Egyelőre nem talált arra utaló jelet a Magyar Tudományos Akadémia, hogy az 5G emberre káros hatással lenne, de folyamatosan vizsgálják a mobilhálózatokat, mert több újdonság hatását még nem ismerjük – áll az Akadémia november 24-ei közleményében.
Az MTA kifejezetten azért hozott létre egy szakértői bizottságot, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a közbeszédben felkapott félelmeknek. E szakértői bizottság résztvevői gyűltek össze 2020. november 10-én, a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy megosszák egymással és az érdeklődőkkel eredményeiket.
Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője azt mondta, hogy az 5G hálózatok alacsonyabb frekvenciáit (3,6 GHz alatt) már jó ideje használjuk a 2G ás 4G rendszerekben, és a wifi-kapcsolatokban. Hiába ér minket évek óta ez a hatás, egyelőre nem köthető hozzá semmilyen egészségkárosodás, tehát az 5G hálózatok indulásakor még nem kell tartanunk tőle.
A később bevezetni tervezett 26 GHz körüli frekvenciák hatásairól azonban még nem tudunk eleget, így Sáfrány egyetért a Holland Egészségügyi Tanács állásfoglalásával, azaz nem javasolja a magasabb frekvenciák használatát, míg le nem zárulnak a megfelelő vizsgálatok. Bár ezek a magas frekvenciás elektromágneses sugárzások is csak pár milliméter mélyen hatolnak be az emberi testbe, érdemes vizsgálni az úgynevezett szomszédsági hatást, azaz a károsodott sejtek állapota milyen kihatással lehet a szervezet többi sejtjére, mondta Sáfrány.
Az értekezleten elhangzott az is, hogy a minket érő sugárzás nagyobb része nem is az adótornyokból jön, hanem a mobilunkból. A szakértők szerint minél távolabb vagyunk az adótoronytól, ez a sugárzás annál nagyobb, így a rossz térerősségű helyeken érdemes kihangosítva, vagy fülhallgatóval telefonálni.
A konferencia szöveges kivonata és a teljes videó itt megtekinthető.
