Az egyházi húsvétot elszámolták, idén nem esik egybe a csillagászati húsvéttal. Nem látják a kereszttől a Holdat?

fotó: Egyed Ufó Zoltán

Egy barátom mondta, hogy valakik kiszámolták, hogy idén nem április 21-re, hanem most vasárnapra, azaz március 24-re esik a húsvét. Persze-persze, mondtam magamban, megint valamit kitaláltak. De azért furdalt a kíváncsiság, s utánanéztem.

A húsvét kiszámolásának közismert szabálya az, ugye, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. 325-ben döntött így az első nikaiai zsinat.

Idén mikor van a tavaszi nap-éj egyenlőség? Google!

Március 20-án 23.58-kor.

Idén mikor van a nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte? Google!

Március 21-én 2.43-kor.

Ha az időzónákkal járó 1 órás tévedési lehetőséget is beleszámoljuk, akkor is a március 21-i telihold 2-3 órával az éjfél előtti nap-éj egyenlőség után van. Azaz volt. Ez csütörtök éjjel történt. S az ezután következő vasárnap pedig március 24, azaz most vasárnap. Egyértelmű, csillagászatilag most van a húsvét. Ma van nagypéntek.

Nem szeretnék pánikot kelteni. Valójában nem világvége, ha a húsvétot egy hónappal később üljük meg, mint a Nap és a Hold. A pirostojás sem romlik meg, s a Jóisten is megbocsát, ejsze. Az időpontcsere csak azoknak kellemetlen, akik hisznek abban, hogy húsvétkor a kozmikus konstelláció a nagyböjt és a különféle húsvéti események megélése szempontjából fontos.

Megpróbáltam utánanézni, hogyan történhet meg egy ekkora baki. Kiderült, a húsvét elszámolása nem csak idei jelenség, voltak még olyan évek a történelem során, amikor nem esett egybe az egyházi húsvét a csillagászatival.

Az is kiderült, hogy a húsvét időpontjának évszázadokkal előre való egyházi kiszámítása nem is olyan egyszerű dolog. Aki nem hiszi, nézze meg ezt az oldalt. Egyes források szerint 1581-ben, megbízhatóbb források szerint 1582-ben az egyház megreformálta a húsvétszámítást és kánonban rögzítette a húsvét időpontját. Ami nem lehetett könnyű. Idézek az előbbi oldalról: „Figyelembe véve, hogy a naptárprobléma, természetéből adódóan, egyébként sem oldható meg 1-2 napnál jobb pontossággal (kb. ennyi a Hold periodikus perturbációiból eredő, évenként változó „esetleges” eltérés a csak szekuláris perturbációkkal számolt évről évre ugyanolyan „átlagos” mozgáshoz képest), a XVI. századi alkotók tökéletes munkát végeztek.” Ezt a mondatot én úgy értem, hogy a Hold tevékenysége nem tökéletesen rendszeres, évente változó, így fél évezreddel ezelőtt lehetetlen volt előre kiszámolni percnyi, órányi pontossággal, hogy mikor lesz telihold.

Jó-jó, de miért van kettő?

A húsvét időpontjával kapcsolatban az a kérdés is felmerül itt nálunk, elég gyakran, hogy miért van máskor a román húsvét, mint a magyar. Erre a válasz már egyszerűbb: a nyugati kereszténység a Gergely-féle naptárat használja húsvétszámításra, a keleti maradt a Julián-féle naptárnál. Ennek semmi köze ahhoz, hogy pár száz évvel ezelőtt nem tudták még pontosan kiszámolni, pontosan melyik napon hány óra hány perckor lesz nap-éj egyenlőség és telihold.

Voltak törekvések, hogy a húsvét időpontját egyesítsék. Arra gondoltak, hogy ne legyen sem egyik, sem másik egyház szerint, legyen inkább a csillagászati számolások alapján a húsvét, mert akkor az talán mindenkinek megfelelhet. 1997-ben Aleppóban ülésezett az Egyházak Világtanácsa, ott vetődött fel ez a javaslat, hogy 2001-től így egységesítsék a húsvétot, de a tagok nem támogatták az ötletet egységesen.

2015-ben Ferenc pápa bejelentette, hogy a katolikus egyház hajlandó lenne megváltoztatni a húsvétszámolás módját, hogy ez a nagy ünnepünk egy időben legyen minden keresztény ember számára.

Ha sikerrel járnak a törekvések, lehet, hogy még mi is megéljük, hogy egy húsvétunk legyen. Ha pedig nem, hát annyi, fő az egészség. Kívánunk mindenkinek boldog pirostojást, eredményes nagyböjtöt és áldott, meghitt húsvétot, függetlenül attól, hogy március 24-én, április 21-én vagy április 28-án ünnepli idén.