Ne hagyd, hogy a ruhásszekrény megfojtsa a vállalkozásod!

A kis eszkavátor nem biztos, hogy befér, de sok minden egyéb igen. Te mit vinnél be az inkubátorházba?
fotók: DÁVID ANNA JÚLIA

Ha nem vagy bentlakó, akkor valószínű csak annyit tudsz az inkubátorházról, hogy sokáig nem volt, bár négyévente megígérték, hogy lesz. És most már van. Az a nagy, szögletes, lécekkel bevont épület, ami látszik az útról, ha Udvarhelyről Boldogfalva felé mész.

Ha fiatal vagy, és csak tízre kell munkába menned, akkor talán egy-két Bizniszvitaminra is eljutottál már. De hogy kik laknak benne, hogyan kerültek oda, és hogy miért jó nekik az inkubátorház a kedvező irodabérlési lehetőségen kívül, azt már kevesebben tudják.

Pedig, ha kezdő vállalkozó vagy, vagy szeretnél az lenni, akkor számodra is nyújthat olyan lehetőséget a Harghita Business Center, amelyet pontosan a bentlakók közötti együttműködés teremt meg. Részese lehetsz egy olyan zsongásnak, ami kívülről csak akkor vehető észre, ha nagyon türelmesen és nagyon sokáid figyeled.

Három vállalkozást néztünk meg közelebbről – egy még bentlakó, kettő már kiköltözött -, hogy megfigyeljük, mit tud nyújtani az inkubátorház keretrendszerként és hálózatként azoknak, akik elég bátrak, ugyanakkor elég alázatosak is ahhoz, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel.

A beszélgetések során többször is az volt az érzésem, hogy a barátaimmal ötletelek – akiket épp most ismertem meg -, értjük egymást, örülünk egymás ötleteinek, és erőt tudunk meríteni egymás sikereiből. Talán ez az egyik szuperereje az inkubátorháznak. A másik a kedvező irodabérlési lehetőség, de most nem arról fogunk beszélni.

Először a Favolart műhelyt látogattuk meg, ahol egy végtelenül szerény és kedves házaspár – János Tímea és Levente – engedett betekintést a személyes mesevilágukba, amiből még a többször megszólaló RO-Alert sem tudott kizökkenteni.

Akik kiszabadítják a mesét a könyvekből

A Favolart mesés illusztrációkat készít, azokat többnyire préselt lemezre nyomtatják, és dekorációk születnek belőle, névtáblák, faliórák, álomlámpák. Újabban nyomtatott vászonképeket, fali áldásokat is készítenek, és folyamatosan bővítik a terméksálájukat.

Tímea tíz évig dolgozott reklámgrafikusként, a gyermekvárás szakította ki az addigi munkás napokból, új alkotó energiákat szabadított fel. Volt ideje eltávolodni attól, amit addig csinált, és elgondolkozni azon, hogy hogyan tovább.

Várandóssága alatt elkezdett kis vászonképeket festeni, állatokat, tündéreket, és ebből fejlődött ki lépésről lépésre a Favolart. Egy barátjuknak gravírozója van, ő mutatta meg, hogy mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami nem.

A kép a Falvoart archívumából származik

Az első névtáblákat Tímea nem is akarta kitenni a Facebookra, a férje biztatta, hogy jók lesznek. És Leventének igaza lett, mert egyszercsak háromszáz lájk, majd lassan háromezer követőjük lett a Facebookon. A visszajelzések inspirálták a további termékeket is.

Tímea álma az volt, hogy kiszabadítja a mesét a könyvekből, hogy azok a gyerekek számára láthatók, megérinthetők legyenek. Az álomlámpa ötlete a hosszú altatások során pattant ki Levente fejéből, és lett az esti altatási rutinjuk egyik alapkelléke. A lámpát a meseolvasáskor felkapcsolják, és akár egész éjjel égve maradhat, őrizve az alvó kisgyerek álmát.

Először saját lakásukban dolgoztak, de a termékek lassan elkezdték kiszorítani őket előbb a ruhásszekrényből, majd az otthonukból, és bármennyire is kedvesek voltak a számukra, kezdtek nyomasztóvá válni. Így egyértelművé vált, hogy szükségük van egy kisebb műhelyre, ahol dolgozhatnak, és ahol a készletüket is tárolhatják. Közben Levente is otthagyta az illusztrátori állását, és a Favolartban kezdett el dolgozni, ő változtatja értékesíthető termékekké Tímea alkotásait.

Tímea testvére már az inkubátorházban dolgozott, tőle hallottak a Harghita Business Center ajánlatáról. Kezdő vállalkozóként fontos volt nekik, hogy legyen egy aránylag nagy, nem túl drága irodahelyiségük, ahol dolgozni is és tárolni is lehet, viszont az első időszakban nehéz lett volna olyan helyet találniuk a városban, aminek a bérét ki tudták volna fizetni az eladásokból. Mivel egy vállalkozás első lépéseinél mindig sokkal több a kiadás, mint a bevétel, sokat jelentett számukra, hogy az inkubátorház nagyon kedvező áron, jó feltételek mellett biztosított számukra irodát.

A Favolartnak még bő másfél éve van hátra a három éves inkubációs periódusból, és ha jelenleg ki kellene költözniük, akkor csak hatalmas áldozatok árán tudnák megtenni, de Levente szerint a hátralevő idő elég lesz ahhoz, hogy felkészüljenek a fájdalommentes távozásra. De már most tudják, hogy a közösség nagyon fog nekik hiányozni, hiszen a szükségállapot alatt is érezték, hogy időnként szükségük van arra az inspiráló nyüzsgésre, a baráti beszélgetésekre, és azokra az inspiráló rendezvényekre, amelyeknek az inkubátorház teret ad.

