Három szabadtéri könyvespolcot állított fel öt udvarhelyi diáklány a hétvégén, március 16-án: egyet a Bethlen-negyedi parkban, egyet a sétatéren és egyet a II. Rákóczi Ferenc utcában lévő Román Viktor Szekere körüli parkban. A színes szekrényeknek a Téka nevet adták. 

A bethlen-negyedit látogatom meg hétfő kora délután. Míg a másik kettőt élénk színű festékkel festették le, ez barna külsőt kapott. Nem is találom meg könnyen. Amikor már szinte feladom, a Non-stophoz vezető ösvényen egyszer csak megpillantom. Magányosan áll. Pedig úgy reménykedtem benne, hogy lesznek kíváncsiskodók körülötte. Még friss, nyugtatom magam. 

Az üvegajtón keresztül több kötelező olvasmány kukucskál, ott van Tamási Ábele, Madáchtól Az ember tragédiája, de képviselteti magát az angol (Aldous Huxley), francia (Frédéric Beigbeder), argentin (Julio Cortazár) irodalom is. Defoe Robinsonja kétszer, két külön kiadásban is megvan, ha erre pályázol, jó esélyekkel indulsz. 

A szekrény egyik sarkában a szabályok: ha befejezted, meguntad a könyvet, hozd vissza, ha nagyon megtetszett, tartsd meg, hozz helyette másikat. Ne bánts a Tékát, ha tetszett, mesélj másoknak is róla.  

Hasonló könyves becsületkasszákról hallhattál már korábban, 2017-ben megjelentek Csíkszeredában, 2019-ben Sepsiszentgyörgyön is. A 2000-es évek elején az ugyanígy működő Little Free Libraries nevű könyvkuckók külföldön már nagy népszerűségnek örvendtek. Mivel egy decentralizált és alulról működő formáról beszélünk, nagy valószínűséggel nem ezek voltak az első szabadtéri könyvespolcok. 

Vissza Udvarhelyre!

A Leaders for All Egyesület – középiskolásoknak szóló készségfejlesztő, önismereti és pályaorientációs programokat szerveznek – egyik képzésén egy csoportmunka során jutott eszébe öt udvarhelyi lánynak a szabadtéri könyvespolc ötlete. A foglalkozás során közösségi projektekhez gyűjtöttek ötleteket, magyarázza portálunknak az ötfős csapat egyik tagja, Mezei Kincső Eszter. Társai Deák Panna, Györgyi Hajnal Csillag, Máthé Ilka és Toró Csenge voltak. Ők közösen beszélték meg, hogy lehetne megvalósítani a polcokat, ötleteltek, hogy nézhetnének ki, támogatót kerestek, mert nem volt anyagi alapjuk, majd amikor elkészültek a szekrények, együtt festették, díszítették őket. 

Felnőttek is segítették a munkájukat, Kincső Albert Orsolyát és Tófalvi Attilát említi. Előbbi segített abban, hogy a könyvespolcok híre minél több emberhez eljusson és ezáltal minél több könyv gyűljön, utóbbi pedig azzal támogatta őket, hogy megszerezte a hivataltól az engedélyt a felszereléshez, illetve a festék beszerzésében is segítségükre volt. 

A lányok – akik mentoraiknak és  könyvadományozóknak is nagyon hálásak – március tízig gyűjtötték a könyveket a könyvtárban, a folytatást úgy képzelik, hogy önfenntartó lesz a rendszer: a könyvekből bárki elvehet, helyette pedig hoz másikat, vagy ha van otthon felesleges könyve, azt is berakhatja. 

Remélik, a szekrényeket senki nem fogja megrongálni, a könyveket is a szabályok szerint használják majd az emberek, és nem fognak kárba veszni azok, amiket már felajánlottak a célra és már a szekrénykékben csücsülnek.

A Téka remek lehetőség arra, hogy teszteljük a székelyudvarhelyiek becsületét, kultúrához és egymáshoz való hozzáállását. Hiszen két opció van: vagy ezek is úgy végzik, mint sok más, szabadtérre kihelyezett újdonság, kiállítás a városban, vagy olyan helyszínekké varázsoljuk együtt őket, ahol egyszerre tudunk adni és kapni, ahol nem kell ismernünk egymást, a szekrény, a könyv, az olvasás szeretete lesz a kötelék.