése nemcsak jövedelmezőbb, hanem a nép körében is sokkal népszerűbb, mint iskoláink látvány-megvédése, és nekiálltak egy új világ megépítésének. Egy Bolyai-idézettel élve: a semmiből egy új, más világot teremtettek. És íme, itt állunk ezen csodás új világ kapuján, szépen sorban a vasrácsok között, izgatottabban, mint iskolakezdéskor.
Hálával szívünkben álltunk be a jelentéktelen méretű kétórás sorba, mely egy kupakbeváltás és egy urnamegközelítő, test-a-testhez összemelegedős before-party után a gyárudvarba vezet, ahol többszörös választási lehetőség kedvezményezettjei lehetünk Lénárd András nemzeti hősünk fővédnöksége alatt. Ez már az új, demokratikusabb világ csírájának az első lenyomata.
Az új választás sikerét hivatott hirdetni ez a végeláthatatlan egybefüggő sor, mely már nem is csak egy sor, hanem inkább egy egybefüggő népakarat, mely összeköti, és teljesen kitölti az asztalok és a sörcsapok közötti teret. A választás szabadságát dicséri az a hozsánna-megnyilatkoztatás, miszerint minden szabad polgár választhat, hogy ezen élményszerű egyórás fullkontakt mérkőzés végén miben részesüljön: egy pohár nemzetközi visszhangú sikersörben, egy szép fényes, a népegészség érdekében parciálisan húsmentesített kolbászban, vagy egy szimbolikusan söröspohárba felszolgált fuszulykafőzelékben. Én a legutóbbira szavazok, és habár a sornak nevezett emberhalmaz kiállása után pontosan előttem fogy el az áhított anyag, mégis sikerül többedmagammal részesülnöm a szent fuszuly áldásából, mikor egy kifele úszó felebarátom megszán minket, és többünket is részesít agapéjából. A mellettem állónak több adatik, a mellére, nekem csak a nadrágom kap belőle, de mégis oly hálás vagyok, mintha az egész fejemet alámerítették volna az új világ keresztvizében.
Nagyon jó a buli, hazudik, aki azt állítja, hogy nem élvezte, kiment és hazament. Azok is hazudnak, akik azt állítják, hogy egy adott pillanatban lezárták a bejutást és kihirdették Facebook-on, hogy megtelt a gyárudvar. Mutassa meg valaki azt a bejegyzést! Ugye, hogy nincs? Ez csak az migránspárti ellenzéki média koholmánya, akik irigyek, hogy mi milyen jól szórakozunk. Tényleg csodálatos ez a nap. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy időközben lepecsételtettem a kezem és kisétáltam az autóhoz, ahol éhségemben berágtam egy csomag tartalék kekszet, és ittam pár korty finom szejkevizet. Fújj, ki iszik vizet, mikor ingyen ömlik a sör? És mivel nem voltam kekszezni az autónál, nem, nem látom útközben, hogy a sarki boltnál hatalmas sorok állnak, hogy megvehessék pénzért a sört, és azokat a távolodó embertömegeket sem látom, akik a multiholland Ciuc sörrel a kezükben igyekeznek valamelyik városi vendéglőbe, hogy megegyenek valamit. Szeredában a vendéglők és a bevásárlóközpontok nincsenek dugig sáskaéhes emberekkel, és a Petőfi utcán végighaladva nem mindenki beszél a sörösbuli kudarcáról, ezek csak rosszindulatú városi legendák. Hogy mennyi irigy ember van ezen a világon, akinek fáj a más sikere! S az sem igaz, hogy a szentsimoni polgármesternek az akárkicsodája nyerte az egyik hibridautót.
