A hét elején már több politikus is arról nyilatkozott, hogy úgy tűnik, meg fog valósulni a Klaus Johannis által évekkel ezelőtt kezdeményezett Művelt Románia program.
Iohannis szerdai nyilatkozatában a terv célkitűzései között említette a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, a funkcionális analfabéták arányának csökkentését, illetve a digitális kompetenciák fejlesztését mind a tanárok, mind a tanulók körében. Emellett tervben van 10.000 iskolai laboratórium felszerelése, 75.000 osztályterem bebútorozása, 140 bölcsőde építése, 10 duális oktatási központ kialakítása, valamint 100.000 pedagógus kiképzése az online oktatásra, sorolta az elnök.
Az RMDSZ és az USR PLUS is támogató
Első lépésben Florin Cîţu miniszterelnökkel, Sorin Cîmpeanu tanügyminiszterrel, valamint a koalíció vezetőivel – Ludovic Orban PNL-elnökkel, Dan Barna és Dacian Cioloş USR PLUS társelnökökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel – tárgyalt az államfő.
Az USR PLUS részéről Dan Barna és Dacian Cioloş nyilatkoztak hétfő este. Pártjuk támogatja a tanfelügyelőségek átszervezését oly módon, hogy azok az oktatás minőségét ellenőrző struktúrákká alakuljanak át, a kinevezések pedig a helyi közigazgatás hatáskörébe kerüljenek. Emellett úgy gondolják, a szakképzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a fiatalok számára lehetőség nyíljon átkerülni a szakképzési rendszerből a klasszikus oktatási rendszerbe, amennyiben igényt tartanak rá.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebookon osztotta meg a gondolatait: szerinte „az oktatásnak megfelelően rugalmasnak kell lennie, kell tudnia alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, mert a mostani rendszer még a huszadik század öröksége“. Hozzátette, vissza kell adni a szakoktatás presztízsét úgy, hogy a munkaerőpiac elvárásaihoz alakítják a szakoktatást.
A héten több lehetőség is felmerül a témával kapcsolatban.
Ligia Deca államfői tanácsos kedden úgy nyilatkozott, a minimális kompetenciákra alapozó, a PISA-teszthez hasonló érettségi vizsgát a szakiskolák végzősei is letehetnék. Arról is beszélt, hogy elméleti, szakmai és tehetséggondozó líceumok közül válogathatnak majd az abszolváló diákok, és évente váltani lehetne közöttük, szintén kompetenciaalapon. Ugyanakkor a szakképzést választóknak a tizenegyedik osztály elvégzése után lehetőségük adódna egy szakmai tanúsítvány megszerzésére.
Egy másik javaslat értelmében azoknak a líceumoknak, amelyek iránt nagy a kereslet, lehetőségük lenne felvételi vizsgát szervezni még az országos képességfelmérő előtt. „Ezzel kapcsolatban is még nyitott a kérdés. Nem akarunk hirtelen változásokat bevezetni a Művelt Románia projekt keretében” – magyarázta.
A Művelt Románia projekt emellett lehetővé tenné, hogy azokban az esetekben, amikor a helyi hatóságok nem tudják biztosítani az iskolák működéséhez szükséges feltételeket, ennek felelőssége háruljon át a megyei tanácsra.
Mik a legújabb infók?
A Művelt Románia projekt a már fent említett, három típusú líceumi képzés bevezetésére tesz javaslatot, ezek négyévesek lennének, és kompetencia alapú érettségi vizsgával zárulnának – közölte Klaus Iohannis államfő, miután kedden a parlament vezetőségével és a két ház oktatási bizottságainak tagjaival, szerdán pedig a szociális partnerekkel, civil szervezetekkel és az oktatási szakemberekkel tárgyalt.
Az államfő hozzátette, a terv értelmében az érettségi vizsga kompetenciaalapú lesz. „Olyan vizsgát akarok, amely megfelelően felméri a végzősök képességét a társadalomban és általában az életben való boldogulásra. Egy érettségizőnek – szakiránytól függetlenül – képesnek kell lennie megérteni az éghajlatváltozás okozta problémákat vagy a vakcinák hasznosságát. Így bizonyosodhatunk meg arról, hogy az aktív állampolgárság nem marad a deklaratív kívánság szintjén” – fogalmazott. Iohannis kiemelte, a sikeres érettségi vizsga továbbra is előfeltétele marad az egyetemi képzésre való jelentkezésnek.
A projekt finanszírozási kerete 3,6 milliárd euró. További európai alapokból 400 millió eurót fordítanak majd az állami tanintézmények felújítására.
A Művelt Románia projekt egyelőre egy terv, a kormány várhatóan a következő héten fogad el egy memorandumot a projektre vonatkozó határidőkkel, felelősökkel, célokkal, és úgy vélik, két éven belül meg kellene történjenek az első konkrét lépések.
