Nagy változások voltak az elmúlt hetekben az RDE Harghita körül: négy év után megemelték az áraikat, és a városháza kiadott egy rövid, több kérdést felvető, mint ahányat megválaszoló közleményt is arról, hogy a kertesházak után hamarosan a tömbházakban is elindul a szelektív gyűjtés. A részletekért Körösfőy Sándort, az RDE Harghita vezérigazgatóját kerestük meg kérdéseinkkel.

Hogyan viszonyulnak a májusban bevezetett újításokhoz a magánházak lakói?

Kétféle hozzáállással találkozunk a lakók részéről. Az egyik részük szelektíven gyűjt, és ki is rakja a zsákokat. De vannak, akik nem, vagy nem teszik ki a zsákokat a kapu elé. Szeretnénk őket is megszólítani valahogy, és tudatosítani bennük, hogy a szelektív gyűjtés ma már nem opció, hanem kötelesség már 12 éve. Csak most konkrét számok is vannak: a városban termelt hulladéknak 60 százalékát kell szelektíven gyűjteni.

Most a városnak körülbelül hány százaléka gyűjt szelektíven?

A kertes házban lakók körülbelül 15-20 százaléka, de egyre növekszik az arány. Még nem tudjuk biztosan, hogy kevés hulladékot gyűjtenek, vagy nem gyűjtik szelektíven. Lehet, hogy kevés hulladék gyűlt, és amiatt, vagy más okból nem tudták kitenni a szemétgyűjtés napján a lakók. Ilyen is előfordulhat, de ha megnézzük, akkor körülbelül minden ötödik háznál van kitéve a három zsák. Mert aki szelektíven gyűjt, az általában mindhárom zsákot kiteszi.

Mit mutatnak a számok, amióta a magánházaknál is szelektíven gyűjtenek?

Május óta a külön gyűjtött papír mennyisége 49 (havi átlag 2550 kg-ról 3806-ra), a műanyag 82 (1880 kilóról 3439-re), az üveg 36 (2760 kg-ról 3758-ra), a fém 83 százalékkal (115 kg-ról 211-re) növekedett.

Igaz, hogy havi 7 tonnáról 11 tonnára nőtt a szelektív szemét mennyisége, azonban a havi összmennyiséghez képest az arány változatlanul tíz százalék körül mozog – derült ki a rendelkezésünkre bocsátott adatokból. 2019 januárja és júniusa között ugyanis 700 tonna körül, júliustól októberig pedig átlagosan 1000 tonna szemetet termelt a város.

Az RDE-től erre azt a feltételezett magyarázatot kaptuk, hogy nyáron megnő – a turizmus miatt is – a bio szemét mennyisége, a gyümölcsfogyasztás, a befőttek és savanyúságok eltevése után is sok hulladék marad. Nyáron a folyadékfogyasztás is megugrik, ez pedig sok csomagolóanyagot hagy maga után, ősszel pedig a kerti takarítások, a lombtalanítás növeli a mennyiséget.

Mennyire sikerül az udvarhelyieknek helyesen válogatniuk?

Aki szelektíven gyűjti, az jól gyűjti a szemetet. Persze, előfordul, hogy vegyül a hulladék, de nem lényegesen. Ha azt gondolják egy anyagról, hogy műanyag, akkor tegyék oda, úgyis ki lesz válogatva újra. Egyelőre kézzel, de a következő beruházásunk egy optikai válogatósor lesz. A legfontosabb az, hogy az üveg az üveghez, a papír a papírhoz kerüljön, és ne nejlonzacskóval együtt dobják el őket. 

A tömbházaknál milyen változásokra számíthatunk?

A tömbházlakóknak először három, többször használható szatyrot fogunk ingyen adni, hogy ne mondhassák, nincs amibe tenniük a szelektívet. Felmerültek itt is alternatívák, dobozos rendszerekkel is próbálkoztunk, de azok sok helyet foglaltak volna. Mindenki kap egy rend szatyrot (fenti fotó), amiből szükség esetén lehet még vásárolni, és ezen kívül egy dobozkát a komposztnak, amit fel lehet szerelni akár a kagyló alá, a konyhaszekrény ajtajára (lenti fotó). Ennek az a lényege, hogy tudatosítsuk, a komposztálható hulladékot is külön kell gyűjteni. Azt nem tudom még biztosan, hogy adunk-e a dobozhoz barna papírzacskót vagy lebomló zsákokat. Azokból is próbálgattunk több modellt, hogy melyik a legjobb. 

Lesznek olyan tömbházak, ahova adunk komposztládát a tömbház udvarára a lakószövetség kérésére. Ebbe tehetnek minden zöld hulladékot: falevelet, ágacskákat, füvet, konyhai zöldség-, és gyümölcsmaradványokat. 

A gyűjtőpontoknál lesznek olyan kukák is, amikbe a lebomló anyag kerülhet. Itt arra hívnánk fel a figyelmet, ha nem komposztálható tasakban viszik a lebomló szemetet, hanem műanyagban, akkor ürítsék majd ki, és habár mocskos marad a zacsi, dobják a műanyagba. De adunk majd leírást is, hogy mit hogyan kell majd csinálni.