Remélik, hogy a kiköltözés előtt annyira megerősödnek, hogy nekik is belefér majd egy kis csocsózás munkaidőben, mert egyelőre ezt még nem engedhetik meg maguknak.

Az eszkavátoros mérnök úr

Albert Botonddal, a Rutin Épszer pofátlanul fiatal, de végtelenül határozott tulajdonosával beszélgettünk másodszor. Botond hosszú távra tervez, ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint a választott cégnév. Fiatal vállalkozásként természetesen még nincs túl nagy rutinjuk, de Botond tudja, hogy hamarosan lesz, és akkor nem szeretne nevet változtatni.

A fiatal mérnök úrral a Mini Erdély Parkban találkoztunk. Egyrészt így könnyebb volt tartani a két méter távolságot, másrészt a Rutin Épszer a park fő kivitelezője, és jelenleg ez az egyik olyan referenciamunka, amit Botond büszkén mutogat mindenkinek.

Botond kalandjai az inkubátorházzal már egyetemista korában elkezdődtek, hiszen a diplomamunkája pont az inkubátorház statikai újramodellezéséről szólt. Így ő már az építés alatt megismerkedett az épülettel. Mire Temesváron végzett és hazaköltözött, nagyjából kész lett, és az elsők között költöztek be. Akkor a cég inkább csak tervezéssel foglalkozott, később jött képbe a kivitelezés.

Menetközben vettek egy kis eszkavátort, az volt az a fordulópont, amikor Botond egyrészt ráérzett a kivitelezés ízére, másrészt a kis eszkavátor már nem fért be az inkubátorházba, és nyilvánvaló lett, hogy a Rutin Épszer nem az irodában végzett tervezőmunkából fog elsősorban megélni.

Botond úgy érzi, hogy a lelkesedésen kívül az egyik aduászuk az, hogy ő nem csak kivitelezőként, hanem mérnökként is vezeti a projekteket, olyan mérnökként, aki bármikor bepattan az eszkavátorba, ha épp arra van szükség, mert sokkal jobban érzi magát a terepen, mint a tervezőasztal előtt. Így érthető, hogy nem az inkubátorházban lévő irodájából akart nyugdíjba menni, de elmondása szerint nagyon szeretett ott tartózkodni. Imádta a társaságot, azt a dinamikát, amivel a kezdő vállalkozók megtöltötték élettel és energiával az épületet.

Szerinte szinte mindegy, hogy milyen területen vállalkozol, a belső hálózat mindenképp tud segíteni és inspirálni, hiszen lesz köztetek minimum egy közös pont, az hogy vállakoztok. Mindenkinek van egy kézzelfogható célja, ami túlmutat azon, hogy járjon le a munkaidő. Ha leültök beszélgetni, akkor előbb-utóbb mindig ugyanazok a témák kerülnek elő, hogy mi vezérli őket, kinek mi a fontos, kinek mi vált be.

A fentiek miatt Botond szinte minden kezdő vállalkozásnak javasolja az inkubátorházat, mert szerinte az indulás utáni első időszakban nagyon jó dolog valahova tartozni. Ha az ember nem szégyell kérdezni és mások tapasztalatából tanulni, akkor mindenképp ajánlott bekerülni az inkubátorházba. Mindenki segítőkész, mindenki érdeklődik a másik iránt, senki sincs elengedve, senki sincs magára hagyva. És az elején talán nincs is annál fontosabb, mint tudni, hogy valahová tartozol.

Kiváló ugródeszka

A pandémia miatt nem sikerült személyesen is találkozni Ferencz Balázzsal, a Ferbal Instal ötletgazdájával, ezért vele telefonon és e-mailben egyeztettünk.

A Ferbal Instal épületgépészet-tervezéssel foglalkozik, elsősorban külföldi megrendelésre dolgoznak, de vannak az országon belül is megrendeléseik.

Balázsnak a felesége hívta fel a figyelmét az inkubátorházra, pontosabban az inkubátorház által szervezett Bizniszvitaminra. A környezet és a közösség egyből megtetszett neki, az ehhez társuló előnyös anyagi feltételek pedig levették a válláról a döntés terhét, amikor azon kezdett gondolkozni, hogy hol legyen a vállalkozás helyszíne.

Balázs úgy gondolja, hogy sokféle vállalkozásnak előnyös az inkubációs program, főleg azoknak, akik irodai munkát végeznek. A remek anyagi feltételek mellett az előadások, a kapcsolatteremtési lehetőség és a barátságos környezet az, amiért érdemes beköltözni.

A Ferbal Instal a bővülés miatt költözött ki az inkubátorházból. Balázs elmondása szerint a Harghita Business Center kiváló ugródeszka volt számukra.

A kiköltözés nehézségeire is rákérdeztünk, de Balázs szerint, ha egy vállalkozás sikeresen kiaknázta az inkubátorház adta lehetőségeket, akkor az új helyszínre költözés sem fog nehézséget okozni.

Alibi Tamás Dénessel

Alibi beszélgetéssorozatunk legújabb vendége Tamás Dénes író, filozófus, akinek A tó című kisregényéről fogunk beszélgetni. De nem csak.

2024. SZEPTEMBER 11.

18:00

A jegyed ezt tartalmazza:

  • Az eseményen való részvételt.

16,00 leiKosárba teszem