Felbomlott a koalíció, de marad a közös kormányzás; bizalmatlansági indítványt nyújtott be Elena Lasconi Ciolacu ellen, kizárták Șoșoacăt a versenyből; már a NATO is közleményt adott ki Geoană védelmében, és miközben Bukarestben minden a feje tetejére áll, Kelemen Hunor motorral szeli át az országot és közben a józan észről beszél. 

A saját házunk táján is mozgalmas volt hét, véglegesítette a SZÁT a parlamentbe igyekvők listáit, többé nem viselik majd irodalmi díjak Méhes György nevét, és az is kiderült, hogy kinek adta oda Lénárd András a csíki cégeit.

S a héten született döntés arról is, hogy ha minden jól megy, ezután ingyenes jogi segítségnyújtásban részesülhetnek azok, akik családon belüli erőszak áldozatai voltak.

Sziasztok! Ez itt a Tilos a Bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok és ajánlom mindenkinek az övek bekapcsolását. Ha a motorbicikliket jobban preferáljátok, akkor fogódzzatok jól a kormányba, hepehupás utunk lesz ma. 

Ki a nyertese Șoșoacă kizárásának?

Minden onnan indul, hogy múlt hétvégén az alkotmánybíróság egy fellebbezésnek eleget téve, kizárta Diana Șoșoacăt az államelnöki címért futó versenyből. Nagy felháborodást keltett ez mindenki körében, az ellenjelöltek is sorban fejezték ki nemtetszésüket a lépésekkel szemben, mondván: nem demokratikus az, ami történt. 

Aztán hétfő este közzétette az alkotmánybíróság az indoklását a kizárásnak, amely még nagyobb felháborodást keltett, hiszen a dokumentum szerint azért zárták ki Șoșoacăt a versenyből, mert a nyilvános állásfoglalásai megkérdőjelezik Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos kötelezettségeit. Tehát folyton EU- és NATO-ellenes dolgokat mond. Ordít, az esetek többségében. 

A gond csak az, hogy az alkotmánybíróságnak nem feladata, és jogköre sincs ilyen szubjektív módon megítélni egy jelölt alkalmasságát. Nekik mindössze a formai követelmények betartását kellett volna ellenőrizniük, tehát azt, hogy megfelelő-e a dokumentáció és megvannak-e az aláírások. Mivel az alkotmánybíróság döntése jogerős és nem megfellebbezhető, és ezt már kimondták, nincs mit tenni. 

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője és Kolozs megyei parlamenti képviselő úgy kommentálta az esetet, hogy ez precedenst teremt arra, hogy ezentúl bárkit, pusztán szubjektív dolgok alapján kizárhatnak a versenyből. 

Arról már kevesebben beszélnek, hogy Șoșoacă kizárásával a rá irányuló szavazatokat nagy valószínűséggel George Simion fogja majd megkapni. És van valaki, akinek nagyon-nagyon jól jönne, ha Simionnal kerülne a második fordulóba. Ez az illető pedig nem más, mint Marcel Ciolacu. Ebben a felállásban ugyanis nagy eséllyel államelnök lenne januártól Ciolacuból. Természetesen ismét felmerül, hogy az alkotmánybírók mennyire képesek politikától mentesen döntést hozni, főként amikor valójában egy-egy pártnak köszönhetik a kinevezésüket.

És ennek az egésznek a tetejébe Șoșoacă sorra hívta fel telefonon Marcel Ciolacut, majd Mircea Geoană-t, hogy vonják vissza a jelölésüket, és szervezzék újra a választásokat, hogy ő is indulhasson. Tippelhettek, hogy mi volt a válasza a két úriembernek. Vannak, akik profitálnak az ilyen ügyekből, 

a PNL és Ciucă pont nem. 

Nem áll túl jól ebben a versenyben a PNL és egyértelművé vált, hogy valamit tenni kell, ezért jól felháborodtak Șoșoacă esetén és úgy döntöttek, felbontják a koalíciót, mert a PSD állampártként működik. 

Persze, attól még a kormány nem bomlik fel, csak ezentúl nem kommunikálnak többet egymással, mindössze az ügyvivői feladatokat látják el. Politikai elemzők szerint természetesen ez mind kizárólag színjáték, hiszen a PSD-PNL együttműködése kimondottan virágzó, főként nekik, hiszen olyan ügyesen, testvériesen meg tudták osztani a pozíciókat egymás között. 