Aki Magyarországról vagy Kárpátaljáról jön, és nem jut be, habár ilyen nem is fordulhatott elő, hogy valaki nem tudott bemenni, nem okolja a sörgyárat csalódásáért, és nem pisálja le a sörgyár óriásplakátját, hanem hálás, hogy önmagába tekinthet és elmondhat egy őszinte én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkemet, a be nem váltott kupakjait az önmegtartóztatás oltárán felajánlva a Szentléleknek és Böjte Csaba árváinak.
Az ember szíve örömkönnyekkel telik meg, mikor a gyönyörű Simó Annamária szájából a soktízezres tapséhes közönség füle láttára felharsan a „Csíki sör / Értéket képvisel” kezdetű strófa. És az is megható, amint Tófalvi Éva síbottal turkálja a hatalmas tombolásládát, hisz mindenki, aki értéket képvisel ebben az országban, társult ehhez az új nemzeti ügyhöz.
Tagadom, hogy azért jöttem volna el este a koncert előtt, mert már harmadszor kötöttek belém illuminált lökdösődő igazságharcosok, és anyukám megígértette velem, hogy vigyázok magamra. Azért jöttem csak el, mert túl jól telt a buli. Egy ugyanott művelődő barátomnak sem azért lett kék alapon vérmes a szeme, mert részeg tuskók bántalmazták, hanem azért, mert például, amint hazaért, leesett a lépcsőn. Vagy, még jobb, a felesége ütötte meg a Csíki sörre való féltékenységének selymes rohamában. Igen, a női emancipáció a hibás, nem a nemzeti alkohol.
Szép volt, mesebeli volt, bármikor visszamennék. Éljen a Csíki Sör, nemzetünk megmentője. Csíki Sör! Csíki Sör! Csíki Sör!
A június eleji úzvölgyi kudarc közben-után sokan mondogatták, hogy sokkoló, mennyire nem lehet kimozdítani az embereket egy nemzeti ügy érdekében. Tévedtek. Íme, egy igazi nemzeti ügy érdekében tízezrek kelnek útra a Kárpát-medence minden szegletéből, és hajlandóak szenvedni, hajlandóak feláldozni időt, pénzt, kényelmet. Az új Székelyföld készen áll, megérkezett ma hozzánk. Képes és videós beszámolómat nemzetről, hazáról, magyarságról szóló idézetekkel tettem hazafiasabbá, mert láttam, hogy a Csíki Sörnél szeretik a Wass Albert-idézeteket.
Az ember vándor, de nem magányosan vándorol. Együtt megyünk az úton.
Kozma Imre
A nép is olyan, mint a gyermek: tettekből ért.
Márton Áron
Szabad nép voltunk, senkitől sem függő, nagy, erős nemzet. Talán többet nem leszünk azok soha. De úgy végeztük, ahogy illik, ahogy kell: csatával végeztük, szép csatával.
Wass Albert
Mindenki be van börtönözve a saját fejébe, mondom neked. És rázzuk a rácsokat naphosszat. Néha ki akarsz onnan szabadulni, együttérzést, megértést keresel mások tekintetében, de legtöbbször azt látod csak, hogy az illető is úgy bele van gabalyodva a maga dzsungelébe, minden erőfeszítése rámegy, hogy valami életlen bozótvágóval kivergődjön onnan.
Lackfi János
Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább.
Így jártam anyátokkal c. film
Az igazi bajnokok a célt látják maguk előtt, nem pedig az akadályokat.
Lionel Messi
Verejték nélkül termett gabonának
szára törékeny és kalásza léha.
Wass Albert
A magyarságban nem tudom, hogy honnan van ez az erő, a magyarság eltaposhatatlan. Ez több évszázados tapasztalat. A magyar nem birkanép, hanem hihetetlenül türelmes és rugalmas. Megtanult alkalmazkodni az idegen érdekek kijátszásához.
Makovecz Imre
Vásár az élet: a földnek lakossa
Lót-fut, könyökli egymást, és tapossa.
Arany János
Isten minden madárnak megadja a táplálékot, de nem dobja azt a fészkébe.
Charles Haddon Spurgeon