A szatyrok mennyire tartósak? Lehet mosni őket?

A szatyrok kitörölhetők, moshatók, de nem mosógépben. Ha rendszeresen leviszi valaki a szemetet, kiöblíti az üvegeket, palackokat, akkor tovább tartanak és kevésbé lesznek büdösek. A komposztnál az lenne az ideális, ha naponta cserélődne, ez a legszagosabb. Enélkül már a vegyes szemét sem lesz annyira büdös. 

Hogyan fog zajlani a teljes átállás?

Az Építők utcájában (lenti fotó) kezdjük, mert én ott lakom, és látom személyesen, hogy működik a rendszer. Ha beválik, év végéig fokozatosan más városrészekben is bevezetjük.

A szelektív hulladékot a gyűjtőpontokhoz kell majd vinni, ahol fel lesznek címkézve a konténerek aszerint, hogy melyik típusú anyag hova kell kerüljön. Mivel ezentúl öt kategóriára osztjuk a szemetet, nem fér el ugyanakkora helyen, ezért  meg kell növelnünk a a gyűjtőpontok kapacitását. A ketrecekben lesz a vegyes hulladék meg a komposzt, és a ketreceken kívül fogjuk tenni a többi szelektív gyűjtőkonténert.

A gyűjtőpontokból hova kerül a szemét?

A vegyes kukából minden egyenesen a Cekendre kerül. Mikor meglesz a válogató állomás, akkor előbb átválogatják. A szelektív hulladék jelenleg a Termés utcai munkapontunkra kerül, ott válogatjuk újra. Mivel kinőttük, kibéreltünk egy nagyobb csarnokot a szelektívnek is.

A szelektív hány százaléka köt ki mégis a Cekenden?

Pillanatnyilag majdnem 90 százaléka értékesíthető annak, amit szelektíven gyűjtünk. A műanyagnak majdnem a harmada vagy a fele nem, vagy csak nehezen értékesíthető. A palackok száz százalékosan újrahasznosíthatók és értékesíthetők, de a félkész ételek csomagolóanyagai például nem, vagy csak nagyon nehezen eladhatók. Erre is van tervünk és megoldásunk, de erről majd a jövőben beszélünk.

Amire nincs kész megoldás, arra próbálunk keresni, helyileg elsősorban. Eddig a műanyagládákat sem tudtuk eladni, de most kaptunk helyi termelőt, aki felvásárolja azokat, így helyben bezárul a kör. A mi érdekünk az, hogy minél szűkebben záruljon be, ne kelljen elvinni a hulladékot Bukarestbe. Az is jó lenne, ha valaki a megyéből átvenné és feldolgozná az üveget. Eddig úgy volt, hogy a PET palackot Buzăuba vittük, most közelebb jöttünk, Marosvásárhelyre. 

Mekkora a kereslet a szelektív hulladékra?

Változó a kereslet: a PET palackokra általában nagy, az üvegre kicsi. A jó minőségű, tiszta, átlátszó PET palackokért tonnánként 1500 lejt kapunk, az üveg tonnája ehhez képest csak 1 lej.  A fém dobozok is jól mennek: a vas konzervdobozt az ócskavas árán tudjuk eladni, az alumíniumnak jó ára van, 3000 lej körül van tonnája, vagy afelett. A piaci árak folyton változnak. Például most az üveget volt lehetőségünk eladni jó árban, de már egy éve gyűjtögettük. Nem volt érdemes előtte eladni, így inkább tartottuk, mert tudtuk, hogy egy bizonyos pillanatban csak felmegy az ára. De nem mindegyik anyagot tudjuk így tárolni.

Kik a felvásárlók? Kinek lehet eladni a szelektív hulladékot?

Közvetítő cégek vagy egyenesen a gyárak veszik meg. A pillepalackot Vásárhelyre visszük egy feldolgozógyárba, a papírt egy papírgyárba, az alumínium üdítős- és sörösdobozok egy kolozsvári előfeldolgozóba kerülnek, onnan viszik külföldre. Az üveg Bukarest mellé kerül egy gyárba. A (csomagoló)fóliának nem kell messzire mennie, nagyon sok feldolgozó van a közelben is. A műanyag gyümölcsös ládikókat mi bedaráljuk, egy udvarhelyi cég felvásárolja, és télen hólapátokat, nyáron pedig gereblyéket készít belőlük. 

Egy jó szelektív gyűjtésnek három fő komponense van:

az infrastruktúra, a szervezés és a tudatosítás. Egyik sem működik a másik kettő nélkül. De az utóbbi kettő talán fontosabb: hiába van egy nagyon jó infrastruktúrád, ha hiányzik a másik kettő. Sok városban vannak földbe ásott konténerek a szelektív hulladéknak, de aki szelektíven akar gyűjteni, az máshova is tud. Aki pedig szét akarja dobálni a szemetét az utcán, az szét is fogja. 

Próbálunk minél nagyobb eredményt elérni beruházások nélkül, csak szervezésből. Persze az is nagy beruházás, hogy minden lakásba adjunk egy-egy ilyen kosarat és szatyrokat.