Csakhogy ez a langymeleg kapcsolat nem tesz jót a PNL-nek, de főként a szavazóinak, így hát abban reménykedhetnek a nemzeti liberálisok, hogy ha látszólag bekövetkezik egy ilyen eltávolodás, az majd elfeledteti a csalódott szavazókkal az elmúlt másfél évet. 

Csakhogy az USR – mint a másik, s ha őket kérdezzük, az egyetlen valós jobboldali opció – pártja nem hagyhatta mindezt szó nélkül, Elena Lasconi bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt fog benyújtani Marcel Ciolacu ellen, ezzel igyekezvén kiprovokálni Nicolae Ciucă-ból is egy valós eltávolodást. A bizalmatlansági indítványt a parlamentnek kell megszavaznia, tehát a PNL-nek is dönteni kell. Ily módon pedig bebizonyíthatja, hogy mennyire valós a felháborodás, vagy éppen mennyire taktikai. 

Én nem csináltam semmit, csak a gonosz sajtó…

Miközben a úgynevezett jobb- és baloldal egymást vegzálják, tovább gyűrűzik a Mircea Geoană körüli botrány. Már múlt héten is szóba került, hogy egy tényfeltáró anyag kapcsolatba hozta Geoană volt kampányfőnökét, Rareș Mănescut egy orosz üzletemberrel, Aleksei Kozlovval, aki jó kapcsolatot ápol Vladimir Putyinnal. A héten a NATO hivatalos közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy Geoană – mint minden beosztott – átment az átvilágításon, és megkapta a szükséges biztonsági engedélyeket a nemzeti hatóságoktól, mielőtt megkezdte a munkáját. 

A leginkább problematikus ebben a történetben Geoană reakciója volt. Ahelyett, hogy a vádakra reagált volna, azokat kommentálta volna, nagyon nyíltan és telibe támadta a tényfeltáró újságírókat, azzal vádolván őket, hogy kompromatot indítottak ellene és az ő hátuk mögött van az FSB. Hát, komolyan elgondolkodtató, hogy a politikus, aki az ország legmagasabban lévő pozíciójába igyekszik beülni, így gondolkodik és viszonyul az újságírókhoz, akiknek az a feladata, hogy a kontroll legyenek a hatalomra nézve. Nem utolsó sorban precedenst teremthet arra, hogy ha egy potenciális államelnök így viszonyul a sajtóhoz, akkor bárki viszonyulhat így hozzá. 

A héten folyton precedenseket teremtünk. 

Ami pedig a tényfeltáró újságírás fontosságát illeti, nézzétek meg a legújabb Recorder riportot. Na, ezért kell a független újságírás. 

Robogunk tovább!

Akár Kelemen Hunor, aki továbbra is motorral szeli Erdélyt, beszélget emberekkel, már öltönyben sem látni egy ideje. Kampányol az államelnöki székért, amit nem tud megnyerni, már negyedjére. 

A fejünkre nőtt, akadályozó és uralkodó állam narratíváját nagyon konzekvensen viszi. És igen, akár ki is mondhatnánk, hogy egyelőre neki van valami politikai program féléje, ellentétben a többiekkel, akik keményen játszmáznak. Csakhogy ameddig mindenki más Bukarestben játszmázik, harcol a hatalomért és a befolyásért, addig az ettől távolmaradó jelölt képe nem csak azt tükrözheti, hogy ő az egyetlen komoly jelölt ebben a versenyben, szerintem azt is üzeni, hogy amikor a nagy játékról van szó, akkor az RMDSZ semmiképpen sem tud labdába rúgni. Elszigetelődik és kivárja a sorát, hogy valakinek fontos legyen. Persze ez alapján szép párhuzamokat is lehetne vonni a kisebbség-többség viszonyáról, de ezt talán majd máskor. 

De ha már a saját házunk táján sepregetünk, 

akkor gyorsan nézzük is meg, hogy milyen eredményei lettek a Szövetségi Állandó Tanács hétfői ülésének. 

Nem rúgta fel az RMDSZ a megegyezést a minipártokkal, annak ellenére, hogy – főleg Háromszéken – nagyon nagy volt a nyomás erre. Az EMSZ és a MPE jelöltjei befutó helyet kaptak a Hargita és Kovászna megyei jelöltek listáján, de hogy pontosan ki hová kerül, még ezután fog eldőlni. 

Módosítás történt tovább a Kolozs megyei listán, ahol az első helyet ugyebár Csoma Botond kapta, de nagyon szorosan, mindössze 4 szavazattal maradt le mögötte Geréd Imre, az MCC Erdély vezetői pozícióban lévő munkatársa. A SZÁT úgy döntött, hogy helyette Szilágyi Dóra kapja meg a második helyet. Noha megmagyarázták, hogy azért kapja a MIÉRT elnöke a második helyet a Kolozs megyei listán, mert a szervezet főleg Kolozsvárhoz kötődik. Csomának és Gerédnek vitái is voltak, előbbi szerint a Talpas Botond által is támogatott Gerédék még fiatalabbakat szerettek volna bejuttatni a listákra, amivel Csoma Botond nem értett egyet. Magyarul az MCC egyre erősebben igyekszik benyomulni a Kolozs megyei RMDSZ-be, amit úgy tűnik, egyelőre nem engednek nekik ennyire explicite. 

Nagy kérdés volt továbbá, hogy ki kapja meg a szórvány képviselői helyét, amely az idén a Maros megyei lista egyik befutó helyére kerül majd fel. Szoros volt a verseny, és sokan is jelentkeztek rá. Mivel nincs meghatározott kritériumrendszer, a SZÁT a hét jelölt közül a várható esélyest, Markó Attilát választotta, aki felé sokak szerint ez a hála, amiért éveken keresztül számüzetésben élt Magyarországon, ameddig az ellene folyó eljárást le nem zárták itthon. 

S mi van, ami nem választás?

Például, hogy a Transtelex megkeresésére Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke közölte a hírt, amely szerint a szervezet az éves közgyűlésén úgy döntött, többé nem Méhes György Tehetséggondozó Pályázat néven fogja meghirdetni a támogatói programját, amelynek ezentúl E-MIL Tehetséggondozó Pályázat lesz a neve. A szervezet azt követően kényszerült a névváltoztatásra, hogy a nyáron az Átlátszó Erdély oknyomozásából kiderült, Méhes György önként működött együtt a Szekuritátéval. 

Erre igyunk!

A héten az is kiderült, hogy kinek adta el Lénárd András a csíki sör- és csipsz gyárait, illetve a maradék cégeit. Az illető nem más, mint Világi Oszkár, szlovákiai oligarcha, aki minden bizonnyal a Holland Lixid Holding BV tulajdonosa. Ez pedig az a cég, amelyik csődeljárást indított a Lixid Projekt ellen, amit aztán áprilisban megszüntettek. Lukács Csaba információi szerint elképzelhető, hogy ezzel a csődeljárással kényszeríthették ki Lénárdból, hogy az adósságai fejében adja át a cégeit Világinak. 

Nesze neked 1.7 milliárd forintos magyar állami támogatás. 

Zárjunk egy jó hírrel!

Ingyenes jogi segítségnyújtásban részesülhetnek azok, akik családon belüli erőszak áldozataivá válnak. Döntőházként fogadta el a képviselőház a törvénytervezetet, amibe beletartoznak továbbá a nemi erőszak, a jogellenes fogvatartás, a rabszolgaság, az emberkereskedelem, a kiskorúakkal való kereskedelem vagy kényszermunka áldozatai is. Jár a segítségnyújtás azoknak is, akik emberölés, minősített emberölés, testi sértés, a sértett testi sérülésével járó szándékos bűncselekmény, kiskorúval szembeni rossz bánásmód, kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak, szexuális zaklatás, kiskorúak szexuális zaklatása, kiskorúak elleni szexuális visszaélés, kiskorúak szexuális kizsákmányolása, emberkínzás vagy gyermekpornográfia áldozatai. Sőt, a családtagoknak is jár jogi segítségnyújtás, akik emberölés vagy halálos kimenetelű szándékos bűncselekmények következtében veszítették el szerettüket. 

A segítségnyújtás minden áldozatnak jár a bírósági perek során, öt bruttó minimálbérnek megfelelő összeg értékében. 

Ez volt a Tilos a Bé mára, én Kiss Anna voltam, legyen szép hétvégétek, sziasztok!