Hosszú távon sincs elképzelés infrastrukturális változásokra?

Hosszú távon igen, az első és legfontosabb, amit a jövőben feltétlenül meg kell csinálni, az a felbontás: minden tömbháznak kell saját gyűjtőpont. Ha 600 személyt szolgál ki egy gyűjtőpont, akkor nem lehet felelősségre vonni senkit. Ha 40-et, akkor már más a helyzet, ismerik egymást az emberek, látják, ki mit csinál. Ez lenne a következő fázis, de ez a város többi fejlesztési programjával együtt kellene, hogy menjen.

Feltétlenül szükséges és fontos megemlíteni, hogy a toronyblokkok pincés ledobórendszereit mindenképp fel kell számolni. Ott valószínű, nagyon hamar változtatunk. Az nem egy jó módszer, úgyhogy vagy kikerül a szemét a ketrecbe, vagy saját kisebb ketrecük lesz, és ez már egy kisebb előrelépés lenne. Lehet, hogy pont ott a helységen belül, csak ne az legyen, hogy le kell dobni a hulladékot, hanem szépen szelektíven lehessen tenni mindent a maga helyére.

Van egy projekt, amit ki fogunk kísérletezni. Mindenki a cigányokra fogja, hogy nagyon szemetesek a gyűjtőpontok. Valóban láttam már őket a kukák körül, beszéltem velük, és kiderült, hogy kenyérhéjat keresnek. Ki szeretnénk próbálni, hogy a ketrecekbe tegyünk kicsi kosárszerű gyűjtőket, a kiosztott tájékoztatókban pedig arra kérjük az embereket, hogy oda vigyék a kenyérmaradékot.

Az első ilyen gyűjtőpont az Építők utcai ketrecre került.

Ha készen, kiválogatva odaadjuk nekik, akkor nem kell turkálniuk a többiben. Nem akarjuk lezárni, lelakatolni a ketreceket, hogy ne lehessen hozzájuk férni, mert ha valaki például elfelejtette vinni a kulcsát, leghamarabb mellé fogja lerakni. A jövőben az ételmaradékot is külön választanánk, ez mehetne kutyamenhelyekre, vagy ki hová szeretné felhasználni.

Említette, hogy azokat is szándékukban áll megszólítani, akik nem gyűjtenek szelektíven. Milyen módszerekre gondoltak?

Valószínű az lesz, hogy a kukákra teszünk majd egy címkét, hogy most elvittük a hulladékot, de a szelektívet külön kell gyűjteni belőle. Tehát egy ilyen direktebb megszólítást tervezünk.

Továbbá, a városi szabályzatban azoknak, akik nem gyűjtik szelektíven a szemetet erre van egy felár, egy plusz illeték kigondolva, ami a havi díjnak a háromszorosa lenne. Azért kell ez, mert mi minden hulladékot elviszünk, de úgy lenne ideális, hogy az újrahasznosítható külön kerüljön, mert a válogatás egy plusz munka, amit ki kell fizetni.

Van a jövőre nézve olyan elképzelés, hogy mennyiségalapú legyen a díjszabás?

Ez nem csak elképzelés, hanem kötelező is. Én ezért lobbiztam minden szinten, nulla hulladékos európai projektekben is benne vagyok. Viszont nálunk még elég kényes ez a téma. Tehát ha azt mondom a kertes házaknál, hogy mennyiségre fognak a lakók fizetni, és pont annyit fizetnek, mint amennyit termelnek, akkor észrevehetjük egy hónap után, hogy senkinek nem lesz szemete. Eltüntetik, valahogy megoldják, hogy ne legyen. Épp ezért volt egy javaslatom, csak a hivataloknak nagyon nehéz bevállalni, hogy a fizetségünk legyen illeték és díj kombinációja. Az illeték benne lenne az adóban és fedezné a szolgáltatás kiszállási részét, azt, hogy mi körbemegyünk a házak között, a díj pedig a hulladék mennyiségétől függne.

Miért volt szükséges az áremelés?

Öt éve nem volt áremelés, a minimálbér pedig azóta sokat emelkedett. Nekünk év elejétől közbejött egy környezetvédelmi díj, ami 30 lejt jelent minden tonna hulladék után, januártól pedig már 80 lej lesz. Ezért kellett emelni az árakat. 

Vagy annyira jól kell csináljuk a rendszert, hogy meghaladjuk a 60 százalékos szelektív gyűjtést, vagy legalább közeledjünk annak az irányába – ebben az esetben nem lenne szükség további áremelésre, másképp kénytelenek leszünk.

Ha külön lenne választva, lecsökkenne a vegyes hulladék. Reményeink szerint majd oda is el fogunk jutni, hogy a szelektívért ne kelljen fizetni, a többiért pedig igen. Csak ahhoz, hogy ez működjön, még jobban meg kell emelni a vegyes árát. Ha majd az lesz, hogy egy 120 literes kukáért 30-40-50 lejt kell fizetni havonta, akkor oda fognak figyelni, és lecserélik kisebbre